Hirtelen leapadt egy tó vize, varangyok ezrei lepték el az utcákat egy közeli tartományban, s néhány órával a szörnyû földtengés elõtt egy állatkert jószágai különösen kezdtek viselkedni - a hétfõn bekövetkezett szecsuáni földrengés után ilyen és ehhez hasonló jelekrõl számoltak be a kínai internetezõk.
A helyi blogok és csetszobák íródeákjai mind azt latolgatják, hogy ezek a természeti jelek miért nem hívták fel az illetékesek figyelmét a közelgõ katasztrófára.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A szakértõk azt állítják, hogy gyakorlatilag lehetetlen elõrejelezni, mikor és hol lesz földrengés. Sok országban ezért a természet változásaira is ügyelnek, mivel - fõként az állatok viselkedésébõl - következtetni lehet egy készülõ katasztrófára. Roger Musson, a brit geológiai kutatóintézet egyik munkatársa szerint azonban egyelõre ebben a tekintetben sincs megbízható módszer.
A tények azonban nem látszanak meggyõzni a netezõket, és kedden még a helyi média is rákapott az ügyre: a China Daily egyik cikke kérdõre vonta a kormányt, miért nem figyelmeztetett elõre a földrengésre.
Jeleztek a varangyok és az állatkerti állatok is
Sajtójelentések szerint három hete a rengés epicentrumától 560 kilométerre keletre, a Hubej tartománybeli Ensi város egyik tavából tûnt el nagy mennyiségû víz. Három nappal a katasztrófa elõtt pedig varangylégió szállta meg Mianzu utcáit. A városban a földrengés során legalább kétezer ember vesztette életét. A helyiek ugyan mondogatták, hogy földrengést jósolnak a békák, ám az illetékes erdészeti hivatal másnap (két nappal a rengés elõtt) egy újságban megnyugtatásul közölte, hogy természetes jelenségrõl van szó.
A rengés napján az epicentrumtól ezer kilométerre keletre fekvõ vuhani állatkertben a zebrák kezdték el fejükkel ütni karámjuk ajtaját. A helyi sajtó arról is beszámolt, hogy az elefántok az ormányukat lóbálták olyan vadul, hogy csaknem leütötték egyik gondozójukat. A tigrisek és az oroszlánok, amelyek nappal rendszerint szunyókálnak, idegesen járkáltak fel-alá. Öt perccel a rengés elõtt pedig a pávák fogtak éktelen rikácsolásba. Az állatkert vezetõi szerint az állatok viselkedése alighanem a készülõ földrengésre utalt.
A szakértõk szerint a rengés elõtt a föld alatt megmozduló kõzet feltehetõen olyan elektromos jelet bocsát ki, amelyet némely állat képes érzékelni. Más elmélet azt állítja, hogy egyes állatok az ember számára érzékelhetetlen gyenge lökés miatt riadnak meg.
A kínai szakemberek hol hisznek a természeti jelekben, hol nem
A kínai szakemberek azzal védekeznek, hogy felhasználják a természeti jelenségek megfigyelését az elõrejelzésre. A kínai szeizmológiai hivatal egyik kutatója elmondta, hogy az elmúlt húsz évben húsz esetben történt ilyesmi, bár ez a kínai földrengéseknek csupán töredékét jelenti. 1975-ben az állatok szokatlan viselkedése és a vízszint változása miatt evakuálták a lakosságot az északkeleti Hajcseng városból, amit másnap 7,3 erõsségû földregés rázott meg. Így is kétezer volt a halálos áldozatok száma. Egy évvel késõbb azonban nem jelezték elõre a tangsani katasztrófát, és a 7,6-es rengésnek végül 240 ezer halálos áldozata lett.
Azt a földrengést is megelõzték bizonyos természeti változások, mint a vízszint csökkenése a kutakban. Ki is küldtek egy kutatócsoportot a jelenség tanulmányozására, ám a szeizmológusok nem láttak okot az aggodalomra. Mivel a városban töltötték az éjszakát, õk is meghaltak a katasztrófa során.
