rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Repülõ halak és pókok

  • Egy kutatócsapat hanghullámok segítségével apró élõlényeket lebegtetett, anélkül, hogy bármiféle bántódást okozott volna az állatkáknak.

    Ven-Csün Hszie és csapata az Északnyugati Politechnikai Egyetemrõl elmondta, a halak sajnos veszítettek életerejükbõl, ugyanis a kutatóknak minden erõfeszítés ellenére nem sikerült az állatokat a lebegtetett vízben tartani. Ugyanakkor a hangyák, katicabogarak, pókok és méhek esetén a kísérlet sikeres volt.

    Nem ez az elsõ alkalom, hogy élõlényeket ilyen "felemelõ" kísérletnek tesznek ki. 1997-ben, a holland Nijmegen Egyetem fizikusai erõs mágnessel gyenge mágnesességet idéztek elõ egy béka szöveteiben, mellyel egyfajta taszító mágneses erõt hoztak létre, így sikerült lebegésre bírni az állatot.

    Bár az állatok nagyrészt sértetlenül úszták meg a kísérletet, érthetõen összezavarta õket a lebegés. A hangya megpróbált arrébb araszolni, lábaival kapálózott a levegõben, míg a katica szétterjesztette szárnyait, a hal és az ebihal pedig úszni próbált. Természetesen mindegyik hasztalan próbálkozás volt.

    Miért is érdemes élõlényeket lebegtetni? Elméletben ezzel imitálni lehet a súlytalanság néhány hatását, többek között azokat, melyek az ûrhajósok csontjait és szöveteit érik. Bár emberek számára igen nehéz lenne átméretezni az akusztikus levitációt, ám apróbb emlõsöknél, mint az egereknél alkalmazható lenne az eljárás.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Szõrmeellenes kampányt szerveznek az állatvédõk

    Kabátok és gallérok kerülnek máglyára

    Az állatok bundáját felhasználni olyan jelentéktelen célokra, mint a szõrmedivat, nem az emberi jólétet szolgálja, hanem az emberi hiúságot és az anyagi hasznot segíti elõ. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület most kampányt indít és begyûjti a családok már meglévõ bundakabátjait, hogy azokat az országos kampánya keretein belül nyilvánosan megsemmisítse! Itt az idõ a környezettudatosságra a divat terén is!

  • Kutyája lõtte le a vadászt

    Elsült a puska...

    James Harris barátaival helyi idõ szerint múlt péntek délután vadászott fácánra Iowa államban amikor a baleset történt, közölte az állam természetvédelmi hivatala. A vadászok lelõttek egy fácánt, amely egy kerítés mögé esett. A lelõtt madárért Harris indult el: puskáját a földre rakta, majd elkezdett átmászni a kerítésen, amikor a vadászkutyák rátapostak fegyverére, és az elsült. A lövedék a férfi bal lábát találta el nagyjából egy méterrõl.

  • Brutális kutyakínzások

    Amatõr felvételek is készültek!

    Hány hasonló problémás góc van még az országban?!?

    Két lány a saját kutyáját kereste, amikor egy Sopron környéki területre tévedt. Azért készítettek róla felvételeket, mert elborzasztotta õket a látvány. Élõ és elpusztult kutyák tucatjait, százait találták ugyanis, és úgy érezték, jobb, ha ezt állatvédõknek is megmutatják. Ezzel pedig ki is tört a botrány, merthogy a feltételezéseik beigazolódtak.

  • Esernyõt a kutyának!

    Megvédi az esõtõl az új találmány, a kutyaernyõ a szabadban tartott vagy az esõben sétáltatott négylábú kedvencünket.

    A nyárutóval lassan beköszönt a csapadékos idõ. Aki lakásban tart kutyát, az tudja milyen macerás dolog ilyen idõben sétáltatni õt. Az eb pillanatok alatt csupa víz lesz, amit aztán otthon, többnyire a szoba közepén állva ráz ki magából nagy örömmel, nem kímélve se a tapétát, se mást. Ráadásul, ha mi sem viszünk esernyõt, akkor könnyen összeszedhet egy kiadós megfázást.

  • Etelka szeretõ gazdihoz került!

    Sok a kidobott négylábú... az emberek vásárolnak - hazavisznek kutyákat, vannak akik hamar megunják a nemrég még örömokozó kiskedvencet... és utcára lökik azokat... Így járt Etelka is. A felnõtt, tacskó keverék, szuka kutya utcára dobását követõen egy panelház tövében vert tanyát. Az ott lakókat zavarta, ezért kérték az állat elszállítását. Az kutyust külsõ-belsõ parazitáktól mentesítettük, így teljesen egészséges lett. Sovány bordái árulkodnak arról, hogy sokat nélkülözhetett. Szerencsére az Orpheus Állatvédõ egyesület szeretõ gazdit talált neki! Örökbe fogadható állatok képeiért klikk a cikkben található linkekre!

  • A folyami delfinek lesznek a következõk, akik kihalnak?

    Az ENSZ szerint további védelem kellene a delfineknek és a kisebb bálnáknak. Az új globális felmérés, melyet a kenyai környezetvédelmi konferencián mutattak be felfedi, hogy a fajok több mint 70 százalékát veszélyeztetik a halászhálók.

    A fõbb veszélyek között megtalálhatóak még a nemzetközi túlhalászat, a szennyezés, az élõhelyek megszûnése és a katonai hanglokátorok. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) ezért nyolc faj nemzetközi védelmének megerõsítését szeretné elérni.

  • A láncon való kutyatartás időzített bomba

    A láncon való kutyatartás időzített bombaA láncos kutyatartás felfogható egy időzített bombának is, magyarázta Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője. Példa erre a legutóbb 2014. január 14-én Csengődön történt kutyatámadás is, ahol reggel egy láncról elszabadult kutya rontott neki gazdájának. Az ingerszegény környezetben tartott, elhanyagolt kutyák gyakran idegronccsá válnak, ami a legtöbb esetben visszafordíthatatlan állapotokat eredményez és tragédiákhoz vezethet. A kutyák tartásáért a gazda felelős... a jó gazda gondoskodása az állattartás minimális követelménye.

  • Szárazabbá válik a Dél-Dunántúl - a vizekbõl eltûnhet a vidra

    Akár a fajok 40 százaléka is eltûnhet a Föld színérõl

    A gyors éghajlatváltozás miatt a fajok 20-40 százaléka eltûnhet 2050-re a Föld színérõl, s gyakrabban számítunk olyan hõhullámokra, mint amilyenektõl Európa most is szenved - figyelmeztetett a Természetvédelmi Világalap magyarországi szervezete. Az elmúlt évszázad során Európa évi átlagos hõmérséklete 1 Celsius-fokkal emelkedett és további 1-2 Celsius-fokos növekedés várható - olvasható az MTI közleményében.

  • Több mint száz tonna elefántcsontot bocsátanak árverésre dél-afrikai országokban

    Johannesburg - Elárvereznek több mint száz tonnányi elefántcsontot négy dél-afrikai országban.

    Az állami készletekhez tartozó "fehér aranyat" keddtõl bocsátják árverésre a Dél-afrikai Köztársaságban, Namíbiában, Botswanában és Zimbabwéban.

    Az árverésre a veszélyeztetett állatfajokat védõ CITES szervezet adott soron kívül engedélyt, miután ebben a négy országban erõteljesen nõtt az elefántpopuláció létszáma.

  • Lóinfluenza tizedeli a versenyagarakat

    A lótartók számolnak vele, hogy a ménesek négylábú lakóit idõnként járványszerûen megbetegíti a lóinfluenza vírusa. A magas lázzal járó kór ugyan hamar gyógyul, de gyakran szed áldozatokat. Eddig csak a lovak körébõl, újabban azonban a kutyák, például a versenylovak által is használt pályán versenyeztetett agarak is mind gyakrabban betegszenek meg és hullanak el a fertõzésben.

    Miközben az emberiség mostanában a madarakra koncentrál, attól tartva, hogy a madárinfluenza új, világméretû járvánnyá válhat, az állatvilágban más vészjósló események is zajlanak.

  • Megelõzhetõek a petárdabalesetek!

    Az óévbúcsúztató és újévköszöntõ ceremónia egyik fekete pontja az ünnephez kapcsolódó petárdázás. Bár a komoly hanghatással járó "puffogtató" petárdák használatát és árusítását a kormány 2005 novemberében betiltotta, használatáért komoly pénzbüntetés jár, számítani lehet rá, hogy a vásárlói igények kielégítésére a feketepiacon bármikor sor kerülhet.

    Nem csak a petárdát használók vannak veszélyben, gyakran a vétlen járókelõk vagy a háziállataink esnek áldozatul!

  • Hídi vásár állatvédelemmel, gazdikeresõvel (a képekért klikk!)!

    180 kiállító az ország minden pontjáról és határon túlról, mesterségbemutatók, kézmûves portékák – már hagyomány szerint a Szeged napjához legközelebb esõ hétvégén újra árusok utcájává vált a Belvárosi híd, két napon át tartott a hétvégén a tizedik hídi vásár. Az elsõ standok a Kerek Perecnél álltak. Innen egyetlen lépéssel, mintha egy ajtón nyitna be az ember, részesévé válhatott az ismerõs, mégis felfedeznivalókat tartogató programnak. Ismerõsek az illatok – virágos szappan, fahéj – és a hangok – csengõk, harangok, furulyaszó. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület és a CSEMETE is részt vett környezetvédelmi kiállítóként a rendezvényen.

  • Kukába dobta a kölyökkutyákat

    Tette (ami bûncselekmény) két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.

    Kutyanyüszítésre lett figyelmes két gyerek hétfõn délután Komlón. Egy szemeteskukából hallották a hangokat. Kinyitották a kukát, és abban öt keverék kiskutyát találtak, közülük az egyik már elpusztult. Kihívták az állatorvost, aki megállapította, hogy a másik négy kölyök is menthetetlen, így azokat is elaltatta.

  • Kiskutyákat dobtak a bolt elé

    Kiskutyákat dobtak a bolt eléÚjszegeden, a SPAR élelmiszerbolt ajtaja mellé dobált ki egy ismeretlen elkövető két önálló életre képtelen kiskutyát. A lelketlen állatkínzó által elkövetett cselekmény kimeríti az állatkínzást, mint bűncselekményt. A boltból ki - be járó emberek legtöbbje elkerülte a sírdogáló kis jószágok dobozát. Az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentő szakembere a kutyákat biztonságba helyezte. Felfoghatatlan, hogy a felelőtlen állattartók hogy és miként képzelik el ezt az egész eljárást, hogy egyszerűen utcára dobálják az állataik szaporulatait...

  • Fészekbõl kiesett madárfiókák

    A természetben élõ madarak gyakran az emberi élõhely közelében raknak fészket és nevelnek fiókákat. A május - június hónap a költés és a kicsinyek nevelésének idõszaka. Sok esetben a szállni még nem tudó, tehetetlenül botladozó fiókák nem várt módon kiesnek a fészekbõl, és emberi látókörbe kerülnek. Az állatvédõ lakosság az esetek többségében segítene a madarakon, de ismeretek hiányában értetlenül áll az események elõtt.

  • Idegen tájszólásokat utánoznak a kardszárnyú delfinek

    A kardszárnyú delfinek a szabad természetben szûk, stabil családi csoportokban élnek. A családtagok egymás közt használt hangjai csoportonként eltérõek - tehát mindegyiknek úgymond saját tájszólása van. Osztrák kutatók most felfedezték, hogy a delfinek képesek más családok dialektusát utánozni.

    Friedrich Ladich és Brigitte Weiss, a Bécsi Egyetem viselkedéskutatói azon felbuzdulva kezdték vizsgálni a kardszárnyú delfinek (Orcinus orca) nyelvi képességeit, hogy rokonaik, a palackorrú delfinek kiváló hangutánzók hírében állnak.

  • Belgrád a kóbor kutyák városa is

    Belgrád - Kevés külföldi tudja, de Belgrádnak a nándorfehérvári váron, a Száva és a Duna találkozásán, kocsmákkal teli bohémnegyedén kívül van még egy jellegzetessége: rengeteg kóbor kutya otthona.

    A szerb fõváros (fõleg külsõ részeinek) utcáin becslések szerint jelenleg négy és félezer gazdátlan eb csatangol, vagy él. Többségükre ez utóbbit lehet mondani, mert Belgrádban nem utálják a kóbor kutyákat, csak néha félnek tõlük, ha már nagyon elvadultak, s embert harapnak.

  • Ments ki egy négylábú barátot az ebrendészeti teleprõl!

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület mûködteti Szegeden az ebrendészetet. Megfigyelési idejüket letöltött, veszettség ellen oltott, féregtelenített kutyusok várják megmentõjüket! Figyelem: a telepre folyamatos jelleggel kerülnek be újabb állatok! Ha nem kerülnek gazdához a befogott négylábúak, a hatósági állatorvos altatást is elrendelhet. Ezért is fontos az állatvédõ szervezet gazdához juttatási programja. További információ kérhetõ a 20/360-98-46-os telefonszámon, az ebrendészet weboldalán is.

  • Állatvédelmi kavalkád az Auchan parkolóban

    Örökbe fogadható kutyákkal és simogatható kecskékkel várta a gyerekeket az Orpheus Állatvédõ Egyesület szombaton, az állatok világnapján Szegeden, az Auchan parkolójában.

    Négy gazdira váró kutyus érkezett a rendezvényre, melybõl egy sikeresen gazdihoz is került. Simogatásból, szeretgetésbõl azonban a többinek sem volt hiánya, hiszen az érkezõ családok örömmel fogadták az állatokat. A gyerekek és nézelõdõk állatos ajándékokat kaptak az állatvédõ egyesület jóvoltából. A programon részt vett Pepi Bohóc és a Filo Állatvédõ Egyesület is.

  • Beszámoló az "Európai Denevér Éj a Szegedi Vadasparkban" programról

    A néphiedelemmel ellentétben, a hazánkban fellelhetõ denevérfajok nem vérszívással táplálkoznak. Errõl, és sok más hasznos dologról is szó volt a hétvégén Szegeden megrendezett denevérvédelmi programsorozaton.

    A babona és a tudatlanság következtében oktalanul, lépten-nyomon pusztították a denevéreket; ezek az állatok Magyarországon 1901-tõl ezért is lettek védettek, mondta el Paulovics Péter, a program egyik fõ szervezõje.