rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Viperákat adnak vissza a természetnek

  • vipera kígyóKunadacs - Kicsi, és szépségversenyt sem nyerhetne, mégis Európa egyik legféltettebb kincse a rákosi vipera, vagy ahogy a köznyelv hívja: a homoki kígyó. Kevesen tudják, hogy a védett hüllõ az öreg kontinensen kipusztult, ma már csak Magyarországon él, hazánkban is megfogyatkozott számban. A viperamentõ központba laboratóriumi körülmények közt nevelik a hüllõcsemetéket.

    A rákosi vipera legfeljebb félméteresre nõ.

    vipera kígyóÉrintetlen tájon át vezet az út a Kiskunsági Nemzeti Park mélyén rejtõzõ viperamenhelyre. Erdõs és füves részek váltják egymást, közönséges turista ide nem teheti be a lábát, csak külön engedéllyel. Mintha Fekete István egyik regénye elevenedett volna meg: kicsiny mocsaras részen kócsag vadászik, a fûszálak közt vipera siklik haláli csendben.

    - Ezt a ritka hüllõt sajnos a kipusztulás fenyegeti - magyarázza Miklós, a viperamenhely gondnoka és az apró kígyók ápolója, miközben terepjáróján az eldugott központba döcögünk. - Sok területet felszántottak, élõvizeket lecsapoltak a mezõgazdasági munkálatok miatt. A vipera rejtõzködõ életet él, fõleg az újszülötteknek kell a rejtekhely, nekik az elsõ perctõl magukról kell gondoskodniuk. Ha nem tudnak észrevétlen maradni, bizony hamar a gólyák zsákmányává válnak - mondja a szakértõ.

    A dzsip megérkezik a menhelyhez, fehér, körbekerített ház udvarán terráriumok sorakoznak. Ezekben élnek a kifejlett példányok. Közülük két nõstény a tavalyi évben 23 utódot hozott a világra. A hüllõkölyköket, folyamatos orvosi ellenõrzés mellett a házban nevelték fel. Az épület felé haladva a központ munkatársai anekdotáznak. Kiderül, hogy a hírhedt diktátor, Rákosi Mátyás nehezen tûrte, hogy az apró kígyó az õ nevét viselje, ezért az ötvenes években a rákosi viperát rákosréti viperának keresztelték át.

    A házban állatorvosok tevékenykednek, a viperákat egyenként alaposan megvizsgálják. Egy tampon és egy darabka cellux segítségével nézik meg, hogy nem fertõzte-e meg valamilyen baktérium a kicsiket. A belsõ vizsgálatok után következik a mérés. Egy féléves rákosi vipera átlagosan 18 centiméter hosszú. Ez a kígyófajta nem nõ túl nagyra, felnõttkorában is maximum az 55 cm-t éri el. A hosszas és fárasztó vizsgálatok után a kicsinyek megkapják a megérdemelt, ízletes sáskát és tücsköt. Miklós, a gondozójuk csipesszel adja nekik az élõ rovarokat.

    - Nincsenek elkényeztetve, igenis, szokjanak hozzá, hogy a természetben is meg kell harcolniuk minden falatért. Hogyan kapják el áldozatukat? Általában egyben bekapják õket - mosolyog a gondozó, aki egy éve Budapestrõl költözött ki a nemzeti parkba. Miklós feleségével és három kutyájával él a vadregényes táj kellõs közepén. Õ felügyeli, minden rendben van-e a hüllõkkel. A fiúnak elege lett a város forgatagából, és mivel egész életében hüllõkkel foglalkozott, szívesen vállalta a számûzetést.

    Délre a központban elvégezték az orvosi vizsgálatokat, az elnyûtt viperák pár órácskára lepihennek. Délután nagy feladat vár rájuk, a házból, ami eddig otthonuk volt, szabadtéri terráriumokba költöznek. A jól megérdemelt szunyókálás után a Rákosivipera-védelmi Központ vezetõje, Péchy Tamás veszi kézbe az ügyet. Szó szerint a tenyerén hordozza a kis kígyókat, így indul velük új lakhelyük felé.

    - Nem félek tõlük - nevet. - Elárulom, már ötször megmartak. Ezeknek a kis dögöknek nem halálos a mérgük. A harapás pillanata rettentõen fáj, utána zsibbadni és dagadni kezd az ember karja, de egy kis kalciummal könynyen orvosolható - mondja a direktor, aki magabiztos léptekkel halad a terrárium felé, tenyerén a viperával.

    A kitelepítés megkezdõdik, biztos, hogy a féléves kígyókölykök még 3-4 évet eltöltenek a terráriumban. Az õ utódaik menthetik meg Magyarországot attól, hogy Európa egyik legféltettebb kincse kipusztuljon.

    Cs. R.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Két kiskutyát dobtak utcára - állatmentés

    Két kiskutyát dobtak utcára - állatmentésAz emberek a feleslegesen szaporított háziállat utódokat sok esetben az utcára dobálják ki. Szinte naponta kapunk állatmentés kapcsán bejelentést (erdőben, útszélére, zsákba kidobott állatok kapcsán). két kölyökkutyát dobott egy ismeretlen elkövető az utcára. A nagy hidegben a szerencsétlen négylábúak hamar elpusztultak volna, kidobásuk alapból állatkínzásnak minősül, ami börtönnel is sújtható bűncselekmény. A két kölyök kutyusra az ott lakó állatbarátok találtak, akik vigyáztak rájuk, amíg az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentő szakembere azokat biztonságba nem helyezte.

  • Megmenekültek a folyóba dobált kiskutyák!

    Egy 75 éves néni megmentette azt az öt kiskutyát, akiket, m int arról korábban beszámoltunk egy bosnyák lány dobált folyóba, hatalmas felháborodást keltve világszerte.

    Ru¾a Pavloviænak köszönhetõen életben maradtak a folyóba dobált kiskutyák. A 75 éves, bugojnói, bosnyák asszony éppen a közeli földjén dolgozgatott, amikor éktelen nyivákolás ütötte meg a fülét. Az öt kiskutya valahogy kievickélhetett a partra, de átfagytak. Mindet hazavittem és megetettem, de várom, hogy valaki örökbe fogadja õket – nyilatkozta a Veèernji listnek az idõs asszony, mert nem bírja anyagilag a táplálásukat.

  • Szerencsésen hazakerült Brenda és Bery

    A terrier jellegû, fiatal kan és szuka kutya páros átásta magát a szomszéd kertjébe, és az ottani udvarban élõ állatokat elpusztították. A kutyák befogását a rendõrség kérte az Orpheus Állatvédõ Egyesület által üzemeltetett Ebrendészeti teleptõl.

    A kutyák beszállítás után külsõ-belsõ élõsködõktõl mentesítve lettek.

    A gazdák ellen a hatóság eljárást indított. A kutyákat eredeti gazdájuk hazavitte. A késõbbiekben remélhetõen jobban ügyel arra, hogy elkerüljék állataival a felelõtlenségbõl adódó bonyodalmakat.

  • Cirkusz: állatkínzás a sörfesztiválon

    "Állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményezõ beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékû korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat..." - 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelmérõl és kíméletérõl.

    "...az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élõlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége..." - 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelmérõl és kíméletérõl

  • Szem és fül nélküli vámpírok - Vigyázat, újra támad a kullancs!

    A parányi vérszívók fákon, bokrokon, fûszálakon tanyázva lesnek áldozataikra - Tévhit, hogy fõként az erdõben, a mezõkön dolgozó munkásokra és vadászokra jelentenek veszélyt! A parányi vérszívók fákon, bokrokon, fûszálakon tanyázva lesnek áldozataikra. Tévhit, hogy fõként az erdõben, a mezõkön dolgozó munkásokra és vadászokra jelentenek veszélyt - a városban élõk sem élveznek védelmet a kullancsokkal szemben, ugyanis a vérszívók a talajtól számítva másfél méteres magasságban sokfelé megtalálhatók! A kullancsok a második koronaszinten - az árnyékkedvelõ növények szintjén - éppúgy fellelhetõk, mint a fûben vagy a bokrokban.

  • Mókusmentés a brit szigeteken

    Brit szakértõk szerint reménytelen dolog megállítani Nagy-Britannia nagy szigetein a vörös mókusok kipusztulását, ezért a pénzforrásokat inkább a kisebb szigetek vörös farkú rágcsálóinak megóvására kellene koncentrálni. Bár a britek sajnálnak megválni megszokott mókusaiktól, a vörös mókus világviszonylatban nem számít veszélyeztetettnek, s elzárt helyeken, mint például az Isle of Wight sziget, Nagy-Britanniában is fenntarthatók kolóniák.

  • A 'sétáló' hal kövezte ki a szárazföldre vezetõ utat a gerincesek számára

    Washington - Egy 375 millió évvel ezelõtt létezett hal koponyacsontjain olyan jellegzetességeket fedeztek fel a paleontológusok, amelyek megmagyarázzák, hogyan fejlõdtek ki a szárazföldi állatok.

    A Tiktaalik roseae-t ugyanis az összes gerinces elõdjének tekintik, beleértve a kétéltûeket, a hüllõket, az emlõsöket, s az embert. A "sétáló" hal, a Tiktaalik roseae maradványait még 2004-ben fedezték fel Kanada sarkkörön-túli vidékein.

  • Állatok 'olimpiai rekordjai'

    Amikor Pekingben elkezdõdik az olimpia, a világ ismét feszült érdeklõdéssel vár újabb rekordokat. Az állatvilágban megszületõ rekordokkal összehasonlítva azonban elhalványul nem egy sportbeli aranyérem fénye:

    vándorsólymok óránként 230 kilométeres sebességgel szelik a levegõt, ámbráscetek akár 2500 méter mélyre is lemerülnek és az orrszarvúbogár saját testsúlyának 850-szeresét is képes elmozdítani - olvasható a Természetvédelmi Világalap napokban közzétett jelentésében.

  • A teknõsök lehetnek az elsõ áldozatok

    A klímaváltozás különösen veszélyezteti a vándorló állatokat, közülük is elsõsorban a tengeri teknõsöket és a madarakat - állapította az ENSZ egy közelmúltban publikált jelentése.

    A tanulmány szerint az emelkedõ hõmérséklet azért érinti különösen érzékenyen a teknõsöket, mert ennek hatására megváltozik a hímek és a nõstények aránya, a tojásokból sokkal több nõnemû egyed kel ki.

  • Biztonságban az út szélén szült kutyamama és kölykei

    Biztonságban az út szélén szült kutyamama és kölykeiA Szegedről Röszke felé haladókat hetek óta borzolta annak az út mellett megszült kutyamamának és a három kölykének a helyzete, akiket a sűrű forgalom elég nagy veszélynek tett ki. Helyi állatbarátok etették, házikót csináltak számukra, de ez nem volt megoldás. Az emberektől tartó anyakutyát lekábítása után sikerült csak megfogni, a kölykökkel együtt az Orpheus Állatvédő Egyesület állatvédelmi központjában kapott menedéket. Az anyakutya a picikkel együtt a www.ebangyal.hu gazdikeresőben várja szerető örökbefogadók jelentkezését.

  • Cserkelés, állatfotózás

    Legyél Te is természet vagy állatfotós!

    A sikeres állatfelvételek alapvetõ feltétele az állatok alapos ismerete. Hiába a sokrétû fotóstudás és a drága felszerelés, ha nem ismerjük a kiszemelt téma szokásait, élõhelyét. Egy zoológus még egyszerû felszereléssel is közelebb kerülhet a témához, mint egy komoly telével rendelkezõ, de az állatokat egyáltalán nem ismerõ fotós. A hazánkban és a Kárpát-medencében elõforduló állatokról számos könyv, DVD jelenik meg. Érdemes a fotózást ezek begyûjtésével kezdeni.

  • Az Univerzális Élet állatvédelmi aspektusú bemutatása

    kutyán végzett laborkísérletek"Én, ISTEN, a Mindenható, felemelem hangomat prófétám és követem által, és az emberiséghez fordulok.

    Hagyjatok fel teremtménytársaitok, állattestvéreitek fogyasztásával!

    Hagyjátok abba kínzásukat az állatkísérletek és szabadságuk megvonása által, miközben állatokhoz nem méltó istállókban tartjátok õket! Az állatok szeretik a szabadságot, ugyanúgy mint ti, emberek."

  • Visszanézõ - az év állati hírei

    Olvassa állati híreinket rendszeresen, hiszen így lehet csak teljesen képben!

    Az állatok 2005-ben nem kevésbé gyakran szerepeltek a lapok címoldalán, mint az emberek. A legfeltûnõbbek azok voltak, amelyek a túlélés valóságos mestereinek bizonyultak: egy kölyökkutya a La Manche-csatornában úszott, egy macska a gépi kimosást élte túl, a "Marshmallow" nevû 18 kilós pulyka pedig elkerülte a gyilkos kést, mert a táplálkozási lánc másik végén George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke lemondott a neki szánt Hálaadás-napi sültrõl.

  • Hõs patkányok menthetnek életeket a háborús övezetekben

    Piszkosak, kártékonyak, tönkreteszik a földeken a termést és betegségeket terjesztenek - általában ez a kép él az emberekben a Földön élõ valamennyi patkányról. A többnyire undorral emlegetett kis rágcsálók azonban életeket is menthetnek: háborús területen felkutatják az aknákat, a laboratóriumokban pedig kiszagolják a tbc-t. Babette, a két hónapos afrikai óriáspatkány apró hámmal a hátán kutatja át a számára kijelölt gizgazos területet. Az állatot figyelemmel kísérõ két kutató kis drótkötélpálya segítségével szoktatja a patkányt arra, hogy egyenes vonalakban derítse fel a földet.

  • A tibeti masztiff a kínai milliomosok új státusszimbóluma

    Az Ausztráliában vásárolt ingatlanok, Egyesült Államokból hozatott telivérek és a nagy európai divatházak egyedi tervezésû ruhakölteményei után a szupergazdag kínaiak új státusszimbólumot találtak maguknak: a tibeti masztiffot, egy erõs, tagbaszakadt, sûrû bundájú pásztorkutyát. Becslések szerint 825 ezer milliomos él az országban, és a luxuscikkek piaca szédítõ ütemben növekszik. A Hszinhua hivatalos kínai hírügynökség nemrégiben leltárba vette, mire is van szüksége egy gazdag embernek: egy fiatal és szép feleségre, egy Lamborghinire és egy tibeti masztiffra, "minél nagyobb és vadabb, annál jobb".

  • Yellowstone Nemzeti Park: Elkóborolt a csorda

    Miután hosszú évtizedek után elõször engedtek szabadon vándorolni egy bölénycsordát a Yellowstone nemzeti parktól északra fekvõ területekre, a hatalmas állatok csoportja háromszor is "elkóricált" míg rátalált új legelõhelyére.

    A természetvédelmi terület illetékesei szerint mostanra a kérõdzõk visszatértek a Gallatin erdõbe, miután a parkõrök visszaterelték õket. Az azonban megjósolhatatlan, hogy mi történne, ha a csorda ismét olyan területre vetõdne, ahol különben szarvasmarhák legelnek.

  • Brutális állatkínzás: Eltörték a lábát, megszurkálták, majd elvágták a torkát

    Eltörték a lábát, megszurkálták, majd elvágták a torkát egy hároméves, fajtatiszta doberman szukának Gyermelyen. A szörnyû tettre nincs magyarázat: az állatvédõk törvényi szigorítást követelnek.

    Vércsík vezetett egy erdei ösvényen át a konténerig, amelyben egy zsákból került elõ a megkínzott eb teteme. – Ugattak a kutyáim, de akkora köd volt, ki sem mentem megnézni, mi történhetett – meséli a férfi, aki másnap délelõtt, gyermekével sétálva figyelt fel a kegyetlen tettrõl árulkodó nyomokra.

  • Véradáson voltunk, vért adtunk

    Véradáson voltunk, vért adtunkAz Orpheus Állatvédő Egyesület és a MÁTRIX Közhasznú Alapítvány munkatársai, önkéntesei is rendszeresen részt vesznek az emberek megmentése érdekében folytatott küzdelemben. Ha tehetjük többek között vért adunk, hogy a műtétekhez, kezelésekhez, az emberek megmentéséhez legyen megfelelő mennyiségű vér. Jó érzés tudni, hogy a háttérben hozzánk hasonlóan segítő küzdelmet folytatnak... Véradásra jelentkezhet minden 18 és 65 év közötti egészséges felnőtt ember, így biztatunk mindenkit, hogy csatlakozzon!

  • A csernobili állatokra a feltételezettnél súlyosabban hatott a sugárzás

    Az eddig feltételezettnél sokkal nagyobb mértékben érintette a környéken élõ állatokat a csernobili atomerõmû katasztrófája utáni radioaktív sugárzás - cáfolja a korábbi kutatási eredményeket egy szerdán közzétett tanulmány.

    A tanulmány szerint a poszméhek, lepkék, pókok, szöcskék és más gerinctelen állatok száma kisebb a szennyezett területeken, mint másutt, mert a baleset után még 20 év elteltével is magas volt a sugárzás szintje.

  • Brutális lóviadal - lovakat vadítanak a pusztításhoz

    Bûnbandák szórakozása engedik egymásnak a vadított lovakat

    Gyalázatosnak nevezték állatvédõk a Fülöp-szigeteken tartott lóviadalokat. A rendezvényeken évente több ezer ló sérül meg, a bevételek nagy része alvilági szervezeteket gazdagít.

    Miután megkötötték a fogadásokat, a terep a lovaké, amelyek vadállat módjára esnek egymásnak. Harapnak és rúgnak, ahol csak érik a másikat.