London - Az elefánttehenek jó memóriája megmentheti a csordát. Az aszályos idõszakokban az állatok ugyanis emlékeznek az évtizedekkel korábban szerzett tapasztalataikra, és elvezetik társaikat a vízlelõhelyekhez. Erre a felismerésre a Wildlife Conservation Society (WCS) és a Zoological Society of London kutatói jutottak, amikor az elefántborjak halálozási rátáját vizsgálták egy tanzániai nemzeti parkban.
A borjak húsz százaléka pusztult el egy különösen száraz idõszakban az 1993-as év során - amúgy két százalék körüli szokott lenni a halálozás. A három csordából azonban csak egyet érintett igazán a veszteség - itt a borjak 63 százaléka hullott el. Ez volt az egyetlen csorda, amely a Tarangire Nemzeti Parkban maradt a száraz idõszakban. A többiek a parkon kívül találtak maguknak élelmet és vizet.
Mindkét kivándorolt csordát egy tapasztalt tehén vezette, amelyik már megélte a 35 évvel azelõtti, hasonlóan súlyos aszályt. A nemzeti parkban maradt csorda tagjai közt egy elefánt sem volt ilyen idõs - mutattak rá a kutatók a Biology Letters címû szaklap internetes változatában.
Régóta gyanítják, hogy az idõs elefánttehenek memóriája különösen fontos a csordák számára, a mostani kutatás is ezt támasztja alá. Ez pedig még egy ok arra, hogy miért kell küzdeni a vadorzók ellen. Õk ugyanis különösen az öreg tehenekre vadásznak, azok hosszú agyara miatt. Egy lövéssel azonban így nem csak egy elefánt, hanem a csorda emlékezetének egy része is elvész.