rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Delfineket vetettek volna be a frontvonalakon?!

  • A titkos szovjet delfinkommandó létezett

    Moszkva - A Szovjetunióban valóban létezett egy harci feladatokra kiképzett delfinekbõl álló katonai egység, amelyben a hetvenes években 120 állat járõrözött diverzánsokat keresve, igaz végül harcban nem, csupán gyakorlatokon mutatták be tudásukat, és egyetlen diverzánst sem fogtak.

    Az egység kialakításáról 1965-ben született döntés Amerikából érkezett hírek nyomán.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    A feladattal megbízott neves hírszerzõ, Viktor Kalganov a Krím-félszigeti Szevasztopol közelében, a Kazacsje öbölben szervezte meg a katonai delfináriumot, hivatalosan a 13032-K egységet - avagy a 75-ös területet - mondta el Kalganov fia, Andrej a Moszkovszkij Komszomolec címû lapnak.

    Ezután kezdték befogni a tengeri emlõsöket, de évekig csak a befogást és fõleg a delfinek tartását tanulták, és késõbb láttak hozzá kiképzésükhöz.

    1971-ben az öböl bejáratánál két egymástól 700 méterre lévõ ketrecben már folyamatos õrszolgálatot teljesítettek a harci delfinek. Ha szokatlant észleltek, megnyomtak egy pedált, a jelre az idomárok hozzájuk rohantak, s rájuk adtak egy titánból készült konstrukciót. Ennek része volt egy szájkosár, rajta pisztollyal, amely elsült, amint a delfin megbökött valamit, például egy víz alatt érkezõ diverzánst. A felszerelések kidolgozásával több mint 35 tudományos intézetben foglalkoztak.

    Mivel a delfinek nem szerették az "egyenruhát", késõbb már arra tanították õket, hogy letépjék az ellenségrõl a búvármaszkot.

    Deszantos delfineket is képeztek arra az esetre, ha olyan helyen kell bevetni õket, ahová nem tudnak elúszni órák alatt. Repülõgéprõl, ejtõernyõvel engedték le õket, s csak egyetlen állat esett áldozatul, amikor egy ejtõernyõ nem nyílt ki.

    Felmerült, hogy kamikázékká képezzék ki a delfineket, de az okos állatok megérezhettek valamit, mert ezeken a gyakorlatokon nem voltak hajlandók együttmûködni. Próbálkoztak agyukba ültetett, mozgásukat irányítani képes elektródákkal is, de ez túl költségesnek és bonyolultnak bizonyult.

    A legtehetségesebb uszonyos "harcosokat" aknakeresõkké képezték ki, mivel õk természet adta lokátorukkal több százméteres távolságról is észlelik a tárgyakat, amelyeket ember nem találna meg. Az aknára kellett ejteniük egy kis szerkezetet, abból bója emelkedett a felszínre, s az aknát aztán emberek hozták fel.

    A kiképzett delfinek mindig visszatértek: vagy megszokták, hogy etetik õket, vagy az emberek közelsége tetszett nekik, vagy talán szerettek katonásdit játszani...

    Andrej Kalganov, aki maga is búvárdiverzánsi kiképzést szerzett, 1988-ig dolgozott a katonai delfináriumban, s csak nehezen szabadult a szigorúan titkos intézménybõl. Évek óta egy jaltai delfináriumban idomít öt általa megmentett állatot, s ha sérült, vagy partra vetõdött delfint látnak a tágabb környéken, õt hívják.

    A Szovjetunió széthullása után a 75-ös terület Ukrajnához került. Kalganov szerint ma már sehol nem alkalmaznak delfineket katonai célokra, mivel az állatok a mai haditechnikával nem tudnak versenyre kelni.

    Az egykori 75-ös terület honlapja szerint azonban ott ma "tengeri biotechnikai rendszerek kutatásával és bionikai alapon álló mûszaki eszközök fejlesztésével" foglalkoznak.

    Robert Merle Állati elmék címû, katonai célokra kiképzett delfinekrõl szóló, 1967-ben megjelent regényét a szerzõ politikai fikciónak, sok kritikus tudományos fantasztikumnak tekintette...


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Még lehet jelentkezni az Orpheus Egyesület 2006-os 'Állatbarát Táborába'

    Már hagyományosnak mondható, hogy az Orpheus Állatvédõ Egyesület, a CSEMETE (Kiskunsági Nemzeti Parkban lévõ) Bugaci Oktatóközpontjában állatbarát fiatalok számára táborozást szervez.

    Az idei év július hónapban táborozó turnusba még LEHET jelentkezni!

    A tábor fõ motívuma az állatvédelem, a természetjárás, de a pusztamúzeum, csikós-és lovasbemutató, sok játék, ismerkedés-barátkozás is a program része.

  • Hegyes orra, apró füle, vörös szõrzete és borzas farka van az ismeretlen emlõsnek

    Szakértõk rejtélyes, új emlõst fedeztek fel Borneó sûrû erdeiben, mely akár egy új ragadozófaj is lehet. Az emlõs - mely némileg nagyobb, mint egy házimacska -, sötétvörös szõrrel és hosszú, borzas farokkal rendelkezik. A WWF kutatóinak kamerája elé kétszer is bemerészkedett az éjszakai erdõben.

    Alakja - valószínûleg hegyes orra, apró fülei és nagy, erõteljes hátsó lábai - azt sugallja, hogy húsevõrõl van szó. Bizonyos jellegzetességei a nyestre és a cibetmacskára emlékeztetnek, a kutatók szerint el is képzelhetõ, hogy ezen csoportokhoz tartozik, de az is lehet, hogy teljesen új fajjal és csoporttal van dolguk- tudósít a Híradó.hu.

  • Elpusztultak a kukából kimentett kiskutyák - fulladás és mérgezés végzett velük

    a kép szemléltetõ jellegû!Vajon fel lehet deríteni az állatokat kukába dobó bûnözõket?

    Kimentését követõen elpusztult az az öt kiskutya, melyet a városüzemeltetõ Biokom Kft. munkatársai fedeztek fel egy kukában a baranyai megyeszékhelyen pénteken. Lóczi Szidónia, a kukás cég pr-menedzsere arról tájékoztatta szerkesztõségünket, hogy egy kiskutya már a helyszínen elpusztult, a többi pedig a nap folyamán a pécsi állatvédõk telepén múlt ki, feltehetõen fulladás és mérgezés következtében.

  • Pongó és Vali is visszakerült gazdájához

    Pongó a kan, dalmata kutya egy ligetben kóborolt. Állatbarátok látták a kutyát, majd azonnal értesítették az Orpheus Állatvédõ Egyesületet, hogy az állat a hideg, havas utcáról megmeneküljön. Az ebben lévõ chip segített a gazda felkutatásában. Valira, a németjuhászra egy lakópark közelében egy állatbarát figyelt fel. Õ kérte az Orpheus Állatmentõ szakemberének a segítségét. A kutya kan, felnõtt (1-2 év körüli), szelíd, nyugodt természetû.

    Szerencsére mindkét kutyát sikerült kóborlás - befogás után eredeti gazdájához épségben visszajuttatnunk.

  • Állati influenza: a bálnától a sertésig

    Az elmúlt idõszak híradásaiban rendre elõkelõ helyet foglaltak el az új influenzával kapcsolatos hírek.

    Esett szó a megelõzésrõl, a terjedésrõl és az oltóanyagról is. De vajon mi történik kedvenceinkkel, ha õk lesznek influenzások?

    Az influenza egy igen érdekes téma a betegségek között, ám az átlagembernek rendre csak kevés információ van birtokában ezzel kapcsolatban.

  • Elütötték, gerincét törte, otthagyták

    Egy kertvárosi részen egy ott kóborló labrador - jellegû kutyát elcsapott egy autó. A szemtanúk egy csattanást hallottak, majd - amikor odanéztek - egy szürke, távolodó autót láttak... már megint a szokásos: "az elkövetõk cserbenhagyták az elütött kutyát"...

    A környéken lakó állatbarátok hívták az ebrendészetet segítségül, az állatvédelmi szakemberek az állatnál gerinctörést valószínûsítettek. Ezt a soron következõ állatorvosi vizsgálat is megerõsítette. Az állatot meggyógyítani nem lehet, szenvedéseinek megszüntetéséhez altatást kellett alkalmazni.

  • Aki cirkuszba megy, vadállat!

    Mindazok, akik cirkuszjegyet vásárolnak, támogatják az állatkínzást, mert nem ismerik fel, valójában mi folyik a porond mögött.

