rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Nem tudtak volna repülni a repülõ õshüllõk?

  • London - A repülõ õshüllõk nem tudtak repülni. Ezek az õstörténetben élt állatok több mint 40 kilónyi súlyukkal nem tudták fenntartani magukat a levegõben - erre e meglepõ felfedezésre jutott egy japán tudós.

    A New Scientist címû brit tudományos folyóirat ismerteti a Tokiói Egyetem tanárának, Katszfumi Szatónak a hipotézisét, amely megdöntené a korábbi feltételezést, hogy 200 millió évvel ezelõtt ezek a 250 kilós állatok az eget hasították. Szato öt különbözõ fajhoz tartozó 28 madarat vizsgált meg a Crozet-szigeteken, Madagaszkár és az Antarktisz között.

    A tudós a gyorsulást és a nehézségi erõt mérõ mûszereket helyezett el a vizsgált madarak szárnyán. A madarak között volt a vándoralbatrosz is, a jelenleg legnagyobb méretû repülni képes fajta.

    A pulykától eltérõen, amelyet rövid szárnyai alkalmassá tesznek a gyors felszállásra, a 22 kilogramm körüli súlyú vándoralbatrosz hosszú távon is képes dinamikusan repülni, mert kihasználja a légáramlatokat, hogy ne kelljen állandóan mozgatnia a szárnyait.

    Amikor a szél egyenletesen fúj, ezeknek a madaraknak csapkodniuk kell a szárnyukkal, különben a légellenállás és a nehézségi erõ miatt lezuhannának.

    Szato megfigyelte, hogy minden repülõ faj két különbözõ sebességben verdes a szárnyaival: a felszálláshoz gyorsabban, a levegõben maradáshoz pedig, ha nincs szél, nyugodtabb tempóban mozgatja.

    A japán tudós szerint a tempó, amellyel egy madár a szárnyait csapdosni tudja, az izmai erejétõl függ, és a nehezebb, hosszabb szárnyú madaraknál csökken ez az erõ. Erre alapozza Sato azt az állítását, hogy a 40 kilónál nehezebb madarak nem tudnak olyan sebesen verdesni a szárnyukkal, hogy fennmaradjanak a levegõben.

    Egy 40 kiló körüli madár rossz idõben nem tud elég biztonsággal repülni.

    Ez a feltételezés nem tetszik a paleobiológusoknak, akik megpróbálják rekonstruálni a pteroszaurusok repülését, õk úgy hiszik, ezek az állatok dinamikusan szárnyaltak.

    Akár 250 kilogrammot is elérõ súlyuk miatt Szato szerint ezek az állatok nem tudhattak repülni.

    Errõl a John Hopkins Medical School of Baltimore tudósának, Mike Habibnak az a véleménye, hogy a pteroszaurusok esetében figyelembe kell venni az anatómiai, fiziológiai sajátosságokat, továbbá ezeknek az állatoknak az életkörülményeit is.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kirajzott méheket mentettünk

    Kirajzott méheket mentettünkNyulas Attila, az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentő szakembere egy fán duruzsoló méhrajra lett figyelmes. A méheket szakértelme segítségével (mézes kerettel) sikeresen befogta. Ha hozzá nem értő lát hasonlót, semmiképpen se próbálkozzon a rovarok bolygatásával. Dudás Dániel üllési méhész tapasztalata az, hogy időnként előfordulhatnak kirajzott méhek, melyek rendszerint magasabb fák ágaira csüngenek ki. Ha ezeket valaki bottal vagy más tárggyal zargatja, előfordulhatnak tömeges csípéses támadások.

  • Boto gazdinál!

    A kutyust és testvérét valaki ledobta egy temetõ melletti erdõ szélén. A kutya palotapincsi - tacskó jellegû, békés - normális viselkedésû, keverék.

    Megmentésekor kullancsokkal és férgekkel volt teli, a külsõ - belsõ parazitáktól az állatot az Orpheus Állatvédõ Egyesület mentesítette.

    Gazdikeresõ munkánknak köszönhetõen a kutyus most szeretõ gazdira talált!

  • Gímszarvasbika-vadászat Zalában: több ezer állatot lõnek / lõttek ki!

    A vadászati idény alatt 4000 gímszarvas kilövését tervezték Zalában. A bikák 70-80 százalékát szeptemberben, a szarvasbõgés idején ejtik el. A szakigazgatási hivatalban eddig több mint 500 trófeát bíráltak el: a nemzetközi pontszámítás szerint közel 300 trófea volt különösen szép, ebbõl 62 kiemelkedõ pontozást ért el. Az elejtett gímszarvasbikák között 80 szakszerûtlen elejtésû, fiatal, "ígéretes" bika volt.

    A gímszarvasok átlagos trófeasúlya 8-10 kilogramm, hat trófea súlya a 12 kilogrammot is meghaladta.

  • Ebzárlat a veszettség visszaszorításáért - vigyázzunk a veszettséggel

    Ebzárlat a veszettség visszaszorításáért - vigyázzunk a veszettséggelOltják a rókákat veszettség ellen mától két hétig az országban több helyen is, repülőről szórják ki az oltóanyagot. Évekig nem volt veszett róka Magyarországon, de szeptember óta több tucatnyit is találtak, már nagyvárosok, például Kecskemét vagy Budapest környékén is. A 2014. évi tavaszi, veszettség elleni, országos orális immunizálási kampány keretében összesen másfél millió adag oltóanyagot repülőgépről szórnak ki. A gyógyszer szórása 2014. április 05-től 2014. április 10-ig tart, ezeken a helyeken a szórás utáni napokban ebzárlat lép életbe.

  • Hogyan keletkezik a sáskahadjárat?

    A sáska viszonylag buta állat, annyi esze azért van, hogy minden növényt lerágjon, ami csak az útjába kerül - illetve az egyes sáskának önmagában még ennyi se.

    Ausztrál kutatók éppen azt vizsgálták, hogy a ketrecben nyüzsgõ, mászkáló, egymásra ugráló és alapvetõen ártalmatlanul viselkedõ sáskákból hogyan alakul ki a milliárdos létszámú, egységes elhatározás szerint viselkedõ, egy irányba mozgó, félelmetes hadsereg. A kutatók megpróbáltak valamilyen matematikai formulát találni a jelenségre. És sikerült is nekik.

  • Pingvin gazdihoz került

    Az állat a rendõrség, és egyéb hatóságok kérésére (egy hideg téli napon) lett befogva.

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület által üzemeltetett Ebrendészeti telepen az kutyát külsõ-belsõ élõsködõktõl mentesítettük. Az kutyus barátságos, játékos volt, így könnyen állatokhoz és emberekhez tudtuk szoktatni.

    Állatbarát család hosszú hónapokig tartó gazdikeresés után örökbe fogadta Õt.

  • Miért kukáznak a barnamedvék?

    Maci Laci és a többiek :)

    Az amerikai barnamedvék újabban nem csupán a kempingezõk készleteit dézsmálják meg, hanem rákaptak a városi kukázásra is a bevásárlóközpontok és házak környékén keresve a napi betevõt - a Wildlife Concervation Society elnevezésû amerikai természetvédõ szervezet kutatói az állatok új táplálkozási szokásainak miértjeire próbálták megfejteni.

    Hogy mik vannak...

  • Összetett dallamokat énekelnek az egerek

    Egy kutatás szerint a hím egerek komplex dallamokat prezentálnak, hogy felkeltsék a nõstények figyelmét.

    A csendesnek hitt egér a természet egyik legjobb énekese lehet - mutatta ki egy új kutatás. A hím rágcsálók ultrahangos dalokat énekelnek, melyek az emberi fül számára érzékelhetetlenek, ám az ellentétes nem számára igencsak vonzó zenét jelenthetnek. A kutatók már évtizedek óta tudják, hogy a hím egerek hangokat képeznek, amikor nõstényekkel vagy nõstény feromonokkal találkoznak.

  • Virágzik a kutyamaffia

    Az állatvédõk szerint fõként Ausztriába, Németországba, Olaszországba exportálják a kutyákat Kelet-Európából. A kereskedõk interneten, magazinokon és hirdetési újságokon keresztül kínálják megvételre a kutyákat, vagy országutak mellett, bevásárlóközpontok parkolójában árulják õket. Ilyen árusítópontok Magyarországon is vannak például Gyõrújbaráton, Budatétényben, Szigethalmon, Kecskeméten.

  • Kutyás futás a Városligetben

    Több száz indulóra számítanak a szervezõk a vasárnapi KutyaFuttán, amelyet állatvédõk és barátaik harmadik alkalommal rendeznek meg Budapesten, a Városligetben.

    "A vasárnapi verseny üzenete, hogy felhívjuk a figyelmet a kutyaharapások megelõzésének lehetõségére és fontosságára, kapcsolódva ezzel a FRAKK programjához, amely a kisgyermekek ismeretterjesztését tûzte ki célul" - közölte Temesváry Krisztina, az állatvédõk képviselõje.

  • Elképesztõ fotó! Hihetelen méretû kutya!

    Felmentették az állattartástól való eltiltás alól azt a kutyatulajdonost, aki hagyta, hogy labradora közel hetven kilogrammosra hízzon.

    A tízéves Ben háromszor olyan nehéz volt, mint a hozzá hasonló kutyák, és nem tudott néhány lépésnél többet megtenni úgy, hogy ne essen össze kimerülve.

    Mire az állatvédõk megmentették, a kutya nyakörve már annyira szoros volt, hogy egy tátongó sebet okozott az állat nyakán.

  • A láncra kikötött kutya a kerítésre akadva fulladt meg

    A cikkben szereplõ történetrõl a fénykép a kunhegyesi állatvédõ csapat által készült.

    Az egyik helyi lakos udvarán egy felnõtt kutya volt felakasztva. A rendõrség a bejelentés után behatolt a magánterületre, sajnos már nem lehetett az állaton segíteni, elpusztult. A "kedves" állattartó az eset elõtt két nappal elutazott, a kutyáját (amelyik sosem volt megkötve), láncra verve hagyta otthon. Az állat sajnos annyira vergõdött felakadva a láncon, hogy megfulladt. Kicsit sántít a történet, de a kutyát az élõk sorába visszahozni már nem lehet...

  • Farkast láttak a Bükkben

    Az utóbbi hetekben többen is farkast láttak a Bükkben. Egy állattartó meg is kergette a ragadozót, melynek felbukkanása egyáltalán nem meglepetés.

    Egy szilvásváradi állattartó rackái közül többet is elragadott egy ragadozó az elmúlt néhány hét során. Két juh félelmében elfutott, velük együtt összesen öt állat veszett oda a titokzatos támadó miatt. A nyáj tulajdonosa, Leen de Hoog saját szemével látta, hogy egy farkasról van szó, egyszer meg is kergette a quadjával. A férfi amúgy nem bántaná az állatot, nagy természetbarát lévén. „Szeretem a természetet, ez is aranyos. Csak ne gyilkolna itt nekem" - nyilatkozta.

  • A rókák a mágneses tér segítségével vadásznak

    Vadászat során a rókák nemcsak a szemükre, fülükre és orrukra hagyatkoznak, hanem a Föld mágneses terére is - e meglepõ felfedezésre német és cseh zoológusok jutottak.

    A Duisburg-Esseni Egyetem és a Prágai Agráregyetem kutatói több mint nyolcvan vörös rókát (Vulpes vulpes) figyeltek meg egerészés közben. Dús növényzetben vagy a hó alatt a ragadozó nem látja zsákmányát, látszólag csupán érzékeny hallására támaszkodhat ilyenkor. Odalopakodik, a magasba ugrik, így felülrõl lepheti meg a rágcsálót.

  • Hagyd élni a nyuszit! Állatbarát húsvét - ne vásárolj élõ állatot húsvétra!

    állatbarát, állatvédõ, állatos, húsvétHúsvét jegyében gyakran felelõtlenül vásárolnak az emberek élõ állatot ajándékba. Az ünnep után fényét elvesztett állat van, hogy a serpenyõben végzi.

    Szülõk, nagyszülõk és testvérek kiscsibékkel, nyuszikkal térnek haza az egyébként állatoktól csendes családi házakba, lakásokba...

    Az ünnepek alatt az ajándékállatok pillanatnyi mosolyt varázsolnak ugyan a családtagok arcaira, de az idill hamar elmúlik:

  • A kutya vacsorája megrendelhetõ

    Mit esznek kedvenceink?

    Bizonytalan, mint a kutya vacsorája - hangzik a régi mondás. Állatorvos szerzõnk éppen ezt a bizonytalanságot szeretné - legalább az információk szintjén - eloszlatni, rámutatva, hogy miként õrizhetjük meg a helyesen megválasztott falatokkal kedvencünk egészségét, s az is kiderül, hogy van már olyan vállalkozás, amely - saját konyháján fõzött étkekkel - a kutya vacsorájára (meg ebédjére) vesz fel megrendeléseket. Elgépiesedett, és felgyorsult világunkban már szinte nem is érünk rá enni.

  • Magyar borjak szörnyû kálváriája Egyiptomban

    Az egyik brit állatvédõ szervezet egy egyiptomi vágóhídon rögzített képeket az állatokkal való kegyetlen bánásmódról. Az elkészült film a kairói állatvédelmi konferencia hallgatóit szabályosan sokkolta. Magyar állatvédõk is tiltakoztak az állatkínzások ellen.

    Két héttel ezelõtt bocsátották nyilvánosságra Kairóban, egy állatvédõ konferencián a felvételeket, amibõl kiderül egy kairói vágóhídon a borjak kegyetlen mészárlásának ténye. Ausztráliából, Romániából és Magyarországról szállítanak élve borjakat arra a vágóhídra.

  • Karácsonykor ÁllatSTOP!

    Karácsonykor ÁllatSTOP! Karácsony, ajándékozás, élő állatok... Az advent előtti vásárlási dömpingben sokan szeretteik számára élő állatok megvásárlásában gondolkodnak. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője elmondta, hogy a házi kedvencek felelős tartásához megfelelő tartási hely, gondozásukhoz anyagi fedezet, megfelelő mennyiségű szabadidő szükséges. Az állatvédők tapasztalata az, hogy az ünnepekre kapott élő ajándékok az ünnepek után gyakran unott teherré válnak. A kellemetlen helyzet megelőzésére a tudatos vásárlói szokások érvényesítése a megoldás.

  • Vérengzés kényszerbõl: baromfikat gyilkolnak százezer számra!

    Bács-Kiskun megye három településének környékén találtak madárinfluenza-gyanús eseteket, két napja tart a veszélyeztetett állatok vágása – közölte a megyei védelmi bizottság titkára. Kaszás Mihály a Klubrádiónak elmondta: az esetek egy része megelõzhetõ lett volna, ha a gazdálkodók betartják a baromfitartás szabályainak szigorítását.

    Kaszás Mihály megismételte: azok a gazdák, akiknek az állományát meg kell semmisíteni teljes kártérítést kapnak az államtól. Hozzátette: már több tízezer házi szárnyast semmisítettek meg...

  • Haldokló kutyát dobott utcára egy lelketlen állatkínzó

    A haldokló Szépszemût valaki egyszerûen utcára tette

    Szeged egyik kertvárosi részén állatbarátok lettek figyelmesek egy szép szemû, közepes termetû, jó erõben lévõ, szuka kutyára, aki néhány napja az utcán, a dermesztõ hidegben furcsán gubbasztott. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatmentõ szakembere a kutyát megvizsgálta és megdöbbenve tapasztalta, hogy az állaton burjánzó daganatok mérete és mennyisége az ok, amiért szegény pára nem mozdul.