rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Divathullám Japánban: macska lábát, fejét, fenekét kapkodják a szájukba

  • Emberi állatságok: ismét egy japán hülyeség. Kapjuk be az élõ macskánk egyik-másik testrészét! Hogy mire jó? Azt nem tudnám megmondani, de szerintem õk sem. Viszont legalább jó szõrös (az utolsó képen szaros) lesz a szájuk tõle. Ha japánban lemerül a tamagucsi, nagy gondok támadhatnak (lásd a képeket).

    (Bevallom, én is harapdálom néha a macskám fülét. De ez mondjuk alkalmi, játékos és nem csinálok sportot vagy hobbit belõle - a szerk.)


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Az állattartás veszélyei

    Gyakran megesik, hogy amikor állatkereskedés elõtt megyünk el, gyermekünk szívszaggatóan könyörög egy kis állatért; nem biztos, hogy minden szülõ tudja, mit is készül magára vállalni, ha ilyenkor enged az esdeklõ szónak. Még akkor sem sejti, hogy az állatra milyen veszélyek leselkedhetnek, amikor a gyereknek örömet szerezve hazaviszik az apróságot. A gondok részben a tudatlanságból, részben a felelõtlenségbõl fakadnak. A tudatlanság oka, hogy nem tájékozódunk kellõképpen az adott állat igényeirõl és szokásairól. Ezért fordulhat elõ, hogy kiskacsának nokedlit, teknõsnek parizert adunk, aminek az állat egészségkárosodása lesz a következménye.

  • Intelligencia-kutatás: állati elmék

    A legújabb kutatások szerint a galambok és a páviánok több száz képre emlékeznek legalább egy évre visszamenõleg. A kísérletben részt vevõ galambok egy ötéves idõszak alatt képesek voltak megjegyezni és fölidézni 800–1200 fotót, mielõtt diónyi agyuk elérte végsõ kapacitását.

    A guineai vagy vörös páviánokat három és fél évig vizsgálták. A nagy majmok 3500–5000 képet jegyeztek meg, és agyuk sosem „telt be”.

  • Az utcákon napi 80 tonna kutyagumi képzõdik

    Az állattartók az utcán WC-ztetik kedvenceiket

    A kutya és macskatartók nem veszik kellõ komolysággal az -általuk keletkezõ - a közterületre mért szennyezés súlyosságát. A felelõs állattartás megkívánná, hogy aki városban vagy nagyobb településen állatot tart és aki közterületen végezteti el a kis-és nagydolgot, az kedvence után takarítsa össze a végterméket. A probléma azért is fontos, mert az állati ürülékek emberre és állatra veszélyes vírusokat és baktériumokat is tartalmazhatnak.

  • Ér-e valamit az állatvédelmi törvény?

    A remény hal meg utoljára, ahogy mondani szokták. 2004-ben, mikor aláírtuk az állatkínzás büntetésének szigorítására vonatkozó petíciót, reménykedtünk benne, hogy valami változni fog. Végre, nem kell tûrnünk, ahogy a szomszéd nap mint nap összerugdossa a kutyáját, nem kell tûrnünk, hogy valaki megmérgezze a macskánkat. Nem kell tûrnünk, szemet hunynunk. Reménykedtünk, de csalódtunk, mert semmi nem változott. Nap mint nap röppennek fel a médiában állatkínzásokról szóló hírek, cikkek, riportok. Annyi, hogy az ember megkérdezi önmagától: Mi van itt? Ennyi degenerált ember él ebben az országban? Állatkínzó nemzet vagyunk?

  • Kirajzott méheket mentettünk

    Kirajzott méheket mentettünkNyulas Attila, az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentő szakembere egy fán duruzsoló méhrajra lett figyelmes. A méheket szakértelme segítségével (mézes kerettel) sikeresen befogta. Ha hozzá nem értő lát hasonlót, semmiképpen se próbálkozzon a rovarok bolygatásával. Dudás Dániel üllési méhész tapasztalata az, hogy időnként előfordulhatnak kirajzott méhek, melyek rendszerint magasabb fák ágaira csüngenek ki. Ha ezeket valaki bottal vagy más tárggyal zargatja, előfordulhatnak tömeges csípéses támadások.

  • Kenyában kihalhatnak az elefántok?

    Kenyában féltik az elefántokat, mivel a világban egyre nagyobb az igény az elefántcsont iránt. A kelet-afrikai államban az elmúlt húsz évben riasztó mértékben csökkent az elefántok száma.

    A kormány több intézkedést hozott az állatok védelmében, s már azt is komoly sikerként könyvelik el, hogy az elmúlt esztendõben már csak két százalékos volt a visszaesés. A Tsavo Nemzeti Parkban 12 572 elefántot tartanak nyilván, ami majdnem ezres növekedés a 2008-as adathoz képest. A nemzeti park 46 400 négyzetkilométeren helyezkedik el, vagyis nagyobb, mint Dánia területe.

  • Hanyag lótartók nyomában...

    Jártam Bogácson, szomorú közömbös tekintetû lovakat láttam. Tartási körülményeik melyeket a névtelen bejelentõ tett fedi a valóságot. De ebben az esetben mint állatvédõk nem igazán tudunk mit tenni. Télen természetes, hogy a lovak hosszabb szõrt növesztenek. Soványnak nem mondhatnám õket. Számomra az nem természetes, hogy vannak emberek, akik lovakat tartanak, de nem adják meg nekik a hozzájuk méltó tartási körülményeket. Nekünk, állatvédõknek azért kellene összefognunk, hogy ez ne így legyen. Mindenki hozzászólását, tanácsát, segítségét várom. Üdvözlettel: Rédei Éva

  • Hogyan etessünk egy 180 tonnás bálnát?

    A kék bálna táplálkozása felér egy olimpiai számmal: a Föld legnagyobb állata 500 méter mélyre merül, majd egy éles fordulattal visszakanyarodik a felszín felé, hogy a tengervízbõl parányi rákocskákat - krillt - szûrjön ki. Kanadai kutatók most megfejtették, ez miért éri meg neki.

    Robert Shadwick, a kanadai British Columbia Egyetem kutatója és kollégái a bálnák hátára rögzített apró digitális mérõeszközök által gyûjtött adatokat elemezték.

  • A piszkos patkányok nem allergiásak

    Laboratóriumi patkány: Kevés kórokozó, kevés reakció

    Laboratóriumi és vadon élõ rágcsálók immunrendszerének összehasonlítása nyomán amerikai kutatók kimutatták, hogy a vadon élõ állatok immunrendszere jobban mûködik, és ezért a piszkos patkányok egészségesebbek, mint steril körülmények között tartott laboratóriumi társaik.

    Lehet, hogy a túlzott higiénia gyengíti le az emberi szervezetet, és így könnyebben kapunk el fertõzéseket, betegségeket?!?

  • Nem tyúkeszû a szarka: felismeri magát

    A szarkák felismerik magukat a tükörben - ezzel olyan képességrõl tesznek tanúbizonyságot, amilyet mindeddig csak az ember és néhány magasabb rendû emlõs privilégiumának vélt a tudomány.

    Korábban köztudomású volt, hogy az embereken kívül a csimpánzok, az elefántok és a delfinek képesek felismerni saját magukat a tükörben. Német tudósok azonban bebizonyították, hogy - az emlõsöktõl nagyban különbözõ aggyal rendelkezõ - szarkák is rendelkeznek önmagukról efféle tudással.

  • Egy ló történetét írom le, aki már nincs közöttünk

    Rambó

    Rambó nyárfekete csõdör volt, orrán hókával. Szerette a családját, akikkel egy Kecel meletti tanyán élt. Boldog család voltak, persze néha kitört a veszekedés. Ugyanis voltak ezen a tanyán más csõdörök is, akiket nem õ nemzett. Két lánya volt, Bóra és Kiara. A tanyán a legnagyobb karámban, még tó is volt. Mellette két kisebb karám helyezkedett el.

  • Föld Napja 2019 - állatvédelem

    Föld Napja 2019 - állatvédelemA Föld Napja 2019 rendezvény a Gellért Szabadidőközpont került megrendezésre. Az Orpheus Állatvédő Egyesület a környezettudatos és felelős állattartás kapcsán állatos fotókiállítással, állatvédelmi totóval, tesztekkel, állatbarát képeslapokkal, plakátokkal, matricákkal készült a kisgyermekek és a felnőtt érdeklődők számára. A jeles napok lehetőséget adnak arra, hogy az állatvédelem fontos témaköreit megismertethessük a lakossággal. Az állatbarát standon az Orpheus Állatvédő Egyesület önkéntesei érdekes beszélgetéseken és ismeret átadások révén ad át sok ismeretet az érdeklődőknek.

  • A rókák a mágneses tér segítségével vadásznak

    Vadászat során a rókák nemcsak a szemükre, fülükre és orrukra hagyatkoznak, hanem a Föld mágneses terére is - e meglepõ felfedezésre német és cseh zoológusok jutottak.

    A Duisburg-Esseni Egyetem és a Prágai Agráregyetem kutatói több mint nyolcvan vörös rókát (Vulpes vulpes) figyeltek meg egerészés közben. Dús növényzetben vagy a hó alatt a ragadozó nem látja zsákmányát, látszólag csupán érzékeny hallására támaszkodhat ilyenkor. Odalopakodik, a magasba ugrik, így felülrõl lepheti meg a rágcsálót.

  • A kutya is tud ölelni kisbabát!

    Hogyan kell a kutyának egy gyereket átölelni? Jó kérdés, mi most elmondjuk, és fotókkal be is mutatjuk!

    Elõször a kutya kimegy a kertbe. Ott ha van egy kisbaba, azt a kutyus megközelíti. A kutya leheveredik a babához. Elkezdi szimatolni, majd a tappancsokkal bekebelezi a csöppséget.

    A kutya az ember legjobb barátja. Ez már így van évezredek óta. nézd meg a kutya ölelésérõl készült képeket!

  • Állatvédelmi Fotókiállítás - Orpheus 2020

    Állatvédelmi Fotókiállítás - Orpheus 2020Az Orpheus Állatvédő Egyesület jubilál, 2020-ban ünnepelte 20. születésnapját. Az "Állatbarát Fotó- és Plakátkiállítás - Legyél Te is Állatvédő!" rendezvény óriási érdeklődést övező megnyitója után egy hónapig látogatható a pillanatképek sokasága által az állatvédelem fontosságát bemutató kiállítás. A képsorok látogatása ingyenes. Iskolai és óvodai csoportok, közösségek számára tárlatvezetés + ajándék kiadványok! Csoportok számára előzetes időpont egyeztetés után az állatvédő egyesület 20-30 perces beszélgetést vállal a felelős állattartás fontosságáról, az állatvédelemről, a kiselőadás után pedig ajándék állatos plakátok, matricák, képeslapok várják a résztvevőket.

  • Kutyából nem lesz szalonna – legfeljebb pulóver

    Annyira szerette kutyáit egy newcastle-i házaspár, hogy elhatározta, pulóvert készít az ebek fénylõ bundájából, így mindig érzi a melegüket, akkor is, amikor az imádott állatok már a túlvilágon csaholnak.

    „Szombatonként, amikor lemegyek a faluba bevásárolni, felveszem az én gyönyörû pulcsimat, ami nemcsak meleg, de vízhatlan is” – mesélte a Daily Mail angol napilapnak Willis úr. Még az elsõ kedvenc tenyésztõje hívta fel a házaspár figyelmét, hogy kitûnõ fonalat lehet készíteni kutyaszõrbõl.

  • A 'vérengzõ' medve sztorija - videóval!

    Ez a találkozás (a hóban) végzõdhetett volna szõrme szétcincálással vagy vérrontással is. A vadvilágot fotózó Norbert Rosing készítette a képeket egy csapat huskyról a canadai fagyos északon, amikor is egy maci csatlakozott hozzájuk.

    Rosing a kutyák edzõjével, Brian Ladoonnal tehetetlenül nézték amint a kutyák és a maci szemlélték egymást. Morogtak és vicsorogtak egymásra. De ahelyett, hogy harcolni kezdetek volna mint az ellenségek, barátokká váltak (lehet, hogy a maci éppen jól volt lakva???).

  • Ne etess elefántot Bangkokban!

    Aki Bangkokban elefántot etet, komoly büntetésre számíthat egy nemrég bevezetett új szabályozás értelmében.

    A thaiföldi hatóságok bejelentése szerint akit rajtakapnak azon, hogy banánnal vagy cukornáddal eteti a tulajdonosa által koldulásra használt elefántokat, az akár 320 dolláros (hozzávetõleg 70 000 forintos) bírságra is számíthat.

    Az ázsiai országban mintegy 2400 háziasított elefánt van.

  • Állatkínzók kezében a magyar zsebkutyaexport?

    Még a Sky News hírtelevízió is foglalkozott a magyarországi kutyabiznisszel, mert az utóbbi idõben a szatyorban és ölben is elférõ "minikutyák" iránti növekvõ angliai keresletet és az alacsony magyar árak miatt egyre több ilyen ebet vesznek Magyarországról, eközben a továbbtenyésztésre sokszor alkalmatlan, beltenyésztett, rossz körülmények között tartott állatok rengeteget szenvednek, jó részük el is pusztul. Magyarországon sokkal több állatot tenyésztenek, mint amennyire a lakosság igényt tarthat, sokan feketéznek, adótcsalnak a szaporított állatok révén.

  • Stohl András állatokat öl az erdõben

    A neves sztár a hét végén újra hódolhatott kedvenc szenvedélyének, a vadászatnak. A mûsorvezetõnek 2007 februárban vonták vissza a vadászengedélyét, mivel (feltehetõen illegális) jelöletlen vaddisznótetemeket talált nála az igazoltató hatóság. Az ügy néhány napja zárult le, Stohl-t felmentették. Félévnyi szünet után újra fegyverrel járhatja a színész / mûsorvezetõ az erdõket. Az e hét végi vadászata volt az elsõ a megszakítás óta, ami sikereket is hozott: a neves sztár több állatot is sikeresen elejtett… Mint mondta, nagyon hiányzott már neki a vadászat. Az érzés, amit vadászat közben érez, kimondhatatlan.