    Nyilatkozatban nyomatékosította a vadállatok cirkuszi tartásának tilalmáról szóló követelését Wolfgang Apel, a Német Állatvédõ Liga és a Berlini Állatvédelmi Egyesület elnöke. Apel egyben támogatásáról biztosította Klaus Lüdcke, nemzeti állatvédelmi megbízott tiltakozását is a Berlinben vendégeskedõ Krone cirkusznak, Európa egyik legnagyobb cirkuszának állattartási gyakorlata ellen.

  • A legkisebb húsevõ dinoszauruszt fedezték fel

    Washington - Az Észak-Amerikában élt eddig ismert legkisebb húsevõ dinoszauruszt fedezték fel kanadai tudósok; a Hesperonychus Elisabethee alig félméteres volt, és 75 millió éve élt a kontinensen.

    A Calgary Egyetem paleontológusai hétfõn, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) számoltak be a felfedezésrõl. A tudósok egy 27 éve talált fosszília alapján rekonstruálták a törpenövésû dinoszauruszt.

  • Sünnel támadt egy fiúra az új-zélandi férfi

    Bûnösnek talált a bíróság egy új-zélandi férfit pénteken, mert egy sündisznóval támadt rá egy tinédzserre. A 27 éves William Singalargh pénzbüntetést kapott. A tárgyaláson a vádlott elõször mindent tagadott, de a felvonuló szemtanúk vallomásai végül megtörték. A "bûntény" ezek szerint úgy történt, hogy a 15 éves " áldozat" két barátjával hazafelé tartott, amikor nem messze otthonától beléjük kötött 4 férfi. A vádlott, akinél a sündisznó volt, ekkor azt kérdezte a fiútól, hogy "akarsz-e egy sün-sisakot ?"

  • Léket a kerti tóra - mentsük meg kinti kedvenceink életét!

    Ha nem vigyázol kint lévõ állataidra, könnyedén végezhet velük a hideg! Sokszor hallottunk már történeteket, hogy kis kerti kedvenceink populációja a tél ideje alatt megcsappant! Vajon miért is történhetett ez meg?

    Sokan tartanak otthon a kertben kis kerti tavat náddal, gyékénnyel körbeültetve, különbözõ színekben pompázó aranyhalakkal vagy koikkal betelepítve. Ilyenkor, télen bizony nem egyszerû megoldani, hogy halak oxigénhez jussanak, hiszen a nagy hideg miatt a tó felülete befagyhat. Mit tehetünk, hogy ez ne következzen be?

  • Gazdáikkal temették el a kutyákat az indiánok

    Több mint negyven mumifikálódott kutyatetemre bukkantak Peruban: az állatokat gazdáik mellé temették.

    A leletekre a Chiribaya kultúrához tartozó két falu egyikében folyó ásatások során bukkantak a kutatók, s a leletbõl arra következtetnek, hogy az 1100 és 1350 között - vagyis az inkák elõtt - a mai Chile északi és Peru déli részén virágzó Chiribaya kultúrában olyan nagyra értékelték a kutyákat, hogy élelemmel,...

  • A tehenek belsõ iránytûje

    Berlin - Az emlõsök belsõ iránytûvel rendelkeznek - derült ki német és cseh tudósok közös kutatásának hála, amelynek során mûholdas felvételek segítségével a szarvasmarha és az õzek legelési és pihenési tájolását tanulmányozták.
    A kutatók eredményeiket a PNAS-ban, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában (Proceedings of the National Academy of Sciences) publikálták. Marhapásztorok és a vadászok régesrég megfigyelték, hogy az állatok pihenéskor vagy legeléskor egy irányba fordulnak, ám sokáig azt hitték, hogy ez a szélirány, vagy a napsugarak hatására történik.

  • Összegyûltek a kétéltûek Miskolcon

    Békák, gõték, és szalamandrák - a miskolci állatkertben mostantól az összes Magyarországon fellelhetõ kétéltûvel megismerkedhetnek a látogatók. A különleges gyûjtemény õszig látható.

    Az állatkert így szeretné felhívni a látogatók figyelmét a kétéltûeket veszélyeztetõ környezeti ártalmakra. Sok kétéltû ugyanis - a természetvédõk szerint - a kihalás szélén áll. Hazánkban az egyik legismertebb békafaj a tavi béka. De emellett még 17 kétéltû õshonos. Ilyen például a leveli, a gyepi, a varangy, vagy a kecskebéka.

  • Döglött állatok Brazília partjainál

    Több száz pingvin és más tengeri állat tetemét sodorta partra a víz a brazíliai Sao Paulo államban. A szakemberek egyelõre nem tudják, mi történhetett, a szennyezést mindenesetre kizárják a lehetséges okok közül.

    A brazil természetvédelmi illetékesek közlése szerint 530 pingvin, számos tengeri madár, öt delfin és három nagy tengeri teknõs maradványait találták meg eddig fõként Peruibe, Praia Grande és Itanhaem partjainál. Egy vadvédelmi kutatóközpont munkatársai megpróbálják kideríteni az állatok pusztulásának lehetséges okait.

  • A kenguru genetikailag közel áll az emberhez

    Eddig más hittünk, mást gondoltunk!

    Canberra - Ausztrália jelképe, a kenguru a mai Kína területén alakulhatott ki, és meglepõ módon genetikailag közel áll az emberhez - állapították meg ausztrál kutatók.

    A kormányzati támogatásból mûködõ Centre of Excellence for Kangaroo Genomics (CEKG) tudósai elõször térképezték fel teljes egészében az erszényes emlõsök teljes génállományát, és arra a meglepõ eredményre jutottak, hogy az állatok meglehetõsen közel állnak az emberhez.

  • A babák és a kutyák közös nyelve?!

    A kutya és az ember kommunikációja között érdekes párhuzam létezik- tudósít a Science tanulmánya a magyar kutatók méréseire hivatkozva. E hasonlóság valószínûleg a háziasítás eredménye - állapítják meg a magyar kutatók.

    A vizsgálatot Topál József, az MTA Pszichológiai Intézetének munkatársa végezte, az ELTE Etológiai Tanszékének munkatársaival, Miklósi Ádámmal és Erdõhegyi Ágnessel valamint a CEU Cognitive Development Center kutatóival, Gergely Györggyel és Csibra Gergellyel.

  • Nem tudtak volna repülni a repülõ õshüllõk?

    London - A repülõ õshüllõk nem tudtak repülni. Ezek az õstörténetben élt állatok több mint 40 kilónyi súlyukkal nem tudták fenntartani magukat a levegõben - erre e meglepõ felfedezésre jutott egy japán tudós.

    A New Scientist címû brit tudományos folyóirat ismerteti a Tokiói Egyetem tanárának, Katszfumi Szatónak a hipotézisét, amely megdöntené a korábbi feltételezést, hogy 200 millió évvel ezelõtt ezek a 250 kilós állatok az eget hasították. Szato öt különbözõ fajhoz tartozó 28 madarat vizsgált meg a Crozet-szigeteken, Madagaszkár és az Antarktisz között.

  • Kötelezõ lehet a kutyachip

    Kötelezõvé tenné a kutyák azonosíthatóságát az agrárminisztérium. Az állatvédõk szerint a chiprendszer bevezetése lenne a legjobb, feltéve, ha a mostani négy adatbázis helyett lenne egy központi.

    Háttér: Magyarországon a hobbikutyák túl vannak szaporítva. Sokkal több születik, mint amennyi gazdijelölt van! Ki chipezi be a kutyákat, ha a szaporítók még a kötelezõ védõoltásokkal sem látják el a kis jövevényeket?

  • Állatok révén barbár élvezet - Kína

    Kínai weblapok között böngészve akadtunk egy ottani barbárságra: sporteseményként kengurúkat, medvéket, lovakat bokszoltatnak a távol-keleti országban, melyet sok ezer ember szervezett formában néz és élvezve drukkol. Az esemény teljesen nyílvános, arra a vendégek nagy készülõdés mellett érkeznek.

    Véleményünk szerint az állatok barbár szerepeltetése kimeríti az állatviadalok fogalmát. Kína egyébként is híres az állatok barbár kezelésérõl.

  • Trikót a kutyára: muris, és praktikus

    A bundátját is nyírni, ha lehet!

    - A korai kánikulának örülnek a nyaralók, de gondokat is hoz az életükbe. Sõt, a hozzájuk tartozó állatokéba is, - nekik is szükségük van a napfényre és a melegre, de csak bizonyos mértékig. A túlzott ultraibolya sugárzás és a hõség ellen õket is védeni kell, érdemes tehát megfogadni az állatorvos - ezúttal a kutyatartóknak szóló - tanácsait, amelyeket az MTI ad közre...

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása