A tó közvetlen közelében található vízi, vagy vízparti növények közül a gyékényeket vágjuk vissza, óvatosan távolítsuk el a lombot, az elhalt növényi részeket és a korhadékokat.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Ezekhez a munkákhoz akkor kell hozzákezdeni, amikor a víz már nem melegszik 8 foknál melegebbre. Ha úszkálnak télálló halak (aranyhalak, koik) a tóban, akkor õk - ha nagyon hideg van - a tó aljára húzódnak, ugyanis itt, egyméteres mélységben plusz 3-4 fokos marad a víz (100 cm alatt). A hideg idõ beálltával lelassulnak és készülõdnek az alvásra. Ha 5 fok alá süllyed a hõmérséklet, megdermednek. Ha nagyon hideg van, akkor az etetést abba lehet hagyni és bizakodva várni a tavaszt, amikor újjáélednek a tavacska lakói.
Ha a víz a tóban marad télire, úgy a teljes befagyást úgy tudjuk megakadályozni, hogy nagyobb hungarocell darabokat, lezárt marmonkannákat, vagy nagy mosószeres flakonokat helyezünk a tó felszínére (szigorúan kimosva), ezek ugyanis állandóan mozgásban vannak, a jég pedig nem fogja tönkretenni a partszegélyt. Kaphatók olyan fûtõrudak is, amelyek nyakán hungarocell korong van. Ez tartja fenn a rudat a felszínen. Ennek a fûtõszálnak a mintegy harminc centiméteres körzetében nem fog befagyni a víz, így mind a halak téli etetése, mind a levegõztetés megoldható.
Az ilyen készülékek azonban sok áramot fogyasztanak. Lehetséges a pótlásuk, ha egy kis csobogót építünk a tóhoz. Ez egy, a vízben lévõ szivattyúból, és egy a föld felszíne fölé emelkedõ, és a parti sziklák között elrejtett csõbõl áll. Így olyan látszatot kelthetünk, mintha a sziklából törne elõ a csobogó. A folyamatosan áramló víz még nagy hidegben sem fagy be, így állandó szellõzést tesz lehetõvé.
A fagyérzékeny, drágább növényeket (mint például a mediterrán tavirózsa) nedves forgács közé téve a hûvös pincében tudjuk átteleltetni. A garázs nem megfelelõ e célra, mert a kipufogógázok károsan hatnak a növényekre.