rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Állatkínzók kezében a magyar zsebkutyaexport?

  • Még a Sky News hírtelevízió is foglalkozott a magyarországi kutyabiznisszel, mert az utóbbi idõben a szatyorban és ölben is elférõ "minikutyák" iránti növekvõ angliai keresletet és az alacsony magyar árak miatt egyre több ilyen ebet vesznek Magyarországról, eközben a továbbtenyésztésre sokszor alkalmatlan, beltenyésztett, rossz körülmények között tartott állatok rengeteget szenvednek, jó részük el is pusztul. Magyarországon sokkal több állatot tenyésztenek, mint amennyire a lakosság igényt tarthat, sokan feketéznek, adótcsalnak a szaporított állatok révén.

    A pedigré nélküli kutyákért sokszor csak 10-20-30 ezer forintot fizetnek, de ezek az állatok Olaszországban vagy Németországban akár a vételár ötvenszereséért is elkelhetnek. A megfelelõ papírokkal rendelkezõ kutya ára már eléri a százezres nagyságrendet, de még így is sokkal olcsóbb, mint Nyugaton. Tavaly Ferihegyen keresztül több mint hatezer magyar exportkutya került az USA-ba, és van olyan kereskedõ, aki saját bevallása szerint csupán Olaszországba több mint tízezer kiskutyát vitt ki.

    Az utóbbi két-három évben megjelent egy réteg, amelynek tagjai különösebb szakértelem nélkül, a nagy üzlet reményében kezdtek el kutyákkal foglalkozni, kifejezetten exportra. Az állattenyésztési szakhatóság kénytelen beengedni az egységes európai piacra hivatkozó felvásárlókat, akik nagy tételben, alacsony áron veszik meg a legtöbbször származási lap nélküli kölyökkutyákat.

    A szaporítás és a szürke- (az adózást a legtöbb esetben megkerülõ) export és kutyakereskedelem ellen egyrészt azért kellene fellépni, mert az állatok tartása és szállítása sokszor az állatkínzásra emlékeztetõ körülmények között zajlik, másrészt azért, mert a nyomott árakon és az állomány lerontásán keresztül az ebtenyésztésre is rossz hatással van.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Vegyünk nyakörvet idén nyárra

    Vigyük magunkkal nyaralni kutyánkat, de gondoskodjunk a megfelelõ leishmaniosis elleni védelemrõl, figyelmeztetnek a magyar állatorvosok. A leishmaniosis egy paraziták által okozott megbetegedés, amely fertõzött homoki / lepkeszúnyogok csípésével terjed és évente félmillió ember halálát okozza világszerte. Bár a betegség csak a fertõzött kutya és a megfelelõ homoki/lepkeszúnyog jelenlétében válik zoonózissá (terjed állatról emberre), így például Brazíliában vagy Indiában, még Európában is megfertõzõdhetnek az endémiás területekre utazó kutyák a potenciálisan halálos kórokozóval, ha nem védjük õket megfelelõen a lepkeszúnyog csípésével szemben.

  • Tüntetés volt a kutyatelep bezárásáért

    Sopronban a helyi tenyésztelepen tartott kutyák rossz körülményei ellen tüntettek 2006. március elsején országos állatvédõ szervezetek a város fõterén.

    A tiltakozók a telep azonnali bezárását, a kutyák elkobzását és az állattartás megtiltását követelték.

    Harcsás Márta fõszervezõ elmondta: az állatok érdekében hosszú idõ óta nem történt semmilyen intézkedés, pedig a telep miatt számos bejelentés érkezett az önkormányzathoz.

  • Kutyabeszéd: A morgás titkai

    Szóból ért az ember, morgásból pedig a kutya – állapították meg magyar viselkedéskutatók kutyák magatartását vizsgálva. A kutyák képesek felvételrõl lejátszott morgás alapján behatárolni, hogy mekkora méretû társuk morog rájuk.

    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusai a kutyák vokalizációját (ugatását, morgását) vizsgálták. Megállapították, hogy a kutyák a lejátszott morgás alapján képesek felismerni, hogy fajtársuk milyen szituációban morog.

  • Falusi Mariann elveszítette hû társát, Zolit

    A Pa-Dö-Dö énekesnõjeének elpusztult kis kedvence, Zoli kutya. Az állat 17 évig hû társa volt Mariannak.

    Zolit annak idején a vízbefúlástól mentette meg az énekesnõ, azóta lettek elválaszthatatlanok. A kutyus az utóbbi idõben már sokat betegeskedett, de még így is mindenhová elkísérte gazdáját. Mariann akkor is éppen egy stúdióban volt vele, amikor szomorúan vette észre, hogy kedvence már nem él.

  • Ünnep után: Paprikás lesz a húsvéti nyúlból

    paprikás vagy pörkölt...Budapest - Sanyarú sors vár azokra a kisnyulakra, amelyeket a jó szándékú szülõk vásárolnak az esdeklõ gyerkõcöknek húsvét közeledtével. Az aranyos, ölelgetni való szõrmókok többsége, még ha a legnagyobb jó szándékkal is adjuk le õket az állatkertbe, elõbb-utóbb a terített asztalon végzi. Tenyésztõkhöz kerülnek, ahol három hónapig hizlalják õket, aztán irány a fazék. Nincs belemakogás!

  • "Chipkézett" hüllõk

    A kígyók rendes, csendes, tiszta jószágok, amelyek sem sétáltatást, sem beszélgetést nem igényelnek és jól elvannak a terráriumban - vélik a japánok, akik egyre nagyobb számban tartanak otthonukban hüllõket.

    Idõvel azonban kegyvesztetté válhat a kedvenc, amelytõl - különösen ha megnõ - már szabadulni igyekszik a család, sok esetben sikerrel. Az utóbbi idõben a japán nagyvárosokban ezért megszaporodott a "szabadlábon" csúszó-mászó hüllõk száma - olvasható a Membrana címû orosz hírportálon.

  • Kanadában és Mexikóban ölik meg az amerikai lovakat

    Az anyagi haszon az elsõ ok!

    Washington - Rekord mennyiségû, 78 ezer, kereskedelmi feldolgozásra szánt lovat szállítottak tavaly az Egyesült Államokból Kanadába és Mexikóba, miután a lovak megölésére vonatkozó általános tilalom nyomán az utolsó három amerikai vágóhíd is bezárt - közölték állatvédõ szervezetek.

    A statisztika szerint ez 138 százalékos növekedés 2006-hoz képest.

  • Az állat képes segíteni a gyereken, ha a felnõtt már nem

    Négylábú doktorok

    Az állatok ösztönösen jól, megkülönböztetett figyelemmel bánnak a gyermekekkel. Érzékenyen reagálnak mozdulataikra, hanghordozásukra, de még a bõrük illatának változására is. Ez a kapcsolat sok esetben többet jelent puszta "barátságnál"...

    Tudományosan bizonyított tény, hogy a lovak, a kutyák, a bárányok, a macskák és a kacsák segítik a gyermekek testi-lelki fejlõdését, ezért az állatokkal való gyógyító terápiát mind szélesebb körben alkalmazzák a világon.

  • Kutatások veszélyeztetik a pingvineket

    Veszélyeztetik a kutatások a szabadon élõ, megfigyelõkészülékkel megjelölt pingvinek életét: a megjelölt állatoknak kevesebb fiókája születik, és kisebbek a túlélési esélyeik, mint meg nem jelölt fajtársaiknak

    Egy, a Nature címû tudományos folyóiratban megjelent cikk szerint kutatók tíz éven keresztül vizsgálták egy királypingvin-kolónia életét. Kutatásaik szerint a megjelölt állatok a környezet, illetve a klíma változásaira is eltérõen reagáltak. A tudósok ugyanakkor kétlik a jelzõkészülékekkel gyûjtött adatok helytállóságát is.

  • Rétisasvédelmi tervet dolgoznak ki Duna-menti országok

    Védelmi tervet dolgoznak ki Duna-menti országok nemzeti parkjai. Parrag Tibor, a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) természetmegõrzési osztályvezetõje arról tájékoztatta az embereket, hogy a projektben Ausztria, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia és Szlovákia érintett nemzeti parkjai vesznek részt. Jelenleg a rétisasokkal kapcsolatos problémák, a rájuk leselkedõ veszélyek felmérése folyik, ezt egy közös adatbázis létrehozása, gyûrûzési akciók szervezése, a rendszeres tapasztalatcsere, s a madarak megmentésében már bevált módszerek bevezetése követi.

  • Betanított vándorsólymok õrzik Ferihegy légterét

    Idomított vándorsólymok járõröznek a Ferihegyi repülõtér légterében, hogy távol tartsák a repülés biztonságát veszélyeztetõ madárcsapatokat a fel- és leszálló gépek közelébõl. Ezt a különleges, élõ védelmi rendszert a Falcon Guard Kft. üzemelteti, és vezényletével összesen nyolc speciális képzést kapott sólyom óvja a magasban az utasok és a hajtómûvek épségét. Györfi Villám András, a társaság ügyvezetõje elmondta, hogy a repülõteret üzemeltetõ Budapest Airporttal kötött megállapodás alapján ötödik éve mûködik ez a - hivatalos nevén - Vad- és Madárriasztó Ökológiai Rendszer.

  • A Királyhegyesi Általános Iskola is Állatbarát

    Királyhegyesen egy kis iskola mûködik, 1-4. osztály összevonásban. Minden évben hagyomány már, hogy az Állatok Világnapja alkalmából kisállat bemutatót rendeznek. 2011-ben is így történt. Meghirdették az állatos programot, mindenki elhozta kedvencét megmutatni társainak. Beszélniük is kellett a háziállatokról pár mondatot, érezve a nap komolyságát, hogy az állatok nem csak vannak, hanem gondoskodnunk is kell róluk. A bemutató végén a kis kedvenceket megajándékoztuk gyümölccsel, zöldséggel, kutya-és macskaeledellel. A gazdikra pedig egy totó megfejtése várt. A helyes válasz betûibõl egy állatos vicc poénjának utolsó mondata állt össze.

  • A fehér lószõr eddig nem sejtett elõnye

    A fehér színû, szakszerûen szürkének nevezett lovak jócskán megfizetnek csillogó szõrzetükért, mivel könnyebben lesznek bizonyos betegségek áldozatai. Most azonban fény derült a világos szín elõnyére is: kevésbé vonzza a vérszívókat.

    Egy nemzetközi kutatócsapat, a budapesti Eötvös Lóránt Tudományegyetem biofizikusa, Horváth Gábor vezetésével nagyfelbontású fényképeket készített nyáron legelészõ lovakról, hogy kiderítsék, van-e haszna a lovak fehérségének. A felvételek egyértelmûen bebizonyították, hogy igen - a pej lovon 450 böglyöt, míg a szürkén csupán 110-et sikerült megszámolni.

  • Túlélte a fejbe lõtt macska a lenyilazást

    Túlélte a fejbe lõtt macska a lenyilazást, sõt, nyoma sincs már az elsõ látásra rémisztõ sérülésének.

    Gazdája szeretné, ha kiderülne, ki volt a tettes, mert szerinte az állatkínzás barbárság és ilyen nyílvesszõ emberen is átment volna.

    "A macskám fejét átlõtte valaki nyílvesszõvel. Az állat túlélte a támadást, már lábadozik. Szeretném tudni, hogy milyen lépéseket lehetne tenni, hogy kiderüljön, ki volt a tettes."

  • Aki csótányt eszik, ingyen mehet a fesztiválra

    Egy amerikai halloween-fesztivál azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy ingyenes belépést biztosít mindenkinek, aki helyben elfogyaszt egy madagaszkári csótányt. A kezdeményezést gyermek- és állatvédelmi szervezetek is élesen kritizálják.

    A Six Flags Kentucky Kingdom's Fright Fest nevû Louisville-i rendezvény a bírálatok ellenére nem tervezi az akció törlését, a szóvivõ szerint csak kevesen panaszkodtak a csótány-akció miatt.

  • Gazdit keresünk árva kutyáknak és cicáknak!

    Megmentésre várnak a legyengülten utcára kidobált, megunt, az ebrendészeti telepre bekerült kisállatok!

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület környezet-és állatvédelmi céllal üzemelteti az ebrendészeti telepet. Megfigyelési idejüket letöltött, veszettség ellen oltott, jelölt, féregtelenített kutyusok várják örökbefogadók jelentkezését!

    Fogadjon örökbe házi kedvencet, házõrzõt, négylábú barátot! Segítségét hálásan köszönjük!

  • 20 ezer delfint is lemészárolhatnak

    Eredménytelen az állatvédõk akciója

    Megkezdõdött a delfin-vadászati szezon Japánban, ahol az elkövetkezendõ fél évben várhatóan több ezer tengeri emlõst ölnek majd le. Az ínyencfalatoknak tekintett tengeri emlõsöket elõbb összeterelik, majd lándzsával megsebzik, és gyakorta bunkósbottal verik õket agyon. Néhány nemzetközi állatvédõ szörfdeszkán próbálta meg visszaûzni a delfineket a nyílt vizekre. De a halászok megakadályozták akciójukat.

  • Jön az emberi génekkel dúsított rizs?

    genetikailag módosított élelmiszerekAkár "kannibalizmussal" is megvádolhatják a jövõben azt, aki megkóstolja az emberi génekkel "dúsított" rizst. Japán tudósok kísérletezték ki. Ami emberi benne, az az a gén, amely az emberi májban a mérgezõ vegyületek lebontásáért felelõs enzimek termelését szabályozza.

    Hogy meddig mehet a tudomány?!? Errõl mindenkinek más a véleménye...

  • Agyonrúgta a kerítésen fennakadt õzet a terepmotoros

    Agyonrúgott egy õzet egy terepmotoros Szalaszenden, miután motorjával felzavarta az állatok csoportját és az egyik õz beakadt egy kerítésbe. A motoros a fennakadt, magatehetetlen állatot ölte meg. A fiatalember ráadásul egy gyümölcsösben tette mindezt, ahol engedély nélkül motorozott. A motoros elõször elmenekült, késõbb visszatért ellopni az õz tetemét. A rendõrök elfogták, állatkínzás miatt eljárás indul ellene - közölte szerdán a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendõr-fõkapitányság.

  • Ébrednek a denevérek - a bõregér a városban marad?!?

    a denevér védett állat, szunyogokkal táplálkozikAz urbanizált közeghez alkalmazkodó denevér õsszel a téli álmát gyakran lakásunk, házunk közvetlen közelébe vándorolva kezdte meg. Ez akkor rendkívül nagy pánikot okozott, mert telelõhelyéül pincénket, kamránkat próbálta meg hajlékként igénybe venni.