rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Nyestek a városban

  • A szünurbanizáció állat-populációk beilleszkedését jelenti az ember által létrehozott városi környezetbe. A közvélekedéssel ellentétben, az emberi települések nem minden esetben tekinthetõek "lebetonozott sivatagnak". Legtöbbször jelentõs területeken találhatók parkok, vízfolyásokat, vagy utakat övezõ fás területek. A kertvárosokban, különösen a mezõgazdasági-városi területek találkozásánál nagy mennyiségben termesztenek gyümölcsöket, nevelnek haszonállatokat, mintegy folyamatos átmenetet képezve a természet-közeli területek felõl a belsõ, sûrûn lakott városrészek felé.

    A városiasodási folyamatot a természetes élõhely elvesztése, beszûkülése vagy a táplálékhiány is motiválhatja, azonban az esettanulmányok gyakran nem ezt igazolják. Sok esetben olyan széles elterjedésû, tágtûrésû fajok telepednek meg az ember környezetében, amelyek természetes élõhelyükön is -jelenlegi ismereteink szerint legalábbis- viszonylagos biztonságban vannak.

    A városi életközösségeket a ragadozók viszonylagos hiánya, az emberi tevékenységgel összefüggõ stressz - hatások, a visszacsatolások kiszámíthatatlansága jellemzi. A populációkat szabályozó tényezõk közül legjelentõsebb maga az ember ill. környezete: számos állat számára veszélyforrást, szelektáló tényezõt jelentenek például a forgalmas utak, az elektromos hálózatok, a különbözõ szennyezõ anyagok.

    Az urbanizálódó gerincesek, köztük az emlõsök faj- és egyedszáma világszerte növekvõ tendenciát mutat. Életmódjukról elsõsorban Észak-Amerikai, Nyugat-Európai és Ausztráliai kutatások nyújtottak új ismereteket, az urbanizáció és a természetes élõhelyek pusztulása azonban Ázsiában is gyorsuló tendenciát mutat, így már ott is megjelentek az elsõ urbanizálódó fajok. Néhány példa a közismertebb, már sok helyütt városlakóvá vált gerinces közül: mosómedve (Procyon lotor), róka (Vulpes vulpes), prérifarkas (Canis latrans), nyest (Martes foina), borz (Meles meles), bûzborz (Mephitis mephitis), kinkajou (Potos flavus), pálmasodró (Paradoxurus hermaphroditus), valamint számos madárfaj, mint a feketerigó (Turdus merula), a szárcsa (Fulica atra), az örvös galamb (Columba palumbus), a dolmányos varjú (Corvus corone-cornix) és a szarka (Pica pica).

    Az emberi településekre költözõ, itt élõ állatoknak adaptálódniuk kell az emberi környezethez. Táplálékbázisuk, szociális viselkedésük, aktivitási periódusuk egyaránt változhat. Túlélésükhöz elengedhetetlen, hogy képesek legyenek kihasználni a városi területek, és az ember nyújtotta táplálékokat, ezért általában az urbánus táplálkozási hálózatok csúcsragadozói is mindenevõk. Amellett, hogy az átlagosnál jobban tolerálják az ember jelenlétét, kevésbé érzékenyek a zavarásra. Hogy biztonságosan közlekedhessenek, vadászhassanak, párt találhassanak, napi ritmusukat gyakran szinkronizálni kell az emberéhez. Szükséges az alkalmas pihenõ és búvóhelyek felkutatásának képessége is.

    Magyarországon az emlõsök közül közismert a sün és mókus megtelepedése parkokban, kertvárosokban. A barlangok fokozódó zavarásával és egyre gyakoribb lezárásával párhuzamosan denevér-fajok telepednek meg épületek, köztük panelházak illesztékeiben. Pele-fajok elsõsorban gyümölcsösök közelében, a külvárosokban készítenek vackot maguknak házak padlásain. Falvakban és városok szélein gyakran tesznek élelemszerzõ körutat görények és menyétek. Az utóbbi évek felmérései alapján gyakran látogat be városokba a borz, a vörös róka, és néhány esetben a vaddisznó is, de mind hazai, mind európai összehasonlításban a nyest térhódítása a legsikeresebb. A nyestek megjelenése emberi településeken, Spanyolország kivételével egész Európában jellemzõ.

    Falusi környezetben a nyestek korábban megjelentek, de e települések struktúrája eltér a városoktól, kisebbek, egyszerûbbek, kevésbé tagoltak és jelentõsen nagyobb a zöld felület. A bevándorlást generáló tényezõ a háztáji gazdálkodásokban könnyen hozzáférhetõ háziállatok, gyümölcsök nagy sûrûsége lehetett, de mostanra olyan területeket is meghódítottak, ahol az életkörülmények gyökeresen különbözõek. Megtelepedtek a nagyobb városokban is, sikeresen élnek és szaporodnak akár egy metropolisz legbelsõ részein, nagy távolságban a 'zöld' területektõl. Sok szempontból 'hasznos' számunkra megtelepedése. Sikeres ragadozóként nagyban hozzájárulhat egyéb városi fajok -mint például a galamb, patkány, egér- létszámának féken tartásához.

    A városban teret hódító fajokkal gyakran nem problémamentes az együttélés. Az okozott gazdasági károk, az általuk esetlegesen terjesztett betegségek és paraziták miatt is szükséges megismerni életmódjukat, ökológiai igényeiket. Különösen fontos ez a nyest esetében, amely Európa-szerte jelentõs gazdasági károkat okoz. Mivel elõszeretettel vackolják be magukat üveg-, illetve kõgyapot szigetelõanyagokba, elsõsorban az épületek, tetõk szigeteléseiben okoznak károkat. Emellett gyakran rágnak meg mûanyaggal bevont kábeleket, például épületek és gépjármûvek elektromos vezetékeit, légkondicionáló és fûtõrendszerek csöveit. Míg Nyugat-, és újabban Dél-Európában igen gyakori a parkoló személygépkocsik megrongálása, Magyarországon szerencsére nem jellemzõ a nyestek jelentõsebb ilyen jellegû kártétele. Leggyakrabban azonban a szaladgálásukkal, játékukkal okozott zaj miatt panaszkodnak a lakók, ami olyan hangos lehet, hogy szinte lehetetlenné teszi az éjszakai pihenést. Esetenként felhalmozódó ürülékük, vizeletük, a táplálékuk maradványa fertõzések forrása lehet.

    A NYESTEK EMBEREKRE KÖZVETLEN VESZÉLYT NEM JELENTENEK!
    FORDITVA SAJNOS EZ NEM IGAZ.

    Nyestmentés <<<


    Mérgek helyett RIASZTÁS <<<


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A tudós, aki meg akarta alkotni a majomembert

    Cambridge - Egy szovjet-orosz biológus-zoológus meg akarta alkotni a majomembert. Alexander Etkind, a cambridge-i egyetem orosz származású történész professzora egy szaklapban számolt be az Ilja Ivanov hajmeresztõ kísérleteirõl folytatott kutatásainak eredményeirõl .

    A múlt század elsõ felében tevékenykedõ Ivanov, akit a nyugati sajtó "vörös Frankensteinnek" nevezett, a maga korában a mesterséges megtermékenyítés talán legnagyobb szakértõje volt - csak sajnos átlépett egy határt az utópia irányába.

  • Több mint száz tonna elefántcsontot bocsátanak árverésre dél-afrikai országokban

    Johannesburg - Elárvereznek több mint száz tonnányi elefántcsontot négy dél-afrikai országban.

    Az állami készletekhez tartozó "fehér aranyat" keddtõl bocsátják árverésre a Dél-afrikai Köztársaságban, Namíbiában, Botswanában és Zimbabwéban.

    Az árverésre a veszélyeztetett állatfajokat védõ CITES szervezet adott soron kívül engedélyt, miután ebben a négy országban erõteljesen nõtt az elefántpopuláció létszáma.

  • Õsi halak voltak a szex úttörõi

    London - Két terhes páncélozott hal megkövült maradványai bizonyítják, hogy a testen belüli megtermékenyítés már 380 millió évvel ezelõtt megkezdõdött, sokkal korábban, mint eddig feltételezték - közölték ausztrál és brit tudósok a Nature tudományos magazin szerdai számában.

    Ezek az õsi, devon idõszakban élt gerincesek közösüléssel estek teherbe, majd élve hozták világra utódaikat. A felfedezés a szaporodás biológiájáról eddig felépített kép újragondolására készteti a tudósokat, mert bizonyítja, hogy a belsõ megtermékenyítés és az élveszülés az állkapcsos gerincesek történetének igen korai szakaszában megjelent.

  • Salgótarjánban tízezer a kóbor kutya és macska

    A miniszter, az alapítványi elnök és a befogadott õrkutya Állatorvosok becslése szerint Salgótarjánban és környékén mintegy tízezer kóbor kutya és macska lehet. Talán hamarosan elkészül az az állatmenhely, amely könnyíthet a helyzeten.

    Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter közelmúltbeli salgótarjáni látogatásán egymillió forint támogatást adott a salgótarjáni állatmenhely befejezéséhez. A Salgótarjáni Állatotthon Alapítvány két, egyenként tíz férõhelyes kennelsort szeretne kialakítani a kóbor állatok tartására. A város peremén, a Gyurtyánosként számon tartott területen, a rekultivációra váró régi szeméttelep területén évekkel ezelõtt kezdték el az építkezést, de tavaly pénzhiány miatt le kellett állniuk.

  • Kidobtak egy kutyát az ablakon

    Emeleti ablakán keresztül szabadult meg gazdája egy kutyától a fõvárosban. Az állat ezután még egy hétig szenvedett, de korábbi élete sem volt vidám: cigarettát nyomtak el a testén és alkohollal itatták. Magyarországon mintegy hárommillió kutya él, ami a lakosság számához viszonyítva „túl sok”. Évente több ezret pusztítanak el, mert gazdájuk megunta õket. Az állatkínzásnak gyakorlatilag nincs következménye, az állatokhoz való viszonyunkon és az ebtartás körülményein is van mit javítani. Idén augusztusban a Teve utca egyik emeleti lakásából saját gazdája dobta ki kistestû kan kutyáját, miközben a rendõrség – más okból – intézkedett a lakásán.

  • Sündisznó-számlálás Bécsben

    Bécs, 2007. 6. 8. (Compress) Mivel az osztrák fõváros nemcsak kétmillió embernek, hanem számos vadállat-fajnak is otthona, a természetvédõk sündisznó-számlálásra invitálták a lakosságot, hogy megtudják, pontosan hány tüskéshátú is él a városban.

    A Bécsi Városháza Környezetvédelmi Osztálya az Osztrák Természetvédelmi Szövetséggel közösen sündisznó-számlálásba kezdett a hónap elején. Az akció célja, hogy megtudják, hány állat él a városban és hol a legnagyobb a populáció.

  • Háromhetes kiskutyákat dobott ki a szívtelen gazda

    Csütörtökön a reggeli órákban egy férfi értesítette a Tolna Megyei állatvédõket arról, hogy kilenc apró kiskutyát dobtak ki az üzlete mellett. A férfi összegyûjtötte a kiskutyákat, egy papírdobozba tette õket. A szervezet munkatársai a kutyamenhelyre szállították a halálra szánt csöppségeket. A fekete és barna színû kiskutyák talán három hetesek lehetnek. Fogacskáikból még alig látszik valami. A menhely önkéntesei megpróbálják megtanítani õket enni és inni kis tálakból.

  • Vigyázzunk az utakon

    Az õsz sok veszélyt tartogat az autósoknak. A megváltozó útviszonyok mellett, a megerõsödõ állatvonulásokra is ügyelni kell, hogy a vadászat helye ne az országút, hanem az erdõ legyen. Néhány nap és itt a szeptember. A nyár vége egyben a vadászati szezon kezdetét is jelenti. Az erdõk csendjét puskadörgés veri fel, és a riadt állatok az óvatosságról megfeledkezve menekülnek árkon bokron át a hajtóik elõl. Érthetõ, hogy ebben az idõszakban megnövekedik a vadveszély az utakon.

  • Legalább ezer tigris esett áldozatul a csempészetnek az elmúlt tíz évben

    Világszerte legalább ezer tigris esett áldozatul az illegális kereskedelemnek az elmúlt tíz év folyamán, a valós szám azonban ennek valószínûleg többszöröse - állítják természetvédelmi szervezetek. A nagy-britanniai székhelyû Traffic International és a Természetvédelmi Világalap (WWF) közös tanulmánya szerint a különbözõ tigristestrészekbõl - csontok, bõr, hús, karom, fogak, koponyák, péniszek -, valamint élõ állatokból és teljes tetemekbõl messze a legnagyobb mennyiséget Indiában foglaltak le az elmúlt években, de Kína, Nepál és Indonézia is jelentõs "beszállítója" az feketekereskedelemnek.

  • Árvaház elefántoknak

    Elefántoknak épített árvaházat egy brit állatorvosnõ és lánya Kenya kellõs közepén. Dr. Daphne Sheldrick (73) évtizedek óta foglalkozik azzal, hogy megmentse azokat a kiselefántokat, akiket magára hagy az anyjuk a vadonban. - Eddig legalább hetven állatot mentettünk meg és engedtünk szabadon, miután felkészítettük a dzsungelben való életre - árulta el Angela, az orvosnõ lánya. A legnagyobb gondot az etetés okozta, hiszen természetes körülmények között a kiselefántok anyjuktól kapják az ételt úgy, hogy hozzájuk dörgölõznek.

  • Ez történt 2012-ben – összefoglaló az állatmentõ feladatokról

    \"\"Az Orpheus Állatvédõ Egyesület által mûködtetett állatvédelmi központ tevékenysége szerteágazó. Az emberek által felelõtlenül tartott, utcán kóborló (kidobott, balesetet szenvedett, legyengült) állatokat oltalmazunk. Telefonos ügyeletünk a nap 24 órájában fogadja a segélykéréseket. 2012-ben közvetlenül ezernél is több állattal foglalkoztunk, melyek egy részét az állatvédelmi központban, másik részét az állatbarát lakosság segítségével mentettünk meg, tettük életképessé, juttattuk örökbefogadóhoz vagy vissza eredeti gazdájához.

  • Afrikába járnak szórakozni a magyar vadászok

    Az összes költséget figyelembe véve már 780 ezer forintból teljesülhet a megszállott vadászok álma, hiszen nemcsak felfedezhetik Afrika csodás vidékeit, hanem olyan trófeákat is begyûjthetnek, amelyeket otthon kirakva nincs oka szégyenkezésre. Elefánt, oroszlán és kafferbivaly is szerepel a kilõhetõ állatok listáján.

    Nevezhetjük úri hobbinak is, tény azonban, hogy az Afrikába utazók többsége profi, gyakorlott vadász, akiknek évek óta dédelgetett vágya, hogy a fekete kontinensen is elejtsenek egy-két vadat.

  • Befogadták a dobermanokat

    A tököli állatotthonba került a múlt héten rendõri segédlettel elkobzott dobermanok egy része. A brutális gazda, H. János ellen állatkínzás megalapozott gyanúja miatt folyik nyomozás. Mint arról beszámoltunk, a pestimrei kutyahaláltáborból 40 megvadított, beteg állatot vittek el az állatvédõk. Az ebeket hajléktalan gazdájuk egymás hegyén-hátán, egy ketrecben tartotta étlen-szomjan.

    - Az egyik anyakutya nagyon beteg volt, infúziót és gyógyszereket kapott. Az állatorvosunk elnevezte Szofinak....

  • Döghúséttermek mentik meg az ázsiai keselyûket

    Döghúséttermek mentik meg Kambodzsában a végveszélyben lévõ keselyûket, amelyek száma a természetes táplálékforrásaik csökkenése miatt visszaesett az elmúlt évtizedek során. A Birdlife International, a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Wildlife Conservation Society (WCS) 2004-ben hívta életre az éttermeket a keselyûk számára. A speciális étteremlánc célja, hogy állandó táplálékforrást biztosítson a Kambodzsában élõ három fõ keselyûfajnak, a keleti fehérhátú keselyûnek, a keskenycsõrû keselyûnek és a pirosfejû keselyûnek.

  • A kegyetlen fókavadászat ellen tiltakoztak - õriztebe vették az aktivistákat

    Az állatvédõkkel együtt a Reuters brit hírügynökség egyik operatõrét is elfogták

    Állatvédõket vettek õrizetbe, akik a fókavadászat ellen tiltakoztak Kanada keleti partjainál.

    A kanadai hatóságok közölték: a HSUS amerikai állatvédõ hat tagja csónakjain a Magdalen-szigetek közelében túl közel ment a fókabébivadász hajókhoz. Az állatvédõkkel együtt a Reuters brit hírügynökség egyik operatõrét is õrizetbe vették.

  • Gyerekek látogatták meg a gazdira váró kutyusokat

    Gyerekek látogatták meg a gazdira váró kutyusokatAz Algyői Fehér Ignác Általános Iskola felsős tanulói látogatták meg az Orpheus Állatvédő Egyesület utcáról mentett védenceit. Az állatvédő egyesület állatmentő tevékenysége mellett környezettudatosságot segítő oktatási programokkal segíti, hogy a gyerekek felnőtt korukra felelős állattartóvá válhassanak. A színes programon volt kutya chipezés, állatsimogató, a gyerekek eledelt hoztak a gazdikereső kutyusoknak. A program nem titkolt célja volt, hogy a gazdit kereső kutyusok és cicusok számára esély teremjen a gazdisodásra.

  • Döbbenetes képek: állatok anyjuk méhében

    Próbálta már elképzelni, hogy miként nézhet ki egy kiselefánt anyja méhében? Esetleg egy kiskutya? Vagy egy delfin? Most elõször saját szemével nézheti meg jó minõségû képeken, hogy milyenek az állatok mielõtt megszületnének - köszönhetõen a modern technikának.

    Képzeljen el egy elefántbébit anyja méhében! A brit Channel 4 szerencsés nézõi egy karácsonykor képernyõre kerülõ programban végignézhetik egy elefánt, egy delfin és egy kutya kifejlõdését az anyaméhben.

  • Hogyan védjem meg a kertet a kutyámtól?

    kutyaFrissen gereblyézett kertjén végighempergett a kutyája? Vagy a tulipánok leveleit rágcsálta meg és õsi kotorék ösztönnel lyukakat kapart a kert különbözõ részein?

    Ugye ismerõs a kép? Mindezek elkerülhetõk, ha figyel kedvencére, és türelemmel, szeretettel foglalkozik vele.

  • Egy kis szépítkezés senkinek sem árthat!

    Tavasszal nagyon sokan lepik meg magukat vagy szeretteiket egy édes kis kölyökkutyával. Az életterünkbe érkezõ jövevények felelõs (az állat egész életére kiterjedõ) tartása alapvetõ.

    Kevesen gondolják át, hogy a képeken vagy a kiállításokon látott küllem eléréshez a megfelelõ táplálás, az orvosi vizsgálatok (oltások, féregtelenítés, ellenõrzések) mellett rendszeresen ápolniuk kell kedvencünk bundáját. Ha az ápolás túl bonyolult vagy riasztó számunkra (fürdetés, körömvágás, trimmelés-fésülés, ...), annak egyes elemeit bízhatjuk szakemberre, azaz a kutyakozmetikusra is.

  • "Chipkézett" hüllõk

    A kígyók rendes, csendes, tiszta jószágok, amelyek sem sétáltatást, sem beszélgetést nem igényelnek és jól elvannak a terráriumban - vélik a japánok, akik egyre nagyobb számban tartanak otthonukban hüllõket.

    Idõvel azonban kegyvesztetté válhat a kedvenc, amelytõl - különösen ha megnõ - már szabadulni igyekszik a család, sok esetben sikerrel. Az utóbbi idõben a japán nagyvárosokban ezért megszaporodott a "szabadlábon" csúszó-mászó hüllõk száma - olvasható a Membrana címû orosz hírportálon.