Budapest - Az amerikaiak jelképe a sas, a kínaiaké a panda, a franciáké a kakas - de mi legyen Európáé?
Miután az Európai Bizottság 2009-et a kreativitás és az újítás évévé nyilvánította, a Párizsban megjelenõ International Herald Tribune is elõállt egy eredeti indítvánnyal: válasszon magának az öreg kontinens is jelkép-állatot.
Az ötletet a lap eljuttatta az Európai Parlament (EP) alkotmányos ügyekkel foglalkozó bizottságának is. Az újság szerint "Európa állatának" kijelölése jól jönne azt követõen, hogy az unió jelképéül választott tizenkét csillagos zászló és Beethoven örömódája, mint himnusz, elveszti hivatalos státuszát: miután a franciák és a hollandok elutasították az európai alkotmányos szerzõdést, a pótlására hivatott lisszaboni szerzõdésben már nem történik róluk említés. Igaz, az EP falain belül ennek ellenére használják ezeket a szimbólumokat, amelyek, hangoztatják, "Európa lelkét testesítik meg".
A Párizsban megjelenõ angol nyelvû amerikai lap emlékeztetett arra, hogy a heraldikai hagyományoknak köszönhetõen szinte minden EU-tagállamban fontos szerepe van az állat-jelképeknek. Az erõs és bölcs oroszlán ott trónol a finn, a spanyol, a brit és a cseh címerekben, a sas a Rajnától keletre uralkodik, a németek, osztrákok, lengyelek ragaszkodnak az erõ és a méltóság e jelképéhez. A franciák szívesen jelenítik meg magukat a büszkén kukorékoló kakassal.
Az IHT által benyújtott javaslatban az elsõ helyen a bika szerepel, mivel a görög mitológiai hõsnõt, Európa föníciai hercegnõt Zeusz fõisten az õ képében közelítette meg és rabolta el - erre számos mûalkotás emlékeztet. Giscard d'Estaing volt francia elnök, aki az európai alkotmány szerkesztését irányította, a maga részérõl a sárkányteknõst választotta: a kínai mitológiai állat a célját elérõ óvatos megközelítést testesíti meg szemében - ám az alkotmány mégsem volt sikeres.
Mario Telo, a brüsszeli szabadegyetem politika-professzora az igazi teknõst javasolja, amely "erõs és nem agresszív", Alain Guggenbühl, az európai közigazgatási intézet vezetõje hasonló okokból az elefántot, amely "robusztus, de helyét lassan változtató állat". Sajnos, a teknõs néma, az elefánt pedig nem honos Európában. Az utóbbi persze az oroszlánra is igaz.
Jo Leinen, az EP alkotmányügyi bizottságának elnöke a maga részérõl a béke jelképét, a galambot támogatná, mert az unió a háború elutasításából született. Eric Baratay történelemtanár szerint a bagoly, a bölcsesség jelképe lenne a jó választás, már csak azért is, mert a görögök jelképes madara.
Az alkotmányügyi bizottságban néhány euroszkeptikus képviselõ gúnyosan a rákot, a sündisznót és a lajhárt is javasolta. Végül a bika és a galamb nyerte el a legtöbb képviselõ támogatását. Az aréna hívei az elõbbiért lelkesedtek, mások azonban agresszívnak tartották, a galamb hívei a béke jelképeként Picasso által rajzolt híres madarat javasolták, amely azonban mások szerint nem túl eredeti. Nem könnyû választani.
A lap új ötlete: döntsenek a témáról maguk az európaiak. Errõl szavazni "szórakoztatóbb és kevésbé fárasztó, mint az alkotmány 448 szakaszáról."