
Így például az életkoráról, a tartózkodási helyérõl, arról, hogy szívesen lát-e valakit a zsákmánya elfogyasztásához, és arról is, milyen pozíciót tölt be a hiénák társadalmában. Frédéric Theunissen a kaliforniai Berkeley egyetem és Nicolas Mathevon a St. Etienneben mûködõ Jean Monnet egyetem kutatócsoportjait vezetve 26 fogságban tartott hiéna kacagását elemezte ki. Számos lényeges különbséget mutatott ki, amik lehetõvé tették, hogy az állatok saját magukról közöljenek információkat fajtársaiknak.
A hiénák jól szervezett csoportokban élnek, együtt vadásznak, és a kicsinyeiket is együtt nevelik. Ehhez szoros együttmûködésre van szükség, amihez elengedhetetlen az információk továbbítása nagy távolságra is. A hiénák falkáit minden esetben egy tapasztalt nõstény vezeti.
