A házimacskák õsei 100-130 ezer évvel ezelõtt bármikor felbukkanhattak az ember mellett, ám a kelet-ázsiai farkasoktól származó kutyák viszont egy DNS vizsgálat szerint csupán 15 ezer évvel ezelõtt férkõztek a Homo sapiens barátságába. A legújabb DNS vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a világ összes házimacskája a közel-keleti termékeny félhold (a Földközi-tenger keleti medencéjétõl a Perzsa-öbölig terjedõ) területén élt öt nõstény macskától származik. A Science címû tudományos lapban publikált tanulmányt egy nemzetközi kutatócsoport készítette 979 házimacska és vadmacska genetikai összetételének vizsgálatával.
"Öt jól elkülöníthetõ leszármazási ágat találtunk, amelyek 100 ezer évvel ezelõtt alakultak ki, jóval a régészeti leletekbõl feltételezhetõ háziasítás elõtt. Ezek az ágak legkevesebb öt nõstény macskától származnak, amelyek utódait az emberek vitték magukkal a világ minden tájára" - írta a lapban David MacDonald, az Oxfordi Egyetem professzora.
A macska háziasítására vonatkozó legrégebbi régészeti bizonyíték egy 9500 éves ciprusi lelet. A kutatásokból viszont az derül ki, hogy a macskák valószínûleg saját magukat háziasították, amikor 130 ezer évvel ezelõtt a Termékeny Félhold területén letelepedett emberekhez szegõdtek, mivel a mezõgazdasággal foglalkozó falvak közelében mindig rengeteg egér és patkány élt.
Amikor az emberek tovább vándoroltak Európába és Amerikába, valószínûleg magukkal vitték a macskáikat is. A kutatások alapján az is feltételezhetõ, hogy eltekintve a véletlen keveredéstõl, az európai, közép-ázsiai, dél-afrikai és kínai sivatagi fajták nem tartoznak a házimacskák családfájához.