London - Ejtõernyõs ugrásra és felderítõ feladatokra kiképzett kutyákat vet be a brit különleges légierõ az ellenséges területeken - jelentette a The Sun címû brit bulvárlap.
A SAS (Special Air Service) veszélyes iraki vagy afganisztáni bevetésein ezentúl különlegesen felkészített németjuhászok is részt vesznek: minden osztag két ebet kapott. A "harci kutyák" oxigénmaszkban ugranak ki 25 ezer láb (7620 méter) magasról katonabajtársukkal együtt, hogy észrevétlenül közelíthessék meg az ellenséges területet. A földet érés után a négylábúak fejükre egy élõ felvételt közvetítõ apró tévékamerát kapnak, amellyel felderítõ útra indulva kiszimatolhatják az ellenséges fõhadiszállásokat. Az ebek elõnye, hogy kis termetük miatt a szûkebb helyekre is beférnek, és például jelezni tudják, ha rejtett bombát, aknát észlelnek.
"A kutyákat a rendkívül veszélyes helyzetekben vetjük be, amikor az akciók során nem lehet tudni, mi van az ajtó mögött. Senki sem szeretné holtan látni õket, ám ha arról van szó, hogy az õ életük vagy egy emberé, világos, hogy mi a fontosabb" - idézte egy illetékes véleményét a lap.
A Delta Kommandóként közismert amerikai elit egység hajtott végre elõször kutyás ugrásokat 20 ezer láb (6096 méter) magasról, és azóta tapasztalataikat a SAS egységeivel is megosztották.
Ejtõernyõs kutyákat egyébként elsõként a brit hadsereg vetett be a II. világháborúban a lelõtt vadászgépek túlélõinek felkutatására. Akkoriban azonban még nem ugrottak ilyen magasságokból.
A hadviselés történetében a kutyák csatasorba állítása már az ókori Egyiptomban is szerepet kapott. A rómaiak az ellenséges lovasság ellen használták a szelindekeket, Napóleon pedig jelzõkutyákat alkalmazott az erõdök védelmében - idézte fel a The Sun.