Ausztria/London - A fagy végezhetett az óriási barlangi medvével Európában a legutolsó jégkorszak során, mintegy 28 ezer évvel ezelõtt, nem pedig a vadászok, mint azt korábban hitték - derült ki egy osztrák-brit kutatásnak köszönhetõen
A barlangi medve (Ursus spelaeus) a medvefélék családjának egy kihalt faja, amely kb. 250-300.000 éve jelent meg a pleisztocén kori Európában. Elnevezése onnan származik, hogy csontjait fõleg európai barlangokban találták meg igen nagy számban.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A barlangi medve, amely Spanyolországtól kezdve az Uralig Európa-szerte mindenütt elõfordult, egy sor más nagytestû állattal, olyanokkal, mint a gyapjas mamut, óriás szarvas, gyapjas orrszarvú és a barlangi oroszlán - együtt tûnt el a Föld színérõl a tízezer évvel ezelõtt befejezõdött utolsó jégkorszak alatt.
Osztrák és brit kutatók, akik a barlangi medve Alpokban fellelt maradványait szénizotópos vizsgálatnak vetették alá, arra a következtetésre jutottak, hogy az Ursus spelaeus 27.800 évvel ezelõtt halt ki, azaz 13 ezer évvel korábban, mint eddig feltételezték.
A többnyire vegetariánus életmódot folytató barlangi medve, amelynek a testsúlya akár az egy tonnát is elérhette, lényegesen nagyobb volt, mint a barnamedve. Kihalását a hirtelen lehûlt éghajlat okozhatta, s az, hogy a fagy kipusztította a gyümölcsöket, növényeket, diót, amely az állat fõ tápláléka volt.
"Nincs túl sok bizonyíték arra nézve, hogy az emberi tevékenység okolható a barlangi medvék kihalásáért" - írják a kutatók tanulmányukban, amely a Boreas címû tudományos folyóiratban látott napvilágot.
A cikk egyik társszerzõje, Martina Pacher, a Bécsi Egyetem kutatója szerint vizsgálataik arra derítettek fényt, hogy a barlangi medve az elsõk között halt ki.
"A többi állat késõbb és különbözõ idõben pusztult ki az utóbbi 15 ezer év alatt" - emelte ki Martina Pacher, aki szerint a korábbi vizsgálatok során a kutatók hibáztak a barlangi medvék maradványainak kormeghatározásánál. Elõfordulhatott, hogy a barlangi medve maradványait a barnamedvéével tévesztették össze.
"A továbbiakban arra az alapvetõ kérdésre kell választ kapnunk, hogy miért maradt fenn mind a mai napig a barnamedve, míg a barlangi medve kipusztult" - mutatott rá a tanulmány másik társszerzõje Anthony Stuart, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója.
Feltételezése a válasz az étrend különbözõségeiben, a medvék téli hibernációs szokásaiban, földrajzi elterjedtségükben, élõhelyükben, s valószínûleg a vadászatban keresendõ.