
Canberra - Ausztrália jelképe, a kenguru a mai Kína területén alakulhatott ki, és meglepõ módon genetikailag közel áll az emberhez - állapították meg ausztrál kutatók.
A kormányzati támogatásból mûködõ Centre of Excellence for Kangaroo Genomics (CEKG) tudósai elõször térképezték fel teljes egészében az erszényes emlõsök teljes génállományát, és arra a meglepõ eredményre jutottak, hogy az állatok meglehetõsen közel állnak az emberhez. "Számos különbség tapasztalható, nekünk ebbõl-abból egy kicsit több van, másból egy kicsit kevesebb, de végülis sok gén azonos bennünk, és közülük többnek még a sorrendje is megegyezik. Azt hittük, hogy a gének teljesen össze lesznek keveredve, de épp ellenkezõleg. Az ember genomjának szép nagy darabjai ott csücsülnek a kenguru genomjában" - mondta a CEKG igazgatója, Jenny Graves telefoninterjújában.
Korábbi ismereteink szerint a kenguruk és emberek legközelebbi közös õse 150 millió éve élt. Összehasonlításképpen: az egér és az ember közös elõdje 70 millió éves.
A kenguruk vélhetõen a mai Kína területén alakultak ki, de elõször Amerikába, majd onnan Ausztráliába és a déli sarkvidékre vándoroltak (ebben az idõben a Pangea nevû óriáskontinens darabjai még nem távolodtak el teljesen egymástól).
"A kenguruk rendkívül sok információval szolgálnak arról, hogy milyenek voltunk úgy 150 millió éve" - tett hozzá Graves.