2024.03.19. - József, Bánk

Állati elmék: Ha gyógyítanak a delfinek, vajon gyógyít-e más állat is?

Állati elmék: Ha gyógyítanak a delfinek, vajon gyógyít-e más állat is?
Az emberek úgy tartják, hogy a delfinek nem csupán emberéleteket mentenek néha, hanem kifejezetten gyógyító, fejlesztõ hatással vannak a súlyosan fogyatékos gyerekekre.
Német tudósok most kétségbe vonják, hogy az intelligens tengeri emlõsök valóban érdeklõdést tanúsítanak a gyenge emberek iránt, s hogy a velük folytatott terápiára más állatok nem képesek.
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

Karsten Brensing a berlini egyetemen a delfinekrõl írta doktori disszertációját, s ehhez a floridai Key Largóban, illetve az izraeli Eilatban videokamerákkal és víz alatti mikrofonokkal figyelte az állatokat négy éven át. (Mindkét helyen a tenger hatalmas, de elkerített részében tartják a delfineket, s olyan úszási programokban vesznek részt gyerekekkel, amelyekhez nem idomították õket, hanem amelyek során szabad akaratukból közeledhetnek az emberekhez.)

Brensing elmondta, hogy maga is lelkesedik az okos delfinekért, de a "bölcs delfinrõl" szóló monda hitelességébõl kicsit kénytelen lefaragni. "Kiderült, hogy a delfinek annál inkább hajlandók érintkezni az emberekkel, minél nagyobb a terület, ahová vissza tudnak vonulni, s hogy egyetlen floridai delfintõl eltekintve egy állat sem mutatott különösebb érdeklõdést a fogyatékos gyerekek iránt" - mondta a kutató. Ennek ellenére családok százai esküsznek rá, hogy az állatok jó hatással lehetnek a súlyosan fogyatékos, és fõleg a kapcsolati nehézségekkel küzdõ, például autista gyerekekre.

A würzburgi egyetemen viszont hosszabb ideje és még 2006-ig fut a nürnbergi állatkert delfináriumával közös kutatási program: ennek keretében 150 gyerekkel kísérleteznek annak kiderítésére, hogy a delfin-terápia fölényben van-e a más állatokkal való érintkezéssel szemben. Erwin Breitenbach, a projekt vezetõje elmondta: a kontroll csoport ennek megfelelõen parasztgazdaságban tölti az idõt. Annyiban hasonló a hatás a delfinekkel és a más állatokkal való érintkezésben, hogy az állat úgy segít a fogyatékosnak, hogy ehhez nem szükséges a bizalmat szavakkal is kiépíteni, s ezzel lehetõvé teszi a terapeutával való jobb érintkezést. A delfinek esetében azonban ehhez még hozzájárul a víz, mint a mozgást megkönnyítõ, de egyben ismeretlen terület, amely megköveteli a fogyatékosoktól bizonyos bátorságot ahhoz, hogy elhagyják megszokott világukat.

Brensing szerint azonban még erre is képesek más állatok is: a viszonylag újkeletû kutya-víz terápia során a gyerekek például nagy, vízi mentésre tenyésztett landseei kutyákkal úsznak. Breitenbach szerint azonban egyelõre nincs bizonyíték arra, hogy a kutyákkal való úszás ugyanolyan hatással volna, mint amilyet a delfinek elérnek. Brensing azonban figyelemre méltónak tartja a kísérleteket, már csak azért is, mert a delfin-terápiák már csupán a jelentõs utazási költségek miatt sok érintett család számára szinte elérhetetlenek, kutyákkal viszont bárhol lehet dolgozni.

(Panoráma)
Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra