
Az ENSZ kereskedelmi adatainak alapos vizsgálata után jutottak arra a megállapításra a kutatók, hogy évente egymilliárd béka lesz a konyhamûvészet egyes fortélyainak áldozata. A két legfõbb importõr, Franciaország és az Egyesült Államok mellett számos kelet-ázsiai ország is az elsõszámú "békafogyasztók" között szerepel. A kétéltû állatok körülbelül egyharmada tartozik a veszélyeztetett fajok közé, és a legnagyobb problémát a természetes élõhelyük elvesztése jelenti. Komoly veszélyforrás ezenkívül a békák számára a vadászat, a klímaváltozás, a környezetszennyezés és a különbözõ betegségek, elsõsorban egy chytridiomycosis néven ismert pusztító gombabetegség, mely már számos békafajt sodort a kihalás szélére.
A Conservation Biology címû tudományos folyóirat következõ számában megjelenõ tanulmány szerint, a múltban igencsak alábecsülte a világ a vadon élõ békák világkereskedelemben "betöltött szerepét".
A "békacomb ott szerepel az európai iskolák menzáinak étlapjain, az ázsiai piacok pultjain és az ebédlõasztalokon, valamint a legkülönbözõbb éttermekben szerte az egész világon" - mondta Corey Bradshaw, az ausztrál Adelaide-i Egyetem professzora. "Ezek a kétéltûek már így is a legveszélyeztetettebb állatok közé tartoznak, a betegségek, az élõhely elvesztése és a klímaváltozás miatt. Az pedig, hogy az emberek jó étvággyal rágcsálják a békák combjait, egyáltalán nem segít az állatok helyzetén" - tette hozzá Bradshaw.
Néhány országban a békákat kifejezetten fogyasztás céljából tenyésztik, ám ezekkel a kétéltûekkel nem foglalkozott a mostani tanulmány. Bradshaw professzor vizsgálatai szerint egyébként Indonézia a legnagyobb "békabeszállító" - évente mintegy 5 ezer tonna eladott kétéltûvel -, és egyben ez az ország az egyik elsõszámú fogyasztó is.