rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Kutyafutta a Városligetben: gazdik, kutyák együtt fogytak

  • Minegy nyolcszázan vettek részt vasárnap a Városligetben a Felelõs Állatbarátok Egyesülete és a Szent István Egyetem Állatorvos Tudományi Kara által immár második alkalommal megrendezett Kutyafutta elnevezésû futóversenyen. Az eseménnyel a szervezõk a rendszeres mozgás szükségességére hívták fel a figyelmet. Professzor Dr. Solti László, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának tanszékvezetõ tanára, aki maga is részt vett a futásban, az MTI-nek elmondta, Bécsben találkozott egy hasonló rendezvénnyel, és ennek apropóján kezdeményezte a közös futás hazai meghonosítását.

    A mozgásszegény életmódon változtatni kell, az pedig, hogy a gazdi és a kutya együtt fut, kifejezi a felelõs állattartás eszméjét. A szív- és érrendszeri, valamint a mozgásszervi betegségek egyre gyakoribbak az állatoknál is. Nem csoda, hiszen a városi életmód természetellenes egy kutya számára - mondta el Solti László, aki a Felelõs Állatbarátok Egyesülete Tudományos Tanácsának vezetõjeként is tevékenykedik.

    Dr. Temesvári Krisztina, az egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: már elõzetesen több mint háromszázan adták le nevezésüket, az elmúlt évben éppen ennyien vettek részt az eseményen. A futás során engedélyezték a sétát is, és ölbe is lehetett venni a kedvenceket.

    Végül több mint négyszáz rajtszámot osztottak, de a két és fél kilométeres távot több mint hétszázan teljesítették. A leggyorsabb Szász Mihály volt, õ öt és fél perc alatt ért célba Kippi nevû vizslájával.

    A helyszínen - a kiegészítõ programok mellett - ingyenes egészségügyi szaktanácsadást nyújtottak és állapotfelmérést végeztek a szakemberek.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Márk is gazdához került

    Egy járókelõ ijedt meg az utcán kóborló masztiff - boxer keverék négylábútól. A fiatal, kan, barna színû kutya tényleg ijesztõ látványt kelt, de szerencsére az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatmentõ csapata a kiérkezés után azt tapasztalta, hogy az állat szelíd, szocializált.

    A kutyáért nem jelentkezett eredeti gazdája, ezért bekerült az állatvédõ szervezet gazdakeresõ programjába. Hamarosan állatbarátok számára (jó gazdához) ki tudtuk adni, szeretõ gazdihoz került.

  • Véradáson voltunk, vért adtunk

    Véradáson voltunk, vért adtunkAz Orpheus Állatvédő Egyesület és a MÁTRIX Közhasznú Alapítvány munkatársai, önkéntesei is rendszeresen részt vesznek az emberek megmentése érdekében folytatott küzdelemben. Ha tehetjük többek között vért adunk, hogy a műtétekhez, kezelésekhez, az emberek megmentéséhez legyen megfelelő mennyiségű vér. Jó érzés tudni, hogy a háttérben hozzánk hasonlóan segítő küzdelmet folytatnak... Véradásra jelentkezhet minden 18 és 65 év közötti egészséges felnőtt ember, így biztatunk mindenkit, hogy csatlakozzon!

  • Elütötték, kidobták, elpusztult

    Sajnos nem ritka, hogy közlekedés közben elütnek állatokat

    Az autók kerekei alatt az elütött állatok legtöbbször órákig tartó agónia után pusztulnak el... Ezzel a szerencsétlen kutyával is feltehetõen egy autó kereke végzett. Az állatot félholt állapotban dobta le valaki az Orpheus Állatvédõ Egyesület elé, bízva abban, hogy a kutya az utolsó perceiben majd ott haldokoljon. A kutya a telepnél parkoló autó alá kúszott, hogy ott pusztuljon el... Az állatot el kellett altatni, hogy szenvedéseit, agóniáját csökkentsük... Sajnos csak ennyit tehettünk...

  • Hõségriadó - kedvenceinkre is oda kell figyelni a hõségben

    Korábban is többször felhívtuk a figyelmet arra, hogy az állatok a nagy hõségben éppúgy szenvednek, mint az emberek!

    A kutya meleg és az izzasztó kánikula nemcsak minket visel meg, házi kedvenceink is nyelvlógatva keresnek hûs zugot a lakásban. Nemcsak a cicák és a kutyusok igényelnek több törõdést kánikula idején, ugyanúgy oda kell figyelnie azoknak is, akik különleges hüllõket, pókokat, halakat, vagy éppen hörcsögöt tartanak.

  • A kendermagos tyúk és az óriás nyúl is védett állat lett

    Egyebek mellett a magyar szürke marhát és három mangalica sertésfajtát védettnek és őshonosnak, míg a magyar tarka tehenet és a nyurga pontyot veszélyeztetett állatfajnak nyilvánította a földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter.

    A védett és őshonos állatfajta megnevezés azokat az állatokat illeti meg, amelyeket Magyarország természetföldrajzi környezetében, történelmi...

  • Április 24. a kísérleti állatok védelmének világnapja - tisztelegjünk a laboratóriumi állatok elõtt!

    Joga van-e az embernek (mint csúcsragadozónak) más fajú élõlényeket felhasználni arra a célra, hogy saját maga számára a túlélést segítse?!? Emberi szemszögbõl a válasz bizonyára az, hogy igen. De ha beleképzeljük magunkat egy laboratóriumi kísérleti állat bõrébe, a kérdésre adott válasz már nem biztos, hogy ilyen egyértelmû. A laboratóriumi állatok száma a világon évente eléri a 100 milliót. Az állatvédõk minden évben felhívják a figyelmet április 24-én (a laboratóriumi állatok világnapján) a laborállatok védelmének fontosságára, illetve arra, hogy a tudomány lehetõség szerint alkalmazzon élõlénybarát alternatívát.

  • Nyári románcból lett a Zebló

    Különleges állat született a német szafariparkban. Az Eclyse névre hallgató állat apja egy zebra, míg anyukája ló és egy nyári románcból született. Eclyse jó példa arra, hogy egy utód milyen látványosan is örökölheti szülei génjeit. Az állat leginkább egy lóra emlékeztet, de a csak fél testen látható zebracsíkokat egyértelmûen apukájától örökölte. Az egy éves “zebló” mondhatni becsúszott, és egy “balesetnek” köszönheti fogantatását. Édesanyját, Eclipset a német szafaripark tavaly kölcsönadta egy olasz farmnak, ahol a kanca kedvére futkározhatott más lovak és zebrák társaságában, köztük Ulysess-szel, a zebra csõdörrel, aki szemet vetett a formás paripára.

  • Ismét elégett nyolc gólya

    Nyolc gólya pusztult el a napokban a Szatymaz és Balástya közötti villamoshálózati szakaszon elektromos áramütés következtében. Egy példányt, amely túlélte az áramütést, a Szegedi Vadasparkba szállítottak a természetvédelmi szakemberek, ahol a park állatorvosai vették kezelésbe.

    A Csongrád megyei település külterületén a középfeszültségû vezetékszakaszt 2005-ben építette az áramszolgáltató vállalat.

  • Intenzív megelõzõ védekezés a fertõzõ betegségek ellen az Illatos úton

    A Fõvárosi Önkormányzat 2005-re 20 millió forintot biztosít az Illatos úti Állategészségügyi Telepre kerülõ kutyák fertõzõ betegségek elleni hatékony védelme céljára - KÖSZÖNJÜK segítségüket!
    A szopornyica felsõ legúti hurutban megnyilvánuló betegség, ami idõnként idegrendszeri tüneteket is okoz, és a kezelt állatok nagy része a kezelés ellenére elpusztul, vagy idegrendszeri szövõdmények visszamaradásával gyógyul. Az ellene való védekezés egyetlen módja a megelõzés.

  • Lilla új reményt kapott!

    A fiatal, keverék kutyus gazdája halála miatt, a rendõrség kérésére került befogásra, majd az Orpheus Állatvédõ Egyesület Ebrendészetére.

    A kutyát külsõ-belsõ élõsködõktõl mentesítettük, majd megfigyelés alá helyeztük.

    A kutyus nagyon ragaszkodó, játékos, szeretetre méltó.

    A kutyus szeretõ gazdira lelt.

  • A világ legbizarrabb állatkísérletei

    Mi történik, ha LSD-t adunk egy elefántnak?

    1962. augusztus 3-án egy tudóscsoport Oklahoma Cityben úgy döntött, választ keres a kérdésre. Warren Thomas, a City Zoo igazgatója – az Oklahomai Orvostudományi Egyetem két másik kutatójával, Louis Jolyon Westtel és Chester M. Pierceszel közösen - 297 milligramm LSD-t fecskendezett be az állatkert egyik lakója, egy Tusko nevû elefánt farába.

  • Állati influenza: a bálnától a sertésig

    Az elmúlt idõszak híradásaiban rendre elõkelõ helyet foglaltak el az új influenzával kapcsolatos hírek.

    Esett szó a megelõzésrõl, a terjedésrõl és az oltóanyagról is. De vajon mi történik kedvenceinkkel, ha õk lesznek influenzások?

    Az influenza egy igen érdekes téma a betegségek között, ám az átlagembernek rendre csak kevés információ van birtokában ezzel kapcsolatban.

  • Megmentik a szent teknõst

    Több mint 50 segítõnek két órába tellett, mire sikerült befogni a Hoan-Kiem-tó legendás teknõsét, amelyet titokzatos sérülései miatt már hetek óta próbáltak megvizsgálni az állatorvosok.

    A 80-100 évesre becsült óriásteknõs nyakán feltételezések szerint horogtól vagy más teknõsöktõl származnak azok a vágások, amelyek miatt szükség volt a kétmázsás állat befogására. A teknõs páncélja akkora, mint egy íróasztal, és jelenleg a tóhoz tartozó szigeten tartják, ahol addig marad fogságban, míg a kezelése tart.

  • Véres játék: kutyaviadal

    Amerikában virágkorát éli az illegális állatviadalok szervezése. Az állatvédõk titkosügynökként beépülnek illegális csoportok tagjaiként a szervezõk közé, így próbálják meg felderíteni, hogy hova is futnak a szálak. A szervezõk fejei között gazdag üzletemberek, sportemberek, közéleti személyek is akadnak.

    Az állatok harcoltatását kemény fizikai állóképességi próbák, gyilkolási tesztek elõzik meg. Ezután indulnak a "game dog-ok" az életre - halálra menõ mérkõzésekre. A küzdelemre 500 dollár a legolcsóbb jegy, és dollár ezrekben cserélnek gazdát az illegális fogadások révén a pénzkötegek.

  • Tilda, a majom igazi szakember

    Ormánnyal, manccsal, kézzel-lábbal piktorkodó állatokkal sokfelé találkozni a nagyvilágban. Németország egyik leghíresebb majma Tilda, aki seregnyi dologhoz ért. Festõnõként is sikeres az orángután dáma, akinek képei igen kelendõk.

    Némelyik emlõs mûvészete lazán túlszárnyalja az emberi teljesítményt. Pláne, ha van fantáziánk! A fán élõ állatok között a legnagyobbként emlegeti a szakirodalom az orángutánokat. Az akár 60 esztendeig is elélõ távoli rokonunk egyik legszebb példánya az NSZK-ban van otthon.

  • Vakondpatkányokkal az öregedés nyomában

    Bár egyetlen szépségversenyt sem nyernének meg, a csupasz vakondpatkányok mégis elviszik a pálmát, méghozzá az élettartam terén. Az emberi öregedéssel foglalkozó kutatók pedig tanulhatnak a föld alatt élõ állatkáktól A vakondpatkányok életkora jóval meghaladja a hasonló méretû rágcsálókét. A tudomány szerint legalább 30 évig élnek. Egy kutatócsoport most azon ügyködik, hogy betekintést nyerjen ezen élettartam titkaiba. A vakondpatkányok a jelek szerint egyszerûen azon sejtkárosodásokkal operálnak, melyek az élet normál velejárói.

  • Bubu2 a chip azonosító miatt kerülhetett gyorsan haza

    "Kutya nyüszít a garázsüzlet elõtt. Amikor csak a hangot hallottuk, azt hittük valami aprócska kutyus van bajban. Amikor megláttuk, hogy a gyenge nyüszítéshez egy nagy harci kutya teste párosul, a libabõr is kirázott." A kan, staffordshire, robosztus kutya egy boltnál, sérülten próbált menedéket találni. Sokan megijedtek tõle, de kutyabarátok az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatmentõ szakemberének kiérkezéséig biztonságba helyezték. A kutyában szerencsére volt chip... így rövid kutatás után a gazda azonosításra került. De miért került a kutya az utcára?!

  • Kutyastopot kérnek az állatvédõk a tûzijáték idejére

    Elõzzük meg a kutyák riadt menekülését vagy a kutyák félelembõl kialakuló támadását!

    Sokan kutyával sétálnak ki az augusztus 20-i tûzijáték megtekintésére, ami az Orpheus Állatvédõ Egyesület véleménye szerint az állatok megvadulását, azok elkóborlását, de akár kutyaharapásos sérüléseket is eredményezhetnek. Az ünnepi fény és hangáradat idejére az állatokat otthon kell hagyni, ott is a közvetlen hangoktól elszigetelt helyen. Az elmúlt évek tapasztalata szerint a problémák kialakulását jobb megelõzni.

  • Országos munkakutya verseny Halásztelken

    Halásztelek - Német- és belga juhász munkakutyák versenyeznek vasárnap a halásztelki sportcentrumban az õrzõ-védõ ebek világbajnokságára kijutás reményében - mondta Radics Zsolt fõszervezõ szombaton www.zug.hu-nak - a versenyen három kategóriában 19 kutya méri össze tudását.

    Egyebek mellett õrzõ-védõ és engedelmességi gyakorlatokat kell végrehajtaniuk a négylábúaknak, amelyek teljesítményét három bíró értékeli - mondta a Magyar Ebtenyésztõk Országos Egyesülete (MEOE) õrzõ-védõ sportbizottságának kiképzési felelõse.

  • Több százan - köztük sztárok - vonultak fel az Állatok Világnapján

    Több száz állatbarát vonult fel vasárnap az Állatok Világnapja alkalmából idén is megrendezett hagyományos éves meneten, ismét több médiasztár is csatlakozott a megmozduláshoz.

    A résztvevõk között ezúttal is több civil szervezet, alapítvány, egyesület és iskola képviseltette magát. A menetet Carlos, az alpaka vezette, nyomában a vakvezetõ és mozgássérülteket segítõ kutyák, majd az állatotthonok önkéntesei következtek, az állatbarátok mögött pedig a lóháton érkezõk zárták a sort.