rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Kutatással az idős kutyák egészségéért

  • Az életkor előrehaladtával - az emberekhez hasonlóan - a négylábú házi kedvencek is szenvednek betegségektől, veszíthetnek életkedvükből és életerejükből. E természetes folyamatot kísérő tünetek enyhítésére azonban van lehetőség - ennek behatóbb kutatására rendkívüli körülmények között végzett kísérleteket nemrég az állat-egészségügyi készítményekkel foglalkozó Intervet.

    Az öregedéssel párhuzamosan csökken a vér oxigénszintje, lelassul a szívműködés, és romlani kezdenek az agyi funkciók.

    A megváltozott állapot okozta tünetek az idősebb kutyák tartói számára sem ismeretlenek: az éberség csökken, látható a levertség és ezáltal mérséklődik a testmozgásra való hajlandóság is.

    Az Intervet, amely elkötelezett az állategészségüggyel kapcsolatos kutatások iránt, a francia Alpokban végzett egy hónapos terepi vizsgálatát az idős kutyák állapotjavítási lehetőségének szentelte. A kutatók olyan állatcsoportot választottak – bevetések során nagy tengerszint feletti magasságban dolgozó kereső- és mentőkutyákat –, amelynél nagy valószínűséggel lépnek fel az oxigénellátás zavarai, a szív- és érrendszeri, valamint az idegrendszeri megterhelések, vagyis azok a jelenségek, amelyek az idős kutyáknál is előfordulhatnak.

    A nemzetközi kísérlet során az állatokat extrém körülmények között, megerőltető testmozgás során vizsgálták a hófödte Mont Blanc-on. A kutatás célja alapvetően az oxidatív stressz jelenségének megismerése, valamint annak szervezetre ható káros következményeinek minimalizálása – egyúttal az orvostani megelőzés (gyógyszeres kezelés) támogató hatásának vizsgálata – volt. Az oxidatív stressz károsítja a biológiai hártyák épségét (pl. sejthártyák, vörösvértestek), és további oxidációhoz vezető folyamatokat vált ki. Ugyanez a folyamat idézi elő az öregedés számos jelét is. Azt is vizsgálták, miként csökkenti az intenzív behatások (magasság, extrém hőmérsékleti változások, megerőltető fizikai munkavégzés) káros következményeit a propentofillin hatóanyag.

    Annak érdekében, hogy egy katasztrófához hasonló állapotot idézzenek elő, az élettani stressz mellé váratlan helyzeteket párosítottak, a kutató-tábort 3.500 m tengerszint feletti magasságban alakították ki, ahová – a hirtelen szintkülönbség megtapasztalása céljából – néhány perc alatt helikopterrel szállították fel a vizsgálatban részt vevő kutyákat. A hó, és a szimulált emberkeresés megteremtették egy biztonságos tesztelés feltételeit. A tudományos kutatás során 10 kereső- és mentőkutya állapotát vizsgálták – 5 kutyát azonban folyamatosan az Intervet speciális készítményével kezeltek. A különféle feladatok alatt EKG- val, pulzus oximetriával és vérmintákkal ellenőrizték a kutyák fizikumát. Az eredmények értékelhetősége céljából a kísérletsorozatot párhuzamosan két helyszínen vezették le - a Mont Blanc hegyvidéki atmoszféráját az alacsony tengerszint feletti magasságban fekvő, Párizsban tapasztalt kísérleti adatokkal vetették össze.

    A kutatások során az Intervet készítményével kezelt kutyák minden vizsgált paraméter tekintetében jelentős javulást mutattak. A 3500 méteres tengerszint feletti magasságban végzett terhelés alkalmával a kezeletlen kutyák 80 %-nak szívizomzata oxigénhiányosnak mutatkozott, míg a propentofillinnal kezelt kutyák 100 %-a normális EKG-értéket adott. Megerőltető testmozgás után a kezelt kutyákban szignifikánsan magasabb (90,6%) volt a vér oxigéntelítettségi szintje a kezeletlen kutyákéhoz képest (82,4%).

    A kutatás eredményeivel az Intervet a hatóanyag eredményességét igazolta, amely készítmény már hazánkban is elérhető, és rendszeres adagolása segíthet enyhíteni a kutyák időskori tünetein, mert ér- és hörgőtágító hatása révén fokozza az oxigénfelvételt, serkenti az energiaháztartást, valamint támogatja a szív-és a központi idegrendszer működését. Így a kezelésben részesülő kutyák viselkedésén észrevehetőek a javulását jelei: az állatok élénkebbé és mozgékonyabbá válnak, hosszabb sétákra lesznek képesek, szívesebben játszatnak.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Depressziós bölények mentése

    A Great Southern Bison Herd-öt, a legtisztább fajtájú amerikai bölényt a kihalás veszélye fenyegeti. Miután az ember sokáig pusztította õket, most megmentésükön fáradozik. Ted Turner, a híres médiamogul és egy texasi genetikusokból álló csoport keresztezéssel akarja õket szaporítani - írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.

    A bölények a XIX. század közepén még 3 millióan voltak, de számuk rohamosan fogyott. Ha kevesen is, mégis fennmaradtak, egy Charles Goodnight nevû híres tenyésztõnek köszönhetõen.

  • Megmentettük a magára hagyott kutyatestvéreket

    Megmentettük a magára hagyott kutyatestvéreketKét magára hagyott tüneményes kutyust találtak utcán állatbarátok. A szerencsétlen jószágok az Orpheus Állatvédő Egyesület állatvédelmi központjába kerültek, ahol a Malu és Doris nevet kapták. A labradornak látszó kutyatestvéreket feltehetően egy lelketlen állatszaporító tette utcára. Sajnos rajtuk kívül is sok kutyus vár felelős gazdira, az örökbefogadók és az állatmentést segítő támogatók köre viszont egyre szűkebb. Évente nyolcszáz bajban lévő állat megmentésében vesz részt az egyesület. Lakossági segítséggel lehetőség nyílna még több bajban lévő állat megmentésére. Gazdikereső az Ebangyal.hu oldalon!

  • Az árvíz az állatokat sem kíméli Ausztráliában (Fotóriport)

    Ausztráliában újabb települések kerülhetnek víz alá a keleti partvidéken pusztító árvíz miatt. A rendkívüli esõk miatt léptek ki a folyók a medrükbõl.

    Újabb településekre törhet be az árvíz Ausztrália keleti partvidékén.

    A Brisbane-tõl nyugatra fekvõ Dalby lakóit kitelepítették, mert újra fenyegeti az áradat a várost, ahonnan már két hete visszavonult a víz. Az árvíz az állatokat sem kíméli. A helyi állatvédõk mindent megtesznek azért, hogy minél több állat életét megmentsék.

  • Kutyakölyköket hagytak magukra az erdõben

    Újabb állatkínzásos ügy borzolja a jóérzésû embereket... Nem 5. hanem 6 kutyát dobtak ki és hagytak magukra...

    Állatokat elhagyni / kitenni bûncselekmény, amiért akár három év letöltendõ börtönbüntetés is kapható. Ezt azok a jelenleg ismeretlen állatkínzók nem tudták, akik az Algyõ- Szeged környéki erdõs területen az öt magatehetetlen kiskutyát szélnek eresztették. Sokan tudatlanul engedik szaporodni hobbiállataikat, az utódokkal pedig nem tudnak mit kezdeni...

  • A nagy fehér cápa õse harapta a legnagyobbat

    Sydney - A nagy fehér cápa másfél millió éve kihalt õse minden idõk legveszélyesebb ragadozója; harapása a Tyrannosaurus rexénél is hatszor erõsebb volt.

    A Carcharodon megalodon 10,2-18,2 tonnás erõvel harapott, vagyis ekkora súly nehezedett minden egyes négyzetcentiméterre, amelyet az óriási hüllõ körbefogott állkapcsával.

    Az ausztráliai Új-Dél-Wales Egyetem és a Kaliforniai Egyetem kutatói szerint az élõ fajok közül a maga 1,8 tonnás harapási erejével a nagy fehér cápa a legerõsebb a világon.

  • Élve darálják le a kiscsirkéket

    Az állatok jogaiért és a vegetáriánus életmódos hirdetõ brit csoport rejtett kamrás felvételérõl kiderült: évente körülbelül 30-40 millió, „haszontalan” hím csirkét darálnak le élve az egyik brit farmon.

    A Viva! munkatársa az egyik brit csirkefarmon vendégeskedett és bepillantást nyert az üzem mûködésébe. Több száz kis sárga csibe utazik a gyárszalagon, a farmon dolgozók kézzel válogatják ki a hím és a nõstény szárnyasokat. Míg a nõstény csirkék fejét egyesével egy gépbe erõltetik és beadják az oltást, addig a hím csirkéket egy külön szalagra dobálják.

  • Emberre és állatra is veszélyes 'vadászvilág'

    A tél egyet jelent a vadászati idénnyel. Ilyenkor a vadgazdaság erdõõrei mellett a legális (alkalmi) hobbivadászok, az illegális orrvadászok is puskát ragadnak, hogy kisebb - nagyobb zsákmányt ejtsenek. Nem mindegy azonban, hogy a vadállat, a kirándulásra magunkkal vitt kedvencünk vagy mi magunk kerülünk a célkeresztbe.

    A vadászatokon általában a Nyugat-európaiak, a tengeren túli és a hazai tehetõsebb belföldiek a résztvevõk. Hétvégi buli vadászattal egybekötve, ez trendi kikapcsolódás manapság...

  • Az Ebtenyésztõ szervezetek szerint is túlszaporítás van - jönni fog a kutyaválság!

    A hazai kutyákért felelõsséget érzõ államilag elismert ebtenyésztõ szervezetek megkongatják a vészharangot a világgazdasági válsággal kifejlõdõ, tavaszra várható kölyökkutya túltermelési válságra, illetve annak szükségszerû következményeként a sokezres kóborkutya-dömpingre. A kiskutya nem dinnye, sem nem meggy, amit eladhatatlanként tonnaszám utcára lehetne borítani. Mégis oda kerülnek a kelletlenül, vagy hirtelen fellángolásból elfogadott ajándék vagy vásárolt kiskutyák, illetve azok, akiknek egyáltalán semmilyen befogadót nem találnak. Az elõre láthatóan feleslegessé váló kiskutyák születését a most kezdõdõ ivarzási idõszakban kell megakadályozni!

  • 2016-tól súlyos pénzbírságra számíthat, aki láncra köti a kutyáját

    2016-tól súlyos pénzbírságra számíthat, aki láncra köti a kutyáját2012-ben már felvetődött, hogy szigorítani kell az állatvédelmi törvényt, ezt ismételten szorgalmazza a Vidékfejlesztési Minisztérium. Európa-szerte körülbelül 150 ezer forintos bírság jár annak, aki elfogadható ok nélkül kioltja egy állat életét vagy kínozza őt. A Minisztérium az európai bírságokat vezetné be hazánkban is, így 90 ezer forintos pénzbüntetésre számíthatnak azok a gazdák, akik nem gondoskodnak állataik biztonságos elhelyezéséről, de még azokat is büntetnék, akik nem megfelelően szállítják az állatokat, utóbbi mértéke 120 ezer forint lenne.

  • Gazdát szereztünk az utcára dobált kutyakölykök és anyjuk számára!

    Hiába három év letöltendõ börtönnel büntethetõ bûncselekmény az állatok kínzása, egyesek fittyet hánynak a törvényekre, és állatokkal kegyetlenkednek. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület küzdelme sokszor szélmalomharcnak tûnik, hiszen a felelõtlen állatkínzók többen vannak… A minap egy aprócska anyakutyát és fél tucat kutyakölyköt dobott ki egy lelketlen állatkínzó az egyik panelházas negyed házai közé.

    Mivel szemtanú feltehetõen nem volt, a kiérkezõ rendõrök sem tudtak érdemben csinálni semmit.

  • 420 millió patkány Moszkvában?

    Patkánymustra - túlszaporodtak a rágcsáló kártevõk

    Moszkva - Moszkvában egyes becslések szerint minden lakosra mintegy 40 patkány jut, vagyis akár 420 millió rágcsáló is élhet a városban, de a derûlátóbb szakértõk is jó 20 millióról beszélnek.

    A magyarázat egyszerû: Moszkva gazdag város, sok az ételhulladék, az ósdi házak pincéi pedig remek rejtekhelyeket nyújtanak az állatoknak, az irtás pedig folyik, de nem eléggé szervezetten.

  • Kutyákat akasztottak fel Ózdon - vigyázat, durva képpel!

    2010. 02.22-én este csörgött a telefonom, és egy bejelentés érkezett Arlóból, miszerint egy úr két felakasztott kutyatetemet talált saját kutyája sétáltatása közben. 23-án, kedden, reggeli órákban kimentünk egy állatbaráttal, és sajnos, saját szemünkkel kellett meggyõzõdnünk róla, hogy a bejelentés igaz.

    Arlóban, a romatelep mögötti területen, egy vízvezeték lezáró aknájában két felakasztott kutya teteme volt található.

  • Szabit, az izomsorvadásban küszködő állatvédőt támogattuk

    Szabit, az izomsorvadásban küszködő állatvédőt támogattukSárközi Szabolcs a járásra képtelen, ám annál céltudatosabb fiatal fiú izomsorvadásban és súlyos cukorbetegségben szenved. Életét a mini állatkertje és az azzal való folyamatos foglalatoskodás csillagozza be. Őt és családját támogatta némi karácsonyi élelmiszer csomaggal és állateledelekkel a Mátrix Közhasznú Alapítvány és az Orpheus Állatvédő Egyesület. Szabolcs udvarán mosómaci, színes és érdekes madarak, nyuszi, nemes galambok, pálma és növényház, sőt még áramfejlesztő szélkerék is helyet kapott.

  • Megszüntették a nyomozást a filmen vízbe fojtott macska ügyében

    Toepler Zoltán, a rendezõ azzal védekezett, hogy még az állatvédelmi törvény hatályba lépése elõtt halt meg a filmben bemutatott kismacska. A tanúk pedig nem emlékeztek arra, hogy tavaly még mást mondott a filmszemlén. Már december elején megszüntette az ügyészség az Álszent címû film rendezõje ellen, állatkínzás gyanúja miatt indított vizsgálatot, mivel a hatóságok nem tudták bizonyítani, hogy a filmben vízbe fojtott kismacska az állatvédelmi törvény életbe lépése elõtt vagy után pusztult el.

  • Anyatigrisként védi a csibét a galamb

    Galamb anyukával a kiscsibe

    Kiscsirkét nevel egy házigalamb a Hajdú-Bihar megyei Földesen. A tyúktojás véletlenül került a galambdúcba, ahol az egyik galamb ki is költötte. A pótmama egyetlen tyúkot sem enged a kiscsirke közelébe, sõt, néha még az óvatlan gazdára is rátámad.

    A most egyhetes kiscsibét az egyik házigalamb költötte ki. A galamb pótmama azóta el se mozdul a kiscsirke mellõl.

  • Zsákba kötve vitték a temetõbe a nyüszítõ pulit - durva fotóval

    Zsákba kötöztek, és a helyi temetõben a sorsára hagytak egy fekete szõrû pulikutyát Kiskunhalason. Az állatvédõk feljelentést fontolgatnak.

    A nyüszítõ kutyára járókelõk találtak rá az alsóvárosi katolikus temetõ egyik elhagyottabb részén. Az állatvédõk azt fontolgatják, feljelentést tesznek állatkínzás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Az eset még múlt szombatra virradó éjszaka történt. A fekete szõrû pulit egy mûanyag zsákba kötözték, a kutya nagy nehezen kirágta a zsák egyik végét, így ki tudta rajta dugni a fejét, de kimászni már nem tudott belõle.

  • Több a hím, ha melegszik az idõ

    Mi lesz veled Föld?!

    Az éghajlatváltozás miatt egyes halaknál több hím jön a világra, mint nõstény. Ezeknél a fajoknál a nemek aránya a vízhõmérséklettõl függ. A hõmérséklet növekedésével több hím kel ki az ikrából, mint nõstény - írják a barcelonai Tengeri Tudományok Intézetének kutatói a PloS ONE címû szaklapban.

    Egy-két fokos felmelegedés egyes halaknál a hímek három-egy arányú túlsúlyához vezet.

  • Állatvédelmi Világnap, Október 4.

    Állatvédelmi Világnap, Október 4.Az ember a Föld első számú csúcsragadozója, hiszen a mindennapi életben a hobbiállatok, a természetben élő állatok egy része és a gazdasági haszonállatok is az emberi cselekményektől függenek. Az állatvédők szemléletformáló programjaik révén segítik, hogy a helyzet elfogadhatóbb legyen. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője szerint az ember első számú érdeke a gazdasági haszon és a jólét hajszolás, csak ezután következik pl. a gazdasági haszonállatok tartási színvonala vagy a házi kedvencek felelős tartása, a természet megóvása, a környezet védelme vagy akár a tudatos vásárlói kultúra előtérbe helyezése.

  • Ebeknél is a teljesen testhez simuló, szexi viselet az ideális

    Bemutatjuk a téli kutyadivatot

    Budapest - Nemcsak az emberek, hanem ma már a négylábúak is követik a divatot. Meglestük, hogy a kutyák milyen trendi öltözetben lépnek utcára, s azt is kiderítettük, náluk nemcsak a szépség, hanem a kényelem is számít.

    A hétéves Gina, a díjnyertes Lecsó és a vagány Murphy különleges kérésnek tett eleget: modellt állt lapunknak. A kutyáknak igenis számít a trend, de nem mindenáron.

  • Kóbor állatokat nem lehet vízbe fojtani

    Az állatvédõk úgy látják, hogy a leghatékonyabb megoldás az ivartalanítás lenne a kóbor állatok túlszaporodása ellen, ebben pedig az állattulajdonosokra hárulna nagy szerep. Ennek azonban gátat szab, hogy egy beavatkozás 18 ezer forintba kerül, az állattartók pedig erre nem tudnak vagy nem hajlandók áldozni. Ráadásul az állatvédõk által szervezett akció egyes szakemberek szerint jogszabályba ütközik.

    Czerny Róbert állatvédelmi jogász szerint minkét oldal mellett érvelõnek igaza lehet. Hiszen valóban óriási gondot okoz a kóbor állatok számának szaporodása, erre pedig jó megoldás az ivartalanítás. Ha azonban ezt kötelezõvé tesszük, sértjük a felelõsségteljes állattartók jogait.