A Zeusz-kultusz követõi állatokat áldoztak a hegycsúcson

Athén/Washington - Elszenesedett állati csontdarabokra, fulguritra, azaz villámkõre, valamint ezüst villámot szorongató bronz férfikézre bukkantak amerikai régészek Görögországban - az arkádiai Likaion-hegyen lévõ zarándokhelyet több mint három évezrede a Zeusz-kultusz követõi hozták létre, akik szertartás közben "tûzoltár" köré sereglettek.

A Peloponnészoszi-félszigeten lévõ hegycsúcsra még napjainkban sem könnyû feljutni - olvasható a Discovery News hírei között. A felfedezés a Pennsylvaniai Egyetem régészeinek nevéhez fûzõdik, akik kutatóárkot ástak a hegycsúcson, s eközben egy sor tárgyi emlékre bukkantak. A leletek között egyaránt akadnak elszenesedett kecske- és birkacsontok, szobrocskák, ivóserlegek, miniatûr bronz tripuszok (háromlábú állvány, áldozóserpenyõ), ezüst pénzérmék, valamint apró kettõs bárdok (labrisz).

Az ezüst villámot szorongató bronz férfikéz a régészek szerint Zeuszt jelképezi. A leletre egy darab fulgurit, vagyis villámkõ mellett bukkantak. (A fulgurit szabálytalan, esetenként csõ vagy tölcsér alakú üveges képzõdmény, amely fõleg hegytetõn, sivatagi vagy vízparti homokbuckákon, villámcsapás következtében jön létre). Azt eddig nem sikerült a régészeknek tisztázniuk, hogy a fulgurit a helyszínen képzõdött, vagy valahonnan máshonnan hozták a hegycsúcsra.

"Az oltár a hegycsúcson lehetett, ez valószínûleg egy kövekbõl kialakított kör volt" - vélekedett David Gilman Romano, az expedíció vezetõje, aki szerint a közvetlen közelségében lehetett a temenosz, azaz a szent berek. Szentélynek, vagy egyéb építménynek eddig nem sikerült a nyomára bukkanni.

Ókori írások szerint a mükénéi kultusz követõi állatáldozatok mellett embereket is felkínáltak isteneiknek. Az amerikai régészek eddig kizárólag állati csontokra bukkantak, ám mint David Gilman Romano megjegyezte, nem lennének meglepve másmilyen leletek láttán.

A hegycsúcson lévõ kultikus hely más, mint a Görögország szerte fellelt szertartási helyek: ezek általában zárt helyen "üzemeltek", falaikat freskók díszítették. E szentélyekben gyakorta szobrokra és fogadalmi ajándékokra lelnek.

A hegycsúcson lévõ zarándokhely alátámasztja Pauszaniasz, a Kr.e. II. században élt görög történetíró szavait, aki a Görögország leírása címû többkötetes "útikönyvében" Arkádiát jelöli meg Zeusz születési helyeként. Más ókori auktorok Krétát, az Ida-hegyet tartják számon a görög fõisten születési helyeként.

A régészek most Pán, a természet kecskeszarvú és -lábú istenének a szentélye után kutatnak, amely az ókori szövegek tanúsága szerint valahol a közelben lehetett.