Az urbanizált közeghez alkalmazkodó denevér õsszel a téli álmát gyakran lakásunk, házunk közvetlen közelébe vándorolva kezdte meg. Ez akkor rendkívül nagy pánikot okozott, mert telelõhelyéül pincénket, kamránkat próbálta meg hajlékként igénybe venni.
Életterünkben szállást keresõ denevért is - mint a legtöbb állatot - a természetes élõhelyek eltûnése veszélyezteti. Mivel kolóniában élnek, a búvóhelyeiket érõ emberi beavatkozásokra különösen érzékenyek. Így leginkább az öreg odvas fák fogyatkozása, a templompadlásokon a bebúvó nyílások megszüntetése, a bányák, a barlangok teljes lezárása a probléma.
A hat hónapos téli hibernáció után április környékén ébrednek fel a denevérek. Ekkor kelnek útra a nyári szálláshelyük felé, ami legtöbbször a téli álmuk helyéhez közeli épített környezetben, a városban van.
Sokan a különbözõ hiedelmeknek köszönhetõen irtóznak a denevértõl. Egyesek azt vallják, hogy a denevér vérszívó, mások meg azt hiszik, hogy a bõregér hajba kapaszkodva támad. Ezek természetesen téves hiedelmek. A denevér a kellemetlen jelenléte mellett életterünkben rendkívül hasznos is lehet, mert elsõsorban rovarokkal táplálkozik, így a szúnyogok irtását vegyszermentesen segíti. A lakásunkon kívüli letelepedésüket egyébként mi magunk is segíthetjük: speciális denevérodúkat építhetünk, és azt fákra, oszlopokra kihelyezhetjük.
A lakhelyünkre beszálló denevér vadállat révén harapással védekezhet, így eltávolítása (az érintésvédelmet figyelembe véve) kesztyû segítségével biztonságosabban véghezvihetõ. A denevér a lakásba beszállva nem ritkán a függönybe kapaszkodva, fejjel lefelé csüngve várja a besötétedést. Ha innen le akarják választani, karmai beleakadnak a szövetbe. Érdemes szakavatott természetvédõket (pl. a legközelebbi Környezeti Tanácsadó Irodát - www.kothalo.hu) hívni a megoldandó esetekhez.
A szakértõ szemével - Dr. Hamar József, Kötháló Szolnok
A panel negyedekben gyakori probléma, hogy beköltöznek a résekbe a denevérek. A lakosság nagy része ettõl függetlenül normálisan tudja élni a hétköznapjait. Bonyodalom vagy krízishelyzet esetén a madárvédõkkel közösen oldjuk meg az állatokkal kapcsán felmerült problémákat.
Az utca emberei:
1. Farkas Lászlóné: nem zavarnak a bõregerek, régebben panelházban laktam, észleltem a problémát. Ettõl függetlenül az a véleményem, hogy az állatoknak is helye van a környezetünkben. Azonban ha az én spájzomba költözne be egy denevér, borzongnék oda bemenni.
2. Hornyák János: messzirõl nézve nem zavarnak, de ha együtt kellene élnem egy fedél alatt egy denevérrel, bizony irtóznék kicsit.
Ne feledjük, hogy a denevér védett állat, megóvása mindannyiunk közös ügye. Példányainak elpusztítását a hatóságok több tízezer forintos bírsággal sújtják.
Seres Zoltán
Orpheus Állatvédõ Egyesület
A denevérrel kapcsolatos népi hiedelmek:
Kínában a denevér a jószerencse és a boldogság szimbóluma. Ezt leginkább a denevért jelentõ fu szónak köszönhetõ, amely egybeesik a jószerencse jelentésû szóval. Nyakra ábrázolnak öt denevért együtt, amelyek az öt áldást jelképezik, a hosszúéletet, a gazdagságot, az egészséget, a jóindulatot és a természetes halált. A denevért mindig röptében ábrázolják. A vörös denevér nagy szerencse, lévén, hogy a vörös a vér és az örökélet õszibarackjának a színe, vagyis a démonokat elriasztó szín, kiejtése pedig az "özön" szóéval azonos, átvitt jelentése tehát: "szerencseözön". Az európai a legsötétebb és leggonoszabb gondolattársítások kapcsolhatók a denevérhez (pl. a Sátán denevérszárnya, vérszívó Drakula stb.), ám Kínában a denevér a halhatatlanok és istenek gyakori kísérõje. A néphit a denevért szárnyanõtt patkánynak vagy vakondnak hiszi, azaz halhatatlannak. A denevérnek olyan képességet is tulajdonítottak, hogy képes felkutatni, megtalálni a démonlakta helyeket, ezért válhatott a legnagyobb démonûzõ, Zhong Kui állandó kísérõjévé, kalauzává. Olyan hiedelmek is éltek, hogy a denevér ezer éves korában fehér színûvé változik, és aki egy ilyen denevért elkap és megeszi, az hosszú életû lesz.