2021.01.19. - Sára, Márió

Korallzátonyok gyógyíthatatlan kórjai

Korallzátonyok gyógyíthatatlan kórjai
Washington - A zátonyépítõ korallfajok harmadát világszerte kihalás fenyegeti. Ez olvasható az elsõ globális tanulmányban, amely a korallokat veszélyeztetõ tényezõkrõl készült.

A Science címû szaklapban megjelent írás 39 kutató együttmûködésének eredménye. Alex Rogers, a londoni Zoológiai Társaság munkatársa rémisztõnek tartja az eredményeket, mivel nemcsak a fajok egyharmadának veszélyeztetettségérõl van szó, hanem arról is, hogy ötven vagy száz éven belül ennek az ökoszisztémák hatalmas részei örökre eltûnhetnek.

Adó 1% felajánlással az Állatvédelemért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

Ennek pedig gazdasági következményei is vannak. Egy számítás szerint a korallok évente legalább harmincmilliárd dollár értékû szolgálatot tesznek az emberiségnek.

A fenyegetettség többrétû. Az elsõ drámai csapást az 1997/98-as El Nino jelenség mérte a korallokra - a trópusi vizek felmelegedése miatt a korallpolipok nagy része kilökte a velük szimbiotikus kapcsolatban élõ algákat, majd ezt követõen kifehéredett és elhalt, mivel az algák nélkül nem jutott táplálékhoz. Míg 1998 elõtt a 704 fajból csupán tizenhárom volt veszélyeztetett, mára a számuk 231-re nõtt.

"A probléma az, hogy ha ezek a fehéredések egyre gyakoribbá válnak a hõmérséklet várható emelkedésével, akkor a korallok tömegesen fognak eltûnni a tengerbõl" - mondja Kent Carpenter, a virginiai Old Dominion Egyetem professzora.

A másik gond a savasodás. Az óceánok megkötik a légköri szén-dioxid egy részét, így enyhén savasabb lesz a víz kémhatása, ami azonban elég ahhoz, hogy a korallok már ne tudják megépíteni vázukat, illetve a csigák a házukat. Carpenter professzor szerint a savasodás sokkal alattomosabb, mint a felmelegedés - míg a felmelegedéshez van esélyük alkalmazkodni a koralloknak, a savasodás menten megsemmisíti õket.

További károkat okoz a dinamittal, illetve súlyos vonóhálókkal történõ halászat, amely törmelékké zúzza a korallzátonyokat. Megint másutt építõanyagot bányásznak belõlük, nem beszélve a partmenti területek fejlõdésérõl, az többieket kiszorító invazív fajok betelepülésérõl és a szennyezésrõl.

A Karib-tenger jól példázza, hogyan illenek össze a pusztító puzzle darabjai. A part menti fejlõdésbõl és mezõgazdaságból származó szennyezések olyan algáknak kedveznek, amelyek megfojtják a korallokat. A halászok kifogják azokat a halakat, amelyek amúgy kordában tartanák ezeket az algákat. Ebben a szorult helyzetben pedig a járványok is könnyebben megtámadják a korallokat.

Szerencsére bíztató eredmények is akadnak: az Ausztrál Nagy Korallzátony egy részét sikerült védetté nyilvánítani, a mûtrágyák használatát pedig csökkenteni a földeken. Egy friss kutatás szerint a megfojtott korallokat megtisztíthatják egyes algaevõ halak. Sokak szerint ezek az intézkedések azonban csak késleltetni tudják az üvegházhatású gázok egyre növekvõ kibocsátásának elkerülhetetlen következményeit.

Becslések szerint a tengeri fajok mintegy negyede függ a koralloktól fejlõdése valamely szakaszában. Elképzelhetõ tehát, mi történik, ha a korallzátonyok tovább fogyatkoznak.

A tanulmány a Tengeri Fajok Globális Felmérésének, az IUCN (International Union for the Conservation of Nature) és a CI (Conservation International) közös projektjének keretében készült. Eredményei az IUCN októberben megjelenõ új Vörös Könyvében is szerepelni fognak.
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra