Az állatvédõk becslései szerint évente másfél millió állatot tesznek az utcára. Egy részük az autók kerekei alatt végzi, míg a szerencsésebbek menhelyre kerülnek. A fõvárosi állategészségügyi telep évente csaknem 4 ezer kutyát és macskát fogad be, közülük minden negyediket kell elaltatni sérülés, betegség, vagy egyszerû helyhiány miatt. Karácsonykor sokan ajándékoznak felelõtlenül kisállatot, amikor pedig megunják, szélnek eresztik õket.
Az állatvédõk ezért azt javasolják, hogy csak akkor fogadjunk be kutyát vagy macskát, ha tudatában vagyunk annak, milyen felelõsséggel jár mindez. Az állatvédõk szerint a vidéki gyepmesteri telepek jó része túlzsúfolt kennelekben, gyakran a szabad ég alatt tartja az állatokat, és sokkal könnyebben döntenek az elaltatás mellett. Nincs sokkal jobb helyzetben az ország 100-120 alapítványi állatmenhelye sem, hisz a csekély önkormányzati támogatás mellett sokan csak a lakossági adományokból tudják kigazdálkodni a mûködési költségeket. De még így is jobbak az esélyeik az életben maradásra, mintha elaltatnák õket - mondják az állatbarátok.
Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédõ Egyesület elnöke szerint azért van annyi kóbor állat az utakon, mivel Magyarországon kevesen figyelnek oda a véletlen szaporulatra. A kertes házak kutyatartói óvatlanok, ezért nem zárják be a tüzelõ szukákat - az így született kölyökkutyák pedig gyakran az út szélén, egy nejlonzacskóban végzik. Szilveszter tájékán különösen sok állat kerül az utcára, a petárdáktól ugyanis megrémülnek, és még a legjámborabb kutya is hajlamos átugrani a kerítésen, és elszökni otthonról. Hasonló a helyzet a karácsonyra kapott házi kedvencekkel is. Tavaszra megnõ, és szétrágja, illetve összekarmolja a bútorokat, ezért március-április környékén szintén megugrik az utcára dobott állatok száma - mondta az állatvédõ szervezet vezetõje.