rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Hogyan takarítsuk állataink élõhelyét?

  • Halak, madarak, rágcsálók...

    Az akvárium vizét idõnként cserélni, talaját és növényzetét tisztogatni kell. madaraink kalitkájára, a kedvtelésbõl tartott rágcsálók terráriumára is ráfér olykor az alapos tisztogatás.

    A takarítás során azonban be kell tartanunk bizonyos szabályokat és a mûvelet idején, majd a visszahelyezéskor az állatok biztonságáról is gondoskodnunk kell.

    A gyakorló állattartók tudják, hogy hobbijuk egyrészt költséges, másrészt idõigényes fizikai munka, ezért csak olyan ember vállalkozzon erre, aki az anyagiak mellett tudja biztosítani a kedvencei igényeinek megfelelõ tartási körülményeket, így az akváriumban, kalitkában, terráriumban tartott állatok élõhelyének takarítását is. Mire kell odafigyelni a különbözõ állatfajoknál a takarítás során?

    Halak

    Általánosságban el lehet mondani, hogy nincs túl nagy akvárium (a halak számára), viszont minél nagyobb, annál ritkábban kell takarítani. Egy nagyméretû akváriumban ugyanis sokkal jobban kialakul a biológiai egyensúly a halak és a növényzet között, másrészt a hõmérsékletingadozás is kisebb, mint egy kicsiben. Egy mindössze 20 literes akvárium vize nyáron gyorsabban felmelegszik, és a halak által el nem fogyasztott eleség, mint szervesanyag sokkal gyorsabban elbomlik, ezzel is szennyezve az akvárium vizét. A több száz literes akváriumot azonban elég évente egyszer teljes egészében kitakarítani. Az elpárolgó vizet természetesen folyamatosan pótolni kell, esetleg félévenként úgynevezett félvízcserét kell csinálni. Ilyenkor a víz felét slaggal leszívjuk, majd - lehetõleg klórmentes, pár napig állni hagyott - vízzel pótoljuk. Az aljzatnak használt homokot, illetve apró kavicsot lavórba kiemelve forró vízzel többször át kell mosni, amíg a leöntött víz teljesen tiszta nem lesz. Vegyszert tilos használni! A növényeket egy külön edényben szobahõmérsékletû vízben kell tartani, amíg el nem készülünk, mert a vízinövények nagyon érzékenyek a kiszáradásra.

    A halak addig egy másik akváriumban legyenek. Ügyeljünk arra, hogy az új víz és a másik akvárium vizének hõmérséklete megegyezzen, ne legyen se hidegebb, se melegebb, különben a halak hõsokkot kapnak, és könnyen elpusztulhatnak. A víz klórtartalmának semlegesítésére az állatkereskedésekben kapható folyadékokat, vagy tablettát lehet használni.

    Madarak

    A takarítás elõtt csukjunk be minden ablakot, nehogy madarunk a kalitkából kiszökve elrepüljön. A függönyt is célszerû elhúzni, nehogy ijedtükben az üvegnek repülve összetörjék magukat kedvenceink.

    A madarakat a takarítás idejére tegyük át egy másik kalitkába. Az ülõrudakat, a kalitka rácsait a háztartási boltokban kapható fertõtlenítõszerek megfelelõen higított oldatával, kefével alaposan mindenhol tisztítsuk meg, majd bõ forró vízzel alaposan mossuk le. Az etetõ és itatóedényeket csak forró vízzel mossuk el, nehogy a fertõtlenítõszer maradéka a madarak szervezetébe jutva mérgezést okozzon. A kalitka rácsait, illetve az ülõrudakat célszerû atkamentesítõ spray-vel befújni, madarainkat pedig állatgyógyszertárban, vagy állatorvosnál kapható "light" (higított) ivermektinnel lekezelni. (A nyak bõrére 1-2 cseppet kell csak cseppenteni.) Így mentesítjük madarainkat a külsõ és belsõ élõsködõktõl is.

    A kalitka aljára tegyünk papírt, majd erre homokot. A papír ne újságpapír legyen, hanem normál papír, esetleg csomagolópapír, amelyen nincs nyomtatott szöveg, mert egyes madarak a fészeképítéskor elõszeretettel darabokat tépnek le belõle a fészek bélelésére, egyes nyomdai festékek pedig mérgezõek lehetnek. A homok a madarak emésztéséhez nélkülözhetetlen.
    A magok kiszóródását megakadályozhatjuk, ha a kalitka nagy részét vékony átlátszó fóliával körültekerjük. Mivel teljesen átlátszó, nem zavarja a kilátást, és elég fényt enged a kalitkába.

    A takarítást a költési idõszakban nem szabad elvégezni, mert a mozgatás, és a madarak zavarása miatt a költõ pár otthagyhatja a tojásokat, vagy a kikelt fiókákat nem eteti tovább.

    Rágcsálók

    A rágcsálókat - például a degut, hörcsögöt, egeret, patkányt, tengerimalacot - a takarítás idejére helyezzük egy másik terráriumba, esetleg egy mûanyag ládába, vagy vödörbe. Papírdoboz erre a célra nem megfelelõ, mert - különösen a hörcsögök - könnyen kirághatják magukat belõle, és kereket oldhatnak. Szükségmegoldásként az üres és bedugaszolt lefolyójú fürdõkádba is bele lehet õket tenni. Az almot rendszeresen cseréljük, a terráriumot, vagy a mûanyag ketrecet pedig a madaraknál leírt módon lehet fertõtleníteni és kimosni.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Hogyan keletkezik a sáskahadjárat?

    A sáska viszonylag buta állat, annyi esze azért van, hogy minden növényt lerágjon, ami csak az útjába kerül - illetve az egyes sáskának önmagában még ennyi se.

    Ausztrál kutatók éppen azt vizsgálták, hogy a ketrecben nyüzsgõ, mászkáló, egymásra ugráló és alapvetõen ártalmatlanul viselkedõ sáskákból hogyan alakul ki a milliárdos létszámú, egységes elhatározás szerint viselkedõ, egy irányba mozgó, félelmetes hadsereg. A kutatók megpróbáltak valamilyen matematikai formulát találni a jelenségre. És sikerült is nekik.

  • Frizbikergetõ Európa-bajnokság - képes beszámoló

    Trükkös ebek kergették a frizbit - a gazdáik, és a nézõk nagy örömére...

    A Hajógyári-szigeten rendezett Európa-bajnokságon a kutyáknak minél magasabbra kell ugraniuk, hogy elkapják a frizbit. Egyik - másik kutyus akrobatikus tudása felülmúlta a nézõk várakozását.

    Az állatvédõk is örömmel látogatják az ügyességi / agility rendezvényeket, hiszen kellemes élményeket okoz az okos állatok frizbi utáni vágyakozása...

  • Gazdaságilag is hasznos a veszélyeztetett fajok megmentése

    Negyvenkilenc - suttogja a kutató, miután megszámolta a nyálkás, kerek tojásokat, amelyeket egy ritka, másfél méteres kérgesteknõs rejtett a homokba Costa Rica csendes-óceáni partvidékén, a súlyosan veszélyeztetett fajoknak az óceán keleti medencéjében fekvõ fõ fészkelõhelyén.

    Az ENSZ szeretné, ha idén, a biológiai sokszínûség nemzetközi évében a természetimádókon kívül a vállalatok és a közgazdászok is tennének azért, hogy lassítsák a fajok eltûnésének egyre gyorsuló ütemét.

  • Hõs patkányok menthetnek életeket a háborús övezetekben

    Piszkosak, kártékonyak, tönkreteszik a földeken a termést és betegségeket terjesztenek - általában ez a kép él az emberekben a Földön élõ valamennyi patkányról. A többnyire undorral emlegetett kis rágcsálók azonban életeket is menthetnek: háborús területen felkutatják az aknákat, a laboratóriumokban pedig kiszagolják a tbc-t. Babette, a két hónapos afrikai óriáspatkány apró hámmal a hátán kutatja át a számára kijelölt gizgazos területet. Az állatot figyelemmel kísérõ két kutató kis drótkötélpálya segítségével szoktatja a patkányt arra, hogy egyenes vonalakban derítse fel a földet.

  • Lemészárolta a szomszéd kutyáját, mert az ugatott (durva képpel)

    Jánossomorja - Megdöbbentõ eset történt a minap Jánossomorján: egy férfi konyhakéssel szabályosan lemészárolta szomszédja kutyáját, amiért az gyakran ugatott.

    A rendõrség állatkínzás és rongálás miatt indított eljárást az ügyben. Az elkövetõ akár két éves börtönbüntetést is kaphat.

    Állítólag túl hangosan és sokat ugatott, ezért kellett elpusztulnia egy törpe spiccnek az egyik Iparos utcai ház udvarán a minap Jánossomorján.

  • Picur gazdihoz került!

    Az 1-2 év körüli, csivava jellegû, sárga, kan kutyus egy forgalmas útkeresztezõdésben lett befogva. Az autók közötti bolyongás közben könnyen elgázolhatták volna, ami elõl az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatmentõ szakemberei mentették meg.

    A kutyus félénk, jámbor, de barátságos viselkedésével hamar belopta az örökbefogadók szívébe magát. Picurt egy kedves család részére oltásokkal, féregtelenítve, külsõ - belsõ parazitáktól mentesítve, EU-s oltási könyvvel adtuk örökbe.

  • Kutyajátékokat kaptak a kutyavédencek

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület által mûködtetett állatvédelmi központba kizárólag bajban lévõ, utcáról megmentett állatok várják sorsuk jobbá alakulását. Az állatok mentésének vannak nehéz és könnyed pillanatai is. Az egyesület munkáját rendszeresen segítik állatbarátok, akik eledelt, kutyaházat, rongyot vagy egyéb támogatást adnak a jobb minõségû mûködéshez. Ma Juditnak köszönhetõen több tucat kutyajáték érkezett az állatok szocializációs programját segítendõ céllal. Együtt csodákra vagyunk képesek, a sikeres állatmentõ tevékenység "csak" közösen érhetõ el.

  • Tezi, Centi, Gerlike, Duli kutyák gazdihoz kerültek

    Tezi egy hideg éjjelen egy magánház tövében kuporodott le, ott próbált menedékre lelni, sikertelenül. Centi egy áruház raktár bejáratánál bújt meg a hideg tél elõl, õ sem járt sikerrel. Gerlike egy komplett kutyacsalád tagjaként került utcára. Duli kutya egy benzinkúthoz szökött be. Mind a négy kutyát a lakosság kérésére fogta be az Orpheus Állatvédõ Egyesület ebrendészete.

    Az állatok a kötelezõ karantén letöltése után új gazdihoz kerültek, illetve eredeti gazdájuk felkutatását követõen visszakerülhettek otthonaikba.

  • Életbe léptek az állatok szállítására vonatkozó szigorúbb szabályok

    Egy ma életbe lépő szabályozás szerint az állatokat 8 óránál több ideig szállító járműveknek szigorúbb szabályozásnak kell megfelelniük és az állatokat szállítóknak képzésen kell részt venniük.

    Az új szabályok szerint az állatokat 8 óránál több ideig szállító tehergépkocsiknak engedélyt kell majd beszereznie, amelynek kiadásakor az új szabályoknak megfelelő felszereléseket is ellenőrzik.

  • Az ásító kutyus nem álmos: együttérzõ

    A kutyák elkapják az ásítást az embertõl, ebbõl arra következtethetünk, hogy született képességük van az empátiára - állítják brit kutatók.

    Noha az ásítás az állatok széles körére jellemzõ, mindeddig úgy tudtuk, hogy a "ragadós ásítás" képességével nem rendelkezik csak két, magasrendû fõemlõs, a csimpánz és az ember. Ez megdõlni látszik, mivel a Biology Letters címû folyóiratban megjelentetett tanulmányukban az etológusok bebizonyították, hogy erre az ember legjobb barátja is képes.

  • Madáretetési tanácsok állatbarátoknak

    Csak télen és a leghidegebb idõben kell etetni a madarakat. Fontos, hogy olajos magvakat, búzát, árpát adjunk enni a madaraknak. Lehet szalonnát is kitenni, de az ne legyen füstölt és sós. A madarakat elsõsorban akkor kell etetni, ha leesett a hó és a hõmérséklet tartósan 0 fok alá süllyed. Most, hogy az ónos esõ ráfagyott a fákra, a cinegék például egyáltalán nem tudnak hozzájutni a bogarak petéihez, lárváihoz. Kenyeret nem javasolnak kirakni a madaraknak a szakértõk.

  • Még mindig barbár módon szállítják az állatokat

    Rendszeresen etetés, itatás és pihenõ nélkül szállítják a vágóhídra, illetve külföldre az állatokat! A szigorúnak mondható európai szabályozás ellenére is számos állatjóléti probléma merül fel a szállítások során. Az állatvédõk azt tapasztalták, hogy a szállítmányok egy része úgy hagyja el az országot, hogy az állatok se enni, se inni nem kapnak. A többórás út alatt pedig sokszor a falnak ütköznek és megsérülnek. Ez utóbbinak a rosszul tervezett élõállat-szállító jármûvek az okai, valamint a gyors és durva vezetési mód - áll a tájékoztatóban.

  • Ló és szamár kínszenvedése fényes nappal

    A rendõrséget nem érdekelte... bennünket IGEN!

    Szegeden motorozott Dr. Bárdos Róbert (állatbarát és állatvédõ) 2008 május 19-én, délelõtt 9 óra körül Szegeden, az Izabella-hídon. Ekkor lett figyelmes egy állatkínzó öregúrra, aki a Robour típusú teherautója után kötötte lovát és szamarát. Reggeli csúcsforgalom, 4 sávos, nemzetközi kamionforgalmat átvezetõ fõúton… robur lassú jármû után kötve vonszolt állatok… a tulajdonos a legnagyobb nyugalom közepette… A látványt igazából nem is kell mondanunk: SZÖRNYÛ volt!

  • Összetett dallamokat énekelnek az egerek

    Egy kutatás szerint a hím egerek komplex dallamokat prezentálnak, hogy felkeltsék a nõstények figyelmét.

    A csendesnek hitt egér a természet egyik legjobb énekese lehet - mutatta ki egy új kutatás. A hím rágcsálók ultrahangos dalokat énekelnek, melyek az emberi fül számára érzékelhetetlenek, ám az ellentétes nem számára igencsak vonzó zenét jelenthetnek. A kutatók már évtizedek óta tudják, hogy a hím egerek hangokat képeznek, amikor nõstényekkel vagy nõstény feromonokkal találkoznak.

  • Iskolás csoportok az állatvédelmi telepen, videós - fotós beszámolóval

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület 1999 óta nagy hangsúlyt fektet a felnövekvõ ifjúság környezettudatos magatartásának fejlesztésére, számukra a felelõs állattartó ismeretek átadására. Az algyõi iskolások a lelkes pedagógusoknak köszönhetõen minden évben jeles napokhoz kötött környezetismereti program keretén belül az állatvédelmi telep munkájával, a kóbor állatok problémakörével, az állatvédelem fontosságával is megismerkednek. A gyerekek a látogatás alkalmával az állatoknak eleséget hoznak, kutyákat (azok történeteit) ismerik meg, ajándék kiadványokkal térnek haza.

  • Kukába dobták a megunt tengeri malacot

    Egy állatbarát levitte a szemetet, már éppen dobta volna bele a nagy konténerbe, amikor mocorgást látott. Amikor jobban odafigyelt, akkor látta meg, hogy valaki akváriumostól bedobta megunt állatát a kukába. Az állat nyakán daganatféle nõtt ki, valószínûleg ezért döntött az állat kidobása mellett...

    Aki állattal ilyen tettekre képes, az nagy valószínûséggel emberekkel is megcsinálná ugyanezt. A felelõtlenül megvásárolt állatokat a gyerekek / felnõttek hamar megunják, sok esetben az utcára dobálják azokat.

  • Rejtélyes birkatetemek Nagylak közelében

    Megfulladt birkák tetemeit dobták hétfõ hajnalban a több mint egy éve üresen álló nagylaki állatpihentetõ elé. Az elpusztult állatokról az azonosító bilétát is levágták, nehogy ki lehessen deríteni, melyik szállítmányból származnak. A dögöket az önkormányzat szállíttatta el. Az állatokat valószínûleg valamelyik távoli európai országban rakták a zsúfolt, meleg kamionra több mint egy nappal az elhullásuk elõtt- írja a DM.

    A sofõr nem tartotta be a pihentetést, ezért pusztultak el.

  • Sokan a szegedi Zsinagóga-kertbe dobálják az otthonukban felesleges kiscicákat

    Kiscicákat utcára kitenni is bûncselekmény, mégis sokat teszik ezt.

    Számtalan alkalommal történ már meg a Szegedi Cicamentõk Állatvédõ Egyesületének tagjaival (akiket az Orpheus rendszeresen támogat), hogy a szegedi Zsinagóga-kertben magára hagyott macskákat szedtek össze. Állatokat kitenni, elhagyni a 2004. évi X. törvény értelmében bûncselekmény, amiért a felelõtlen állatkínzók szigorú büntetést érdemelnének.

  • Megtaláltuk amit a vadászok az erdõben hagytak

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület Ebrendészeti Telepének központja egy nagy erdõ szélén van. Kedvelt vadászterület, õsszel, télen, tavasszal a sörétes puskacsövek dörgése gyakori esemény. Vadásznak itt fácánra, vaddisznóra, rókára és mindenre, ami mozog. Nagy (luxus) autókkal jönnek, durrogás után zsákmánnyal teli mennek. A rókákból nyakvédõ vagy ágyvédõ prém, a fácánból sült vagy leves, a disznóból prém és pörkölt készül. Legutóbb egy rókatetem ittmaradt. Talán azért, mert túl sok sörétluktól roncsolódott a tetem? Jó dolog a vadászat?

  • A méhek csak akkor mennek 'bevásárolni', ha üres a kamra

    London - A méhek és rokonaik csak akkor hagyják el a fészket tömegesen élelem után kutatva, ha a készleteik már kiürültek, vagy legalábbis erõsen megfogyatkoztak.

    A tele portokokkal hazaérkezõ méhek és dongók feromont választanak ki, amely arra hivatott, hogy a többi dolgozót elindítsa nektárszerzõ útjára. A többiek válasza a feromon illatára azonban nem automatikus: akkor hajlamosabbak inkább "szabályszerûen" cselekedni, ha odabent már kevés a méz.