Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Szája a megnyúlt barázdákkal együtt képes 90 tonna táplálékot és vizet befogadni, ennek ellenére szûk torka miatt az állat képtelen labda méretû élõlénynél nagyobb "falatot" lenyelni. A kék bálna kizárólag lebegõ világítórákokkal (krillekkel) táplálkozik: egy kifejlett egyed naponta 40 millió krillt fogyaszthat, ami körülbelül 3600 kilogramm táplálékot jelent.
A sûrû rajokban élõ krillek kitûnõ menekülési stratégiával rendelkeznek, a bálnáknak így ügyeskedniük kell, hogy megszerezzék a napi betevõt.
Hogy kiderítsék, miként vadásznak a kék bálnák, a kutatók Kalifornia partjainál 22 egyedre mozgásérzékelõket rögzítettek, emellett kamerák segítségével is megfigyelték viselkedésüket. A tengerbiológusok azt észlelték, hogy az állatok fele élelemszerzés közben 360 forgást végez.
"Ahogy a kék bálna megközelít egy krillrajt, uszonyai és farokuszonya segítségével fordulni kezd. Körülbelül 180 foknál már a világítórákok alá kerül a teste, állkapcsa, ekkor kezd kinyílni a szája, és alulról nyelheti a krillektõl hemzsegõ vizet. Eközben folytatja a forgást ugyanabban az irányban, és 360 fokos fordulatot téve ismét vízszintes testhelyzetbe kerül, hogy kiválassza és megcélozza a következõ krillrajt" - magyarázta a kutatásokat irányító Jeremy Goldbogen zoológus.
Mint hozzátette, efféle manõvereket nem feltételeztek a hatalmas testû bálnákról, így a felfedezés meglepte a kutatókat, noha korábbi vizsgálatok során kiderült, hogy a kisebb testméretû, hosszúszárnyú - vagy púpos - bálnák (Megaptera novaeangliae) uszonyai és farokuszonya segítségével szintén "tornamutatványokat" végeznek, bár csupán 180 fokos fordulatokat tesznek.