rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Nyestek a városban

  • A szünurbanizáció állat-populációk beilleszkedését jelenti az ember által létrehozott városi környezetbe. A közvélekedéssel ellentétben, az emberi települések nem minden esetben tekinthetõek "lebetonozott sivatagnak". Legtöbbször jelentõs területeken találhatók parkok, vízfolyásokat, vagy utakat övezõ fás területek. A kertvárosokban, különösen a mezõgazdasági-városi területek találkozásánál nagy mennyiségben termesztenek gyümölcsöket, nevelnek haszonállatokat, mintegy folyamatos átmenetet képezve a természet-közeli területek felõl a belsõ, sûrûn lakott városrészek felé.

    A városiasodási folyamatot a természetes élõhely elvesztése, beszûkülése vagy a táplálékhiány is motiválhatja, azonban az esettanulmányok gyakran nem ezt igazolják. Sok esetben olyan széles elterjedésû, tágtûrésû fajok telepednek meg az ember környezetében, amelyek természetes élõhelyükön is -jelenlegi ismereteink szerint legalábbis- viszonylagos biztonságban vannak.

    A városi életközösségeket a ragadozók viszonylagos hiánya, az emberi tevékenységgel összefüggõ stressz - hatások, a visszacsatolások kiszámíthatatlansága jellemzi. A populációkat szabályozó tényezõk közül legjelentõsebb maga az ember ill. környezete: számos állat számára veszélyforrást, szelektáló tényezõt jelentenek például a forgalmas utak, az elektromos hálózatok, a különbözõ szennyezõ anyagok.

    Az urbanizálódó gerincesek, köztük az emlõsök faj- és egyedszáma világszerte növekvõ tendenciát mutat. Életmódjukról elsõsorban Észak-Amerikai, Nyugat-Európai és Ausztráliai kutatások nyújtottak új ismereteket, az urbanizáció és a természetes élõhelyek pusztulása azonban Ázsiában is gyorsuló tendenciát mutat, így már ott is megjelentek az elsõ urbanizálódó fajok. Néhány példa a közismertebb, már sok helyütt városlakóvá vált gerinces közül: mosómedve (Procyon lotor), róka (Vulpes vulpes), prérifarkas (Canis latrans), nyest (Martes foina), borz (Meles meles), bûzborz (Mephitis mephitis), kinkajou (Potos flavus), pálmasodró (Paradoxurus hermaphroditus), valamint számos madárfaj, mint a feketerigó (Turdus merula), a szárcsa (Fulica atra), az örvös galamb (Columba palumbus), a dolmányos varjú (Corvus corone-cornix) és a szarka (Pica pica).

    Az emberi településekre költözõ, itt élõ állatoknak adaptálódniuk kell az emberi környezethez. Táplálékbázisuk, szociális viselkedésük, aktivitási periódusuk egyaránt változhat. Túlélésükhöz elengedhetetlen, hogy képesek legyenek kihasználni a városi területek, és az ember nyújtotta táplálékokat, ezért általában az urbánus táplálkozási hálózatok csúcsragadozói is mindenevõk. Amellett, hogy az átlagosnál jobban tolerálják az ember jelenlétét, kevésbé érzékenyek a zavarásra. Hogy biztonságosan közlekedhessenek, vadászhassanak, párt találhassanak, napi ritmusukat gyakran szinkronizálni kell az emberéhez. Szükséges az alkalmas pihenõ és búvóhelyek felkutatásának képessége is.

    Magyarországon az emlõsök közül közismert a sün és mókus megtelepedése parkokban, kertvárosokban. A barlangok fokozódó zavarásával és egyre gyakoribb lezárásával párhuzamosan denevér-fajok telepednek meg épületek, köztük panelházak illesztékeiben. Pele-fajok elsõsorban gyümölcsösök közelében, a külvárosokban készítenek vackot maguknak házak padlásain. Falvakban és városok szélein gyakran tesznek élelemszerzõ körutat görények és menyétek. Az utóbbi évek felmérései alapján gyakran látogat be városokba a borz, a vörös róka, és néhány esetben a vaddisznó is, de mind hazai, mind európai összehasonlításban a nyest térhódítása a legsikeresebb. A nyestek megjelenése emberi településeken, Spanyolország kivételével egész Európában jellemzõ.

    Falusi környezetben a nyestek korábban megjelentek, de e települések struktúrája eltér a városoktól, kisebbek, egyszerûbbek, kevésbé tagoltak és jelentõsen nagyobb a zöld felület. A bevándorlást generáló tényezõ a háztáji gazdálkodásokban könnyen hozzáférhetõ háziállatok, gyümölcsök nagy sûrûsége lehetett, de mostanra olyan területeket is meghódítottak, ahol az életkörülmények gyökeresen különbözõek. Megtelepedtek a nagyobb városokban is, sikeresen élnek és szaporodnak akár egy metropolisz legbelsõ részein, nagy távolságban a 'zöld' területektõl. Sok szempontból 'hasznos' számunkra megtelepedése. Sikeres ragadozóként nagyban hozzájárulhat egyéb városi fajok -mint például a galamb, patkány, egér- létszámának féken tartásához.

    A városban teret hódító fajokkal gyakran nem problémamentes az együttélés. Az okozott gazdasági károk, az általuk esetlegesen terjesztett betegségek és paraziták miatt is szükséges megismerni életmódjukat, ökológiai igényeiket. Különösen fontos ez a nyest esetében, amely Európa-szerte jelentõs gazdasági károkat okoz. Mivel elõszeretettel vackolják be magukat üveg-, illetve kõgyapot szigetelõanyagokba, elsõsorban az épületek, tetõk szigeteléseiben okoznak károkat. Emellett gyakran rágnak meg mûanyaggal bevont kábeleket, például épületek és gépjármûvek elektromos vezetékeit, légkondicionáló és fûtõrendszerek csöveit. Míg Nyugat-, és újabban Dél-Európában igen gyakori a parkoló személygépkocsik megrongálása, Magyarországon szerencsére nem jellemzõ a nyestek jelentõsebb ilyen jellegû kártétele. Leggyakrabban azonban a szaladgálásukkal, játékukkal okozott zaj miatt panaszkodnak a lakók, ami olyan hangos lehet, hogy szinte lehetetlenné teszi az éjszakai pihenést. Esetenként felhalmozódó ürülékük, vizeletük, a táplálékuk maradványa fertõzések forrása lehet.

    A NYESTEK EMBEREKRE KÖZVETLEN VESZÉLYT NEM JELENTENEK!
    FORDITVA SAJNOS EZ NEM IGAZ.

    Nyestmentés <<<


    Mérgek helyett RIASZTÁS <<<


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Horror az állatkertben: krokodil harapta meg a kisfiút!

    Nílusi krokodil harapott meg egy hétéves kisfiút dél-franciaországban

    Nílusi krokodil harapott meg az ülepén egy hétéves francia kisfiút, aki egy dél-franciaországi állatkertben olyan szerencsétlenül helyezkedett egy fénykép elkészítéséhez, hogy beesett a hüllõ mellé.

    Mint arról az esethez kihívott tûzoltók pénteken beszámoltak az AFP-nek, a baleset még július 12-én történt, a peaugres-i szafári-állatkertben.

  • A cápák hatodik érzéke és az emberi gének

    Egy új kutatás szerint a cápák hatodik érzékét biztosító gének szerepet játszanak az ember bizonyos jellegzetességeinek kifejlõdésében

    Ugyanazon gének, melyek a cápákat felruházzák a hatodik érzékkel és lehetõvé teszik, hogy a halak érzékeljék az elektromos jeleket, felelõsek az ember fejének és arcvonásainak kifejlõdéséért - mutatta ki egy új tanulmány.

  • Kínában is kutyák keresik a drogot

    Drogkeresõ kutyákat alkalmaznak Pekingbe érkezõ utasszállító repülõgépeken

    Peking - Kínában elsõként alkalmaznak drogkeresõ kutyákat az utasszállító repülõgépek átvizsgálására, az egyenruhába és bõrcipõbe öltöztetett golden retrieverek a pekingi nemzetközi repülõtér 3-as terminálján léptek szolgálatba.

    A drogcsempészek általában a csomagjaikban vagy a testükben rejtik el a kábítószereket, amelyek az üléseken is jellegzetes szagot hagynak.

  • Kedvenceink által okozott károk

    Ebkártoplista: 1. a dán dog, 2. a csivava

    London - A legnagyobb és a legkisebb kutyafajta teszi a legtöbb kárt a lakásban, nevezetesen a dán dog és a csivava - állapították meg egy brit felmérés készítõi. Az utóbbi "vicsorgó vakarcsok" életük során - átlagosan - 638 font (190 ezer forint) kárt okoznak, az elõbbi "ebborjak" pedig 200 ezer forintnyit, szõnyegek szétrágásától megrágcsált fotelkarfákon és összetört vázákon át a lekapart ajtókig. A tacskók is elég "károsak" a maguk 133 ezer forintnyi kárértékével.

  • Külföldi nyaralás kutyával

    Hogyan védhetjük meg kedvencünket a leishmaniosis-t okozó paraziták ellen?

    Külföldi utazások során nem csak az emberek, hanem az õket vakációjukra elkísérõ házikedvencek is ki vannak téve a fertõzésnek, így a gazdikat nemcsak magukkal, hanem kedvenceikkel szemben is felelõsség terheli. Ugyanis hiába kapott meg kutyánk minden szükséges védõoltást és hiába tökéletesen egészséges, szervezete, immunrendszere nincsen felkészülve a más égövön – elsõsorban mediterrán éghajlaton - megtalálható parazitákkal és élõsködõkkel szemben.

  • Depressziós bölények mentése

    A Great Southern Bison Herd-öt, a legtisztább fajtájú amerikai bölényt a kihalás veszélye fenyegeti. Miután az ember sokáig pusztította õket, most megmentésükön fáradozik. Ted Turner, a híres médiamogul és egy texasi genetikusokból álló csoport keresztezéssel akarja õket szaporítani - írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.

    A bölények a XIX. század közepén még 3 millióan voltak, de számuk rohamosan fogyott. Ha kevesen is, mégis fennmaradtak, egy Charles Goodnight nevû híres tenyésztõnek köszönhetõen.

  • A kutyatartás szabályai

    Sokan szembesülnek nap mint nap ártatlan kutyák szenvedésével, és még többen fordulnak/fordulunk el szemlesütve, mert már nézni sem bírjuk.

    Régóta probléma a gazdátlan, kidobott állatok sanyarú sorsa, s az utóbbi idõben talán még inkább romlott a helyzet.

    Sok helyrõl hallható, hogy a gazdasági válság okozta nehézségek csökkentését sokan úgy látták kezelhetõnek (legalábbis részben), hogy megszabadultak "imádott" négylábú társuktól.

  • Mérges pókok inváziója Budán

    További "európai fekete özvegyeket" - életveszélyes pókokat - találtak abban a fõvárosi, XII. kerületi házban, ahol szombaton egy fiatal férfi, Dernei Róbert a lakásában, radiátora alatt az elsõ ízeltlábút felfedezte.

    Dernei Róbert elmondta: az éjszaka folyamán Both Zoltán vadállat-befogó, aki az elsõ megtalált pókot európai fekete özvegyként azonosította, további négyet talált a lakásában, a szomszédnál kettõt, a lépcsõházban pedig egyet.

  • Méri is hazakerült!

    A felnõtt, szuka beagle kutya egy árokparton az egyik bokor alá húzódott be az esõ elõl. Az ott lakók értesítették az Ebrendészetet. A helyszínre kiérve megfogtuk a bõrig ázott kutyust. Az állat hátán egy seb található.

    A kimerült kutyust az állatvédelmi telepre szállítottuk. Sebét fertõtlenítettük, és elláttuk élelemmel. Szerencsére az állapota ezután normalizálódott...

    Az állat eredeti gazdiját sikerült felkutatnunk, aki visszakapta az elkószált állatát.

  • Sörbe fojtott csigákkal a környezet védelméért

    Méreg helyett sörrel irtja a kártevõket Bíró Zoltán háromszéki biotermelõ, így kímélve ezzel a környezetet és a fogyasztók egészségét. A Krónika címû erdélyi napilap beszámolt arról, hogy az árkosi gazda a szó szoros értelmében sörbe fojtja a kártevõket. Az árkosi Ökokultúra Egyesület elnöke öt éve nem alkalmaz vegyszereket a kertjében - nem permetez és mûtrágyát sem használ. A kertjét elözönlõ csigáktól elõbb erõs illatú növényekbõl, elsõsorban bazsalikomból sajtolt, saját receptje alapján készített permettel próbált megