Berlin - Csaknem 40 méteres testhosszukkal és 17 métert is elérõ magasságukkal a szauropodák a Föld valaha élt legnagyobb szárazföldi állatai voltak. A bonni és a zürichi egyetem kutatói most megtalálták az óriás-dinoszauruszok nagyságának okait: az õshüllõk lemondtak a rágásról, madárszerû tüdejük volt, és rugalmas anyagcseréjük.
Martin Sander bonni kutató és zürichi kollégája, Marcus Clauss magyarázata szerint azzal, hogy az állatok lemondtak a rágásról, nem volt szükségük fogakra, amelyek a fejüket a növekvõ testsúllyal aránytalanul felnagyították volna.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Magasan fejlett, madarakhoz hasonló tüdõrendszerükre, légzsákokra számos jel utal csontozatukban. Ezek valószínûleg megkönnyítették csontjaikat és hatalmas nyakukat - olvasható a Die Welt címû német napilap honlapján.
A kutatók által emlegetett harmadik tulajdonság az esetleg rugalmas anyagcsereráta. Ezt a feltételezést a kövületek nem támasztják alá, de logikailag következik az állatok növekedési ütemébõl. A tojásból kikelt tízkilós csemete például csupán 20 év alatt érte el maximális, 30 tonnás testtömegét. "Ilyen növekedés nem lehetséges egy, az emlõsökéhez hasonlóan gyors anyagcsere nélkül" - magyarázzák a kutatók.
A számítások szerint azonban egy kifejlett szauropoda ilyen anyagcsere mellett túlhevült volna. Sander szerint erre magyarázatot adhat, hogy az anyagcsere üteme növekvõ testméterrel csökkent. "Igaz, ilyesmire nincs példa a mai állatvilágban."
Az óriás-dinoszauruszok több mint 100 millió éven át uralták az ökoszisztémákat és 120 különbözõ nemzetségük alakult ki. A siker titka a kutatók szerint a tojásrakásban keresendõ - így a szaporodáshoz szükséges energiát nem csupán egyetlen utódba fektették be. Egy természeti katasztrófa után kevés szülõállat is képes volt gyorsan sok utódot létrehozni. "Ez fontos alapul szolgál a dinoszauruszok hosszú, eddig megdöntetlen túlélési rekordjához" - vélekedik Clauss.