rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Rekordszaporulat a Rákosivipera-védelmi Központban

  • Huszonhét nõsténytõl összesen 244 rákosi vipera látta meg a napvilágot a Rákosivipera-védelmi Központban augusztusban.

    Tavalyelõtt 52, míg tavaly 59 rákosi vipera született a központban. Az idei magas szaporulat azzal magyarázható, hogy már a tenyészprogramban született 3-4 éves egyedek is ivaréretté váltak és világra hoztak utódokat - mondta szerkesztõségünknek Halpern Bálint, a szervezet munkatársa. Az elmúlt évtizedek során jelentõsen csökkent a rákosi vipera állománya Magyarországon, a vadon élõ egyedek számát ötszáz példánynál is kevesebbre becsülik.

    Az elmúlt évtizedek során jelentõsen csökkent a rákosi vipera állománya Magyarországon, a vadon élõ egyedek számát ötszáz példánynál is kevesebbre becsülik. A faj végleges eltûnésének megelõzését céljául kitûzõ programot támogatja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az Európai Bizottság LIFE-Nature Alapja.

    A tíz befogott egyeddel 2004-ben elindított programnak köszönhetõen összesen 378 viperával büszkélkedhet a Kiskunságban lévõ Rákosivipera-védelmi Központ, ami jelentõs eredmény a vadon élõ példányok számához viszonyítva.

    A program célja a faj visszatelepítése természetes élõhelyére. Az elsõ tenyésztett egyedeket a tervek szerint 2009-ben engedik el a Kiskunsági Nemzeti Park területén található, fokozottan védett helyen, amely távol esik a lakott területektõl.

    Magyarországon a rákosi vipera 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992 óta pedig természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb kategóriába tartozik. Természetvédelmi értéke egymillió forint. Eltûnésének alapvetõ oka az élõhelyek zsugorodása. A gyepterületek beépítése, felszántása, erdõsítése nagy területekrõl tüntette el a fajt. A megmaradt élõhelyeken az intenzív mezõgazdasági tevékenységgel járó gyephasználat sem kedvezett az állatnak, ezért a fennmaradt állomány tovább fogyott. Ugyancsak ritkította a populációt a kereskedelmi célú gyûjtés és a szándékos pusztítás.

    A rákosi vipera populációja két területen, a Hanságban és a Kiskunságban maradt fenn. A kígyó a nedves és száraz gyeptípusok alkotta réteket, legelõket kedveli. Télen rágcsálójáratokba húzódik, ahol hibernált állapotban vészeli át a hideg napokat. A fiatal egyedek elsõsorban sáskákkal, szöcskékkel, tücskökkel táplálkoznak, míg a felnõtt példányok ezek mellett gyíkokkal, madárfiókákkal és rágcsálóivadékokkal egészítik ki étrendjüket.

    Ennek a kígyófajnak a mérge felnõtt emberre gyakorlatilag veszélytelen. Marása - bár a faj óvatos életmódja és ritkasága miatt ez nagyon ritka - méhcsípésszerû, gyorsan múló tünetekkel jár.

    A mérgeskígyó aktív védelme megosztja a közvéleményt, ezért a program résztvevõi fontosnak tartják a lakosság tájékoztatását, hogy javuljon a rákosi vipera megítélése. A rákosi viperáról és a fajvédelmi programról további információ a www.rakosivipera.hu címû honlapon érhetõ el.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Van reménye Franciskának?!

    Egy tanya mellé kidobtak egy anya kutyust feltehetõen kölkeivel, nem törõdve további sorsukkal.

    Az anya kutyus több, mint valószínû, hogy fajtatiszta boston terrier! A játékos, ragaszkodó kutya az ebrendészet többi lakójával együtt várja szeretõ gazdi jelentkezését!

    Elkeserítõ a helyzet, hogy egyre több a kitett - kidobott fajtatiszta kutyus, a keverékek száma pedig olyan magas, hogy arról jobb inkább nem is beszélni!

  • Kanadai biodízel állati maradványokból

    Egy kanadai cég, a Rothsay megkezdte az állati melléktermékekbõl, csontokból, belsõségekbõl, egyébbõl a biodízel gyártását. Mindazt hasznosítják, lett légyen szó csirkérõl vagy disznóról, amit az emberek nem fogyasztanak el.

    A Montreal melletti üzemet a hírek szerint 14 millió kanadai dolláros, azaz mintegy 2 és fél milliárd forintnak megfelelõ összegû beruházással hozták létre. A nyersanyagot állati zsiradékok hozzáadásával nyeri. A barna sûrû folyadék végül szagtalan sárga dízelolajként kerül forgalmazásra.

  • Több százan - köztük sztárok - vonultak fel az Állatok Világnapján

    Több száz állatbarát vonult fel vasárnap az Állatok Világnapja alkalmából idén is megrendezett hagyományos éves meneten, ismét több médiasztár is csatlakozott a megmozduláshoz.

    A résztvevõk között ezúttal is több civil szervezet, alapítvány, egyesület és iskola képviseltette magát. A menetet Carlos, az alpaka vezette, nyomában a vakvezetõ és mozgássérülteket segítõ kutyák, majd az állatotthonok önkéntesei következtek, az állatbarátok mögött pedig a lóháton érkezõk zárták a sort.

  • Soha nem látott mértékben csökken az élõvilág sokfélesége

    A Magyar Természetvédõk Szövetsége arra figyelmeztet, hogy az ökoszisztémákat, fajokat és azok genetikai variációit magába foglaló biológiai sokféleség (biodiverzitás) eddig soha nem tapasztalt mértékben csökken.

    Az élõvilág sokszínûségének eltûnése az emberiségre nézve is veszélyes, hiszen az biztosítja az élelemtermeléshez és az egészséges környezethez szükséges erõforrásokat. Az élõvilág sokfélesége naponta csökken.

  • Kegyetlen kutyakínzás Kecskeméten

    Másfél órás mûtéttel sikerült megmenteni egy megkínzott kutya életét szerdán, egy kecskeméti állatmenhelyen. A spánielt kora reggel találták egy út mellett, a város határában.

    A nyakán olyan szoros volt a lánc, hogy benõtt a bõre alá, ráadásul a gazdája egy karabinert is beakasztott a láncba, amivel átszúrta az eb nyakát. Az állatvédõk állatkínzás miatt feljelentést tettek, a spánielnek pedig hamarosan új gazdát keresnek, a régi tulajdonost egyelõre nem találják.

  • Németjuhász és pitbull esett egymásnak (durva képek)

    Németjuhász és pitbull esett egymásnak (durva képek)A németjuhász, szuka, felnőtt kutya egy tömbházas környéken, közterületen összeverekedett egy pitbull jellegű kutyával. A rendőrség kérte az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentő szakemberének segítségét. Elég durva látvány fogadta az állatmentőt, aggódó lakosok kérdéseit kellett megválaszolni és vérben úszó, sérült kutyust kellett ellátni. Gina kutyusnak sikerült felderíteni a gazdáját, aki állatát haza vitte. (A gyors beavatkozás révén szerencse a szerencsétlenségbe, hogy a kutyus nem szenvedett nagyobb sérülést...)

  • Mérges gáz ölte meg Csüan Csüant, az óriáspandát

    Õrizetbe vették egy kínai férfit az alig egy hete kimúlt 21 esztendõs panda, Csüan Csüan hirtelen halálával összefüggésben a kelet-kínai Santung (Shandong) tartomány Csinan (Jinan) városában.

    Mint kiderült, néhány munkás egy férfi megbízásából fertõtlenítést végzett az egykori - légicsapások ellen épített - óvóhelyben, amelyet a gyanúsítottá vált vállalkozó gombatermesztés céljára bérelt az állatkerttõl - közölte a helyi rendõrség.

  • Futka, Anci, Szipor, Simi, Sumi, Pötyi szeretõ gazdihoz került!

    Anci és Futka keverék jellegû kutyusok egy dobozban utcára hajigált testvér - négyesnek a két tagja. Sziport a vadászgörényt harapás miatt adták le. Simi és Sumi a két puli jellegû öregecske kutya egy forgalmas útkeresztezõdés melletti erdõben éltek több éve, sikeres befogásuk után jelentkezett egy hölgy, aki évekig az utcai etetésükben részt vett... Pötyi a fiatal, szuka, német juhász keverék kutya egy sporttelepen vert tanyát, de ott zavarta az embereket, ezért kérték a befogását. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület munkája révén ezek az állatok is szeretõ gazdihoz kerültek!

  • Kutya esett a vízaknába...

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatvédelmi telepe bejáratánál lévõ vízóra akna fém fedõlemezét ismeretlenek ellopták. Az állatvédõ egyesület munkatársai a telep elé kiengedett egyik kutya nyüszítésére lettek figyelmesek, a szerencsétlen állat beleesett az aknába. A mély lyuk akkor száraz és üres volt, így a kétméteres zuhanástól az állatnak komolyabb baja nem lett. Persze történhetett volna nagyobb szerencsétlenség is, mondjuk éjszaka arra járó emberek könnyen odaveszhettek volna, ha beleesnek - szerencsére nem így történt.

  • 150 millió éves, valószínûleg új szauropoda fajt találtak

    Közel 150 millió éves, épségben lévõ szauropoda dinoszauruszt találtak Montanában. A jelek szerint egy új fajról van szó

    Montanai önkéntesek azon dolgoznak, hogy egy olyan szauropoda dinoszaurusz maradványait ássák ki, mely a jelek szerint nem hasonlít egyetlen eddig ismert lelethez sem, ráadásul kétszer idõsebb, mint az államban eddig fellelt legtöbb dinoszaurusz-fosszília.

  • Évente csaknem ötezer veszélyes kutyatámadás, a hat éven aluli gyerekek a legveszélyeztetettebbek

    - Fokozatosan kell a felelõsség érzetét kialakítani a gyermekekben, egy menhelylátogatás kiváló lehetõség erre.

    Magyarországon évente csaknem ötezer veszélyes kutyaharapást regisztrálnak, melyek legnagyobb részét a 6 éves kor alatti gyermekek szenvedik el. Fokozatosan kell a felelõsség érzetét kialakítani egy kisgyermekekben, akik így nem csak egy esetleges kutyatámadástól menekülhetnek meg, de megtanulnak megfelelõen viszonyulni a négylábúakhoz. Éppen ezért, pedagógiai céllal látogatták meg óvodások az állatmenhelyet.

  • Jön a tél, megfagynak a kidobott állatok

    Évrõl évre a tél közeledtével az állatvédõ-állatbarát emberek szívében komoly felhõk gomolyognak: mi lesz az országszerte százezres számban utcán kóborló kisállattal, amikor beáll a hideg tél? Az aggódás jogos.

    Az állatok nagy része kalóriát vesztve, legyengülve pusztul el, egy részüket a gyepmester hálója (dróthurka) viszi el az olykor megváltásnak számító (de könyörtelen) pusztulásba. Gyakori eset az is, amikor az értelmetlen, kiutat keresõ bolyongást egy jármû kereke szeli ketté végérvényesen. Riasztó, és emberi szívet facsaró látvány az, amikor fedél nélküli társállatok bolyonganak céltalan.

  • Kegyetlen gazdi: étlen-szomjan hagyta kölyökkutyáját

    Az állatvédõk szabadították ki szorult helyzetébõl azt a négyhetes kiskutyát, akit tulajdonosa magára hagyott új-zélandi otthonában.

    Napokra egyedül hagyta kutyáját egy tinédzser Új-Zélandon – ugyanis családjával nyaralni ment a gondatlan gazdi. A szomszédok figyeltek fel a szerencsétlen bezárt állat szûkölésére, és õk riasztották az állatvédõ egyesületet, amikor néhány nappal késõbb már nem hallották az eb hangját.

  • Hogy nõhettek ekkorára a dinoszauruszok?

    Berlin - Csaknem 40 méteres testhosszukkal és 17 métert is elérõ magasságukkal a szauropodák a Föld valaha élt legnagyobb szárazföldi állatai voltak. A bonni és a zürichi egyetem kutatói most megtalálták az óriás-dinoszauruszok nagyságának okait: az õshüllõk lemondtak a rágásról, madárszerû tüdejük volt, és rugalmas anyagcseréjük.

    Martin Sander bonni kutató és zürichi kollégája, Marcus Clauss magyarázata szerint azzal, hogy az állatok lemondtak a rágásról, nem volt szükségük fogakra, amelyek a fejüket a növekvõ testsúllyal aránytalanul felnagyították volna.

  • 20 ezer állatot mészároltak le az EB nevében

    Több mint húszezer kutyát és macskát mészároltak le Ukrajna-szerte az elmúlt hónapokban. Állítólag azért, hogy a kóbor jószágok ne zavarják a jövõ évi labdarúgó- Eb-re látogatókat. Az állatvédõk tiltakoznak.A hatóságok szerint túlságosan sok állat kóborolt szabadon az Eb-meccseknek otthont adó Kijev, Doneck, Harkiv és Lviv utcáin, ezért volt szükség a befogásukra. A Német Állatvédõ Szövetség Ukrajnában járt munkatársai megdöbbenve tapasztalták, hogy a sintérek által befogott állatoknak meg sem kísérelnek új otthont, gazdát találni, egyszerûen megmérgezik vagy agyonlövik õket.

  • Megmentettük Macit, az idõs-vak kutyát!

    Az idõs, vak, nehezen mozgó dobermann keverék kutyus elkószált otthonról, majd egy vizes árokba esett, ahonnan sajnos már nem tudott kijönni.

    Egy közelben lakó értesítette az Ebrendészetet. Nemsokkal a hívás után a helyszínre érkezett az Orpheus Állatvédõ Egyesület egyik munkatársa, aki kiemelte az akkorra már teljesen fáradt, és kimerült kutyát az árokból.

    Az idõs kutyus gazdáját felkutattuk, és visszaadtuk neki.

  • Hatással van az éghajlatváltozás a költözõ madarakra is!

    Az éghajlatváltozás miatt északabbra települnek a madarak

    A Föld légkörének melegedését jelzik az európai madárvilágban végbemenõ mozgások is: a földrészen honos fajok jelentõs része északabbra tette át költõhelyét az utóbbi 25 évben. A jelenség mintegy elõõrse annak a földrajzi eltolódásnak, amelyre az éghajlatváltozás következtében kényszerülhet az állat- és növényvilág jelentõs része - vélik brit tudósok.

  • Állatbarát Sziget 2012

    A Sziget Fesztivál zöld udvarában tizenkettedik éve az Orpheus Állatvédõ Egyesület több más civil szervezettel együtt azért dolgozik, hogy a lakosság felelõssége a környezet és a természet megóvása érdekében aktivizálódhasson. Aki a civil sziget zöld oázisába ellátogat, az a foglalkoztató standokon információkat, tudást és nem utolsó sorban ajándékokat is szerezhet. Az állatvédõk a fesztivál ideje alatt állatbarát fotókiállítást, totót, memóriajátékot, játékos vetélkedõket, állatfelismerõ bajnokságot is szerveznek a standjukon, amire minden évben több ezer látogató kíváncsi.

  • Környezet-és Természetvédõ Szervezetek 22. Országos Találkozója

    A Környezet-és Természetvédõ Szervezetek 22. Országos Találkozóját a környezet és természetvédõ civilek midig nagy lelkesedéssel várják. 2012-ben a Szélkiáltó Természetvédõ Egyesület szervezte, a szakmai programot a CSEMETE Egyesület koordinálta. A program Kiskunhalason volt. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület a felállított információs standján 500 állatbarát kiadványra éhes szervezetet és vendéget fogadott, illetve az állatvédelmi szekcióülésen részt véve segítette elõremozdítani a zöldmozgalmon belül a szükséges állatvédelmi reformokat.

  • A kardszárnyú delfineknél elõny a késõi anyaság

    Természet / USA

    Washington - Az idõsebb anyák jobb munkát végeznek a gyereknevelés terén, mint fiatalabb társaik - legalábbis a kardszárnyú delfineknél.

    A 30 évet felölelõ kutatás alapján a tudósok kimutatták: az idõsebb nõstényektõl született borjak túlélési esélye a kritikusnak számító elsõ évben 10 százalékkal magasabb a fiatal anyaállattól születettekénél.