Öreg bogár nem vén bogár

Kétszáz millió éve létezõ bogárfaj ma is élõ példányára leltek jénai kutatók, s azt állítják róla: õ a legrégibb földi bogarak mai hírmondója.

Kétszáz millió évre vezethetik vissza a napjainkban legrégebben létezõnek ismert földi bogarak, az archostematák családjába tartozó Tetraphalerus bruchik családfáját. A teljes rokonsághoz 350 ezer féle, a köznyelvben bogárként emlegetett fajta tartozik, az egészen kicsi - 0,1 milliméter hosszúságútól a 33 millimétert is meghaladókig. A Tetraphalerus-nak is van két változata, ám ennek ellenére nemcsak a legrégibbek, de a legritkábbak közé is tartoznak. A két centiméteres, hosszúkás pajzsra emlékeztetõ alakú, testhosszukhoz képest apró fejû, lábon mászkáló állatkák a fenyõfák kérgeibe, a törzs repedéseibe húzódva élnek, és csak sötétedéskor hagyják el az otthonukat.

A németországi Jéna egyeteme phyletikai (rendszertani) múzeumának entomológus, azaz rovarkutató tanára, Rolf Beutel és társai adták hírül az egyetem bulletinjében a tudományos világnak: szerencsésen találtak egy példányt, amelyet alaposan átvizsgáltak egy mikro CT-vel, azaz mikro komputertomográffal. Aztán a kis bogár testfelépítését összehasonlították a sokmillió éves kõzetekbõl kiemelt elõdjeinek a megkövült maradványaival. A ma is létezõ és a sokmillió éves, krétakori õs testszerkezete mindenben megegyezett! Oly mértékben, hogy tudományosan is megerõsíthették, hogy Tetraphalerusok családjába tartozók (eddigi ismereteink szerint) a leghosszabb ideje létezõ bogarak.

Ám tényként közölték azt is, hogy a Tetraphalerusok - sajnos - a kihaló fajok közé
sorolhatók. Mert bár világszerte keresik õket a bogarászok, alig akadnak a nyomukra, amibõl arra következtetnek, hogy a már nagyon magukra maradt példányok nem találkoznak a fajfenntartáshoz feltétlenül szükséges társakkal. S ha elpusztulnak, az egész család kihal.