rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Terrárium-lakó, kínai õsökkel - Hogyan él a fehér patkány?

  • Mind többen tartanak kis rágcsálókat terráriumban. A patkánytól ugyan sokan irtóznak, ám akik rászánják magukat, hogy közelebbrõl megismerjék, tapasztalni fogják: hihetetlenül intelligens és szerethetõ állattal van dolguk. Tartásához azonban gazdájának ismernie kell néhány alapvetõ dolgot.

    Bár a kisállattartás fellendülõben van, és sokan nevelnek lakásukban hörcsögöt, burundukot, tengerimalacot, a patkánytartás nem túl népszerû. Hogy miért?

    Sokan már a neve hallatán is elborzadnak, mert sajnos az évszázadok alatt sok rossz dologgal társították õket (például a pestissel, melynek terjesztõi voltak). Külsejük - elsõsorban csupasz farkuk miatt - nem kifejezetten esztétikus, de aki eltekint ettõl, az nagyon kedves, a rágcsálók között kifejezetten okos és intelligens állatot ismerhet meg bennük.

    A patkányok közül a fehér patkányt tartják a leggyakrabban. Õsei a vándorpatkányok, amelyek eredetileg Kínában õshonosak. A 19. században az állatviadalokra befogott példányok közül kiválogatták az albínó példányokat, és késõbb ezeket használták fel állatkísérletekben. Ezek a fehér patkányok aztán innen terjedtek szét - többek között a tengerjáró hajók közvetítésével - a világ szinte minden tájára.

    A kifejlett vándorpatkány 200-250 gramm súlyú, közepes méretû rágcsáló. Bundája felül barnásszürke, alul szürkésfehér. Farkán mintegy 200 pikkelygyûrû van. A vadon élõ patkányok szürkületben és éjszaka aktívak, szemétdombok, szennyvíztárolók, valamint nyirkos, víz közeli rétek környékén találkozhatunk velük. Táplálékuk fõként növényi eredetû, de alkalmanként kisebb emlõsöket is elfogyasztanak. Igazi mászóbajnokok, de kiválóan úsznak is (innen ered a vízipatkány elnevezés) és képesek a víz alá merülni, mert orrüregeiket teljesen el tudják zárni. Széleskörûen elágazó alagútrendszert áshatnak maguknak.

    A fehér patkány kifejlett hímje viszont a félkilós súlyt is elérheti, a nõstény testsúlya általában csak a fele-kétharmada a hímének. Testhosszuk 20-24 centiméter, amelyhez 18-22 centis, csupasz farok tartozik. Átlagos élettartamuk 2-4 év. Testhõmérsékletük magasabb, mint az emberé, 37,5-38,5 Celsius fok. Kéthónapos koruk táján válnak ivaréretté, ivarzási idõszakuk - mely hideg idõben kissé elhúzódhat - az egerekéhez hasonló. 4-10 nõstényre számíthatunk 1 hímet. Az eredményes termékenyülés után a nõstények 21-23 napig vemhesek. Egy-egy nõstény egy fialásra átlagos esetben 4-12 utódot hoz a világra, de a számban alkalmanként nagy eltérések is lehetnek. Évente 2-4 alkalommal fialnak. Ha meg akarjuk elõzni, hogy patkányaink között népességrobbanás következzen be, ügyeljünk arra, hogy vagy egyedül, külön-külön tartsuk állatainkat, vagy tartsunk egynemû példányokat.

    A patkányok rendkívül szocializálható és kiváló alkalmazkodó képességû állatok, magas intelligenciával és kiváló helyismerettel. Meglepõen tanulékonyak, megismerik gondozójukat, ami például a fehér egerekre nem jellemzõ. Azt az utat, amit egyszer bejártak, megõrzi emlékezetük és amíg élnek, nem felejtik el.

    A fehér patkány könnyûszerrel és olcsón beszerezhetõ állatkertekbõl, orvostudományi, gyógyszeripari és biológiai kutatóintézetekbõl, kisállattenyésztõktõl. Mivel jó ugró, célszerû a terráriumot lefedni, például dróthálóval. A szúnyogháló nem alkalmas, mert azt könnyen szétrághatja. Deszkából, kartonpapírból készült dobozba se tegyük állatunkat, mert hamar kirágja magát belõle és könnyedén megszökik. Kaphatók nagyon szép, esztétikus, könnyen tisztán tartható mûanyag tartók, mérettõl függõen különbözõ árkategóriákban.

    A terráriumba alomnak pormentes faforgácsot, vagy csíkokra felvágott papírt használjunk. Nedvszívó vatta nem jó, mert hamar kellemetlen szagúvá válik. A tõzeg és a fûrészpor porzik, ami az állat orr-nyálkahártyáját izgatja, ez pedig tüsszögéshez, és idült náthához vezethet. Állatunk etetésére a kereskedelemben kapható, speciálisan rágcsálóknak összeállított magkeverékek és tápok tökéletesen megfelelnek. A korszerû tenyészetekben már évek óta úgyszólván kizárólag granulált, dugósított patkánytápot etetnek, amely kielégíti állataink fehérje-, zsír-, szénhidrát-, ásványi anyag- és vitaminszükségletét. Ezeken kívül adhatunk még sajtot, tejport, fõtt tojást, napraforgót, diót, mogyorót, alaposan megmosott és lecsöpögtetett salátalevelet, sárgarépát és zabot.

    A zabbal azonban nagyon vigyázni kell! Könnyen elõfordulhat, hogy a zab hegyes vége megszúrja az állat ínyét, nyálkahártyáját. Ha a sebbe baktérium kerül (elfertõzõdik), az megduzzad, begennyesedik, majd a gennyes duzzanat kifakad, és tályog alakul ki. Az állat hamar belázasodhat, kedvetlenné válik, nem eszik, legyengül, állatorvosi segítség nélkül pedig nagyon könnyen elpusztul.

    Tiszta ivóvízrõl minden nap gondoskodnunk kell. Ezt ne edénybe tegyük, mert könnyen kiborítják, viszont kaphatók speciálisan kisrágcsálók számára készült mûanyag itatók, melynek szopókájából könnyen tudnak inni állataink. A terráriumot háromnaponként takarítsuk ki, és tegyünk új forgácsot az aljzatra. Így sohasem lesz kellemetlen szag a lakásban.

    Nagyon fontos, hogy az állatokkal való foglalkozás után mindenképpen mossunk kezet és vigyázzunk, hogy a gyerekek játék közben ne vegyék szájukba az ujjaikat. Állatunkat ne bízzuk kisgyerekre, és ne hagyjuk felügyelet nélkül szaladgálni a lakásban, különben hamar kereket old és akkor nagyon nehéz lesz megfogni.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Pánikbeteg kutyusok - cicusok?!

    Az állatok is lehetnek szorongók, feszültek, érzékenyek az erõs zajokra. Ugyanúgy megijednek a hirtelen mozdulatoktól, a változásoktól.

    Hogy miért?

    Mert a menekülési ösztönük nagyon erõs, és felkészültek olyan eshetõségekre, amikor pillanatok alatt el kell iszkolniuk. És ezt olyan jól csinálják, hogy képesek eltûnni, mint a kámfor...

  • Nem sikerült megakadályozni az állatok életét zavaró szonár bevetését

    München - Az amerikai állatvédõk bíróság elõtt szenvedtek vereséget a tengeri emlõsök védelmében folytatott küzdelmükben. Az amerikai legfelsõbb bíróság ugyanis múlt héten engedélyezte Kalifornia partjai elõtt a szonár bevetését a haditengerészet számára, amely ezzel a módszerrel tengeralattjárókat kíván felderíteni.

    A vádlók bizonyítékokat szolgáltattak arról, hogy a szonár bevetése maradandó károsodást okoz a bálnáknak és más tengeri emlõsöknek - mindhiába.

  • A piszkos patkányok nem allergiásak

    Laboratóriumi patkány: Kevés kórokozó, kevés reakció

    Laboratóriumi és vadon élõ rágcsálók immunrendszerének összehasonlítása nyomán amerikai kutatók kimutatták, hogy a vadon élõ állatok immunrendszere jobban mûködik, és ezért a piszkos patkányok egészségesebbek, mint steril körülmények között tartott laboratóriumi társaik.

    Lehet, hogy a túlzott higiénia gyengíti le az emberi szervezetet, és így könnyebben kapunk el fertõzéseket, betegségeket?!?

  • Santos, Roxy, Polli, Peti, Morci gazdihoz kerültek

    Santos és Morci a város utcáin céltalanul, de annál éhesebben bolyontak, Roxy a németjuhász pedig egy játszótér környékén vert tanyát, Polli egy nagyon forgalmas útkeresztezõdésnél okozott riadalmat, Peti (a patkány) egy óvodába riogatta a gyerekeket-és felnõtteket.

    Az állatokat az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatmentõ szakemberei sikeresen befogták, felépülésükben, megtisztulásukban, szocializációjukban segédkeztek, majd gazdához adásukért munkálkodtak. Az állatok szeretõ gazdihoz kerültek.

  • A csernobili állatokra a feltételezettnél súlyosabban hatott a sugárzás

    Az eddig feltételezettnél sokkal nagyobb mértékben érintette a környéken élõ állatokat a csernobili atomerõmû katasztrófája utáni radioaktív sugárzás - cáfolja a korábbi kutatási eredményeket egy szerdán közzétett tanulmány.

    A tanulmány szerint a poszméhek, lepkék, pókok, szöcskék és más gerinctelen állatok száma kisebb a szennyezett területeken, mint másutt, mert a baleset után még 20 év elteltével is magas volt a sugárzás szintje.

  • Hõguta fenyegeti házi kedvenceinket is - hõségriadó!

    Hirtelen jött a kánikula. Van, ahol a tûzõ napon, árnyéktól mentes helyen, láncra verve tartanak kutyát. Az így tartott állatok kis idõn belül hõgutát kaphatnak, és el is pusztulhatnak. A felelõtlen gazda ilyen esetben az állatkínzás bûncselekményét követi el, amiért két évig terjedõ szabadságvesztés is kiszabható.

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület információs telefonján rendszeres téma a tûzõ napon kikötött, víz nélkül tartott állatok számára történõ segítségkérés.

  • Megvan a kutyák õshazája

    A stockholmi Királyi Mûszaki Egyetem kutatói genetikai nyomok alapján beazonosították a kutyák háziasításának helyszínét és idõpontját. Az eredmény meglepetés mind a helyet, mind az idõt illetõen. A világ különbözõ területeirõl begyûjtött szõrmintákban található mitokondriális DNS tanulmányozásából az derült ki, hogy a mai állatok legelsõ õsei Kínában, a Jangce folyótól délre esõ területeken éltek, 16000 évvel ezelõtt. A felfedezés nem jelent nagy meglepetést a Peter Savolainen által vezetett kutatócsoport korábbi, hét évvel ezelõtti eredménye után, amely már sejtette, hogy a háziállatok Kelet-Ázsiából származnak, mivel ebben a térségben jóval nagyobb genetikai változatosságot mutatnak.

  • Még sem tilos a bálnavadászat?

    A japán kormány támogatását élvezõ szigetországi bálnavadászat hamis indokkal, tudományos vizsgálatra és a kulturális szokások megõrzésére hivatkozva mészárolja le az állatokat.

    Az évek óta nemzetközi felháborodás keltõ programot továbbra sem szankcionálja az illetékes nemzetközi szervezet. Az 1986-ban elrendelt nemzetközi moratóriumban kiskapuk maradtak, amik lehetõvé teszik Japán, Izland és Norvégia kibújását a kereskedelmi célú bálnavadászat tilalma alól.

  • Több százan - köztük sztárok - vonultak fel az Állatok Világnapján

    Több száz állatbarát vonult fel vasárnap az Állatok Világnapja alkalmából idén is megrendezett hagyományos éves meneten, ismét több médiasztár is csatlakozott a megmozduláshoz.

    A résztvevõk között ezúttal is több civil szervezet, alapítvány, egyesület és iskola képviseltette magát. A menetet Carlos, az alpaka vezette, nyomában a vakvezetõ és mozgássérülteket segítõ kutyák, majd az állatotthonok önkéntesei következtek, az állatbarátok mögött pedig a lóháton érkezõk zárták a sort.

  • Hóleopárdról készült az év természetfotója

    Egy gyönyörû hóleopárdról készült felvételével Steve Winter, a National Geographic magazin fotósa nyerte meg idén a BBC Wildlife Magazin és a londoni Természettudományi Múzeum által meghirdetett Az év természetfotósa nemzetközi pályázatot. Winter éjszakai portyázás közben kapta lencsevégre az állatot egy indiai nemzeti parkban a Himalájában 4400 méter magasan. A fotós 13 hónapon át néha mínusz 40 Celsius-fokos hidegben volt a nyomában a veszélyeztetett fajok listáján nyilvántartott állatnak, hogy a legtökéletesebb felvételt készíthesse el róla.

  • Nyolcezer éve háziasították a sertéseket Kínában

    Nyolcezer éve háziasították a sertéseket Kínában: az a nemzetközi genetikai vizsgálat, amelynek eredményeirõl az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS legújabb számában számolnak be, árnyaltabbá teszi az állattenyésztés kialakulásáról alkotott képet.

    Amerikai, brit, kínai és svéd kutatók nagyszabású összehasonlító vizsgálat keretében igyekeznek feltérképezni, hogyan zajlott a sertések háziasítása és az állattenyésztés meghonosodása a világ különbözõ régióiban.

  • Karácsonyra ÁLLATSTOP!

    Az élõ állatok ajándékozását az állatvédõk nem javasolják!

    Az advent elõtti vásárlási dömpingben sokan szeretteik számára élõ állatok megvásárlásában gondolkodnak. Szinte minden házi kedvencnek való állat (kutya, macska, rágcsáló, hüllõ, madár és díszhal) megvásárolható állatkereskedésekben vagy az állatszaporítóknál. Sokan az ajándékba kapott állat tartási körülményeit nem ismerik, gyakran nem tudják az újdonsült állattartók, hogy az állattartás idõt, pénzt és megfelelõ tartási helyet igényel.

  • Pitbull támadt egy vakvezetõ kutyára!

    A szörnyû támadásban a pitbull gazdája saját kutyáját rúgta, hogy megmentse a labradort.

    A nem mindennapi eset egy dél-londoni vasútállomáson történt. Egy férfi pitbullját sétáltatta, mikor a kutya nekiugrott egy ártatlanul arra sétáló vak asszony labradorjának. Egy térfigyelõ kamera rögzítette az esetet, amint a vakvezetõ szabadulni próbál a pitbull szorításából, míg a támadó kutya gazdája ahelyett, hogy pórázánál fogva elhúzta volna onnan a dühös állatot, nekiállt rugdosni - saját kutyáját.

  • A hideg idõ háziállataink számára is végzetes lehet

    A kemény hideg a szabadban tartózkodó járókelõkre embert próbálóan hat, a kemény mínusz a nem megfelelõen tartott gazdasági haszonállataink vagy kedvenceink számára is halálos lehet.

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület szerint a téli kemény hidegben érdemes az állatainkat olyan hõmérsékletû, zárt helyen tartani, ahol a kihûlés nem veszélyezteti õket. Emellett ügyelni kell arra is, hogy mindig legyen tálkájukban iható víz és energiában gazdag táplálék.

  • Kidobott kiskutyák gazdit keresnek - egyre szaporodó állatkínzásos ügyek

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület önkéntesei és munkatársai megszokták, hogy extrém helyeken is találnak magára hagyott, kidobott házi kedvenceket.

    Az utóbbi idõben kukába dobott, csapdákba ragadt, csatornába esett, és útszélére kitett állatokból sem volt hiány.

    Fürgét és Ingát - a pár hetes örökmozgó tacskó testvérpárt - Algyõn, a szabadidõ központ udvarára egy lelketlen állatkínzó egyszerûen behajította.

  • A tûzijáték az állatok réme

    A tûzijátékok után feltûnõen sok kóbor állat bukkan fel a városokban, mert a nyugodtnak tûnõ állatok a tûzijáték hatására megvadulhatnak. A rakéták fellövésekor keletkezõ hanghatás igen messzire elhallatszik, amitõl állataink nagyon félnek. A robbanás az állatok többségénél a következõ hatást váltja ki: az állat maga alá vizel, remeg, tekintete ijedt, nyüszít, pupillái kitágulnak, az ágy alá bújik, menedékhely hiányában a sarokba, vagy sötét helyre húzódik és reszketve várja a robaj elmúlását. Ez az enyhébb forma, ami nem okoz nagyobb megpróbáltatást sem az állatnak, sem a gazdának.

  • Nyílpuskával lõtték le a kutyát - a lövedék emberre is veszélyes

    a kép illusztráció!Saját udvarukban, az utcáról belõve pusztították el egy baktói család kutyáját. A rendõrség rongálás miatt indított eljárást.

    Apró kis sír áll az egyik baktói kertes ház udvarán. Fejfa helyett egy hatalmas velõs csont, mellette friss virágok és két gyertya. Reisz Tibor és felesége, Katalin a kutyájukat, Dagit gyászolják, amelyet néhány napja a saját udvarukban, az utcáról lõtt le valaki. A kistermetû állat félórás szenvedés után múlt ki: a nyakába egy nyolc centi hosszú fém lövedék fúródott.

  • Magukra hagyott kutyákat szedtünk össze

    Egyre többször fordul elõ, hogy elszegényedett, otthonukból kilakoltatott, otthonukat elhagyó emberek "feleslegessé vált négylábúihoz" segítségnyújtás kérése kapcsán hívják az állatvédõket. ebben az ügyben is ez történt, a rendõrség kérte az Orpheus Állatévõ Egyesület által mûködtetett Ebrendészet segítségét, mert egy magánház udvarán gazdáik magukra hagytak öt kutyát, de magát a házat is otthagyták a végrehajtóknak.

    Az ebek beszállítását követõen külsõ-belsõ élõsködõktõl mentesítettük. A kutyusok éhesek, szomjasak, riadt állapotúak voltak, több napig tartó sokkhatást voltak kénytelenek elviselni...

  • Az internetes állatkereskedelem

    Nagyobb veszélyben a védett állatfajok!

    Az internetes kereskedelem növeli a vadon élõ állatfajok veszélyeztetettségét - vélik egy nemzetközi állatvédõ szervezet munkatársai. A Nemzetközi Állatjóléti Alapítvány (IFAW) aktivistái a világháló tartalmát böngészve mintegy 9000 eladásra kínált vadon élõ állatot találtak, köztük védett, veszélyeztetett, vagy egyenesen kiveszõfélben lévõ fajok példányait is: a 9000 ajánlat 70 százaléka a nemzetközi törvényekben kereskedelmi tilalom alá esõ állatokra vonatkozott.

  • Föld Napja az Orpheussal

    Föld Napja az OrpheussalÉlőhelyünk védelme mindannyiunk közös ügye. Az Orpheus Állatvédő Egyesület a Föld Napi rendezvényeket 2017-ben is szerte az országban méltóképpen megünnepelte. Az egyesület Ingyenes állatokkal - környezettel kapcsolatos kiadványokat (plakátokat, matricákat, képeslapokat) biztosított az azt igénylő iskolák és óvodák részére. A szegedi Füvészkertben, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. által szervezett jeles napi programon standot is állított az egyesület, ahol családok ezrei állatvédelmi fotókiállítást tekinthettek meg, illetve állattartással és az állatok védelmének fontosságával ismerkedhettek meg a résztvevők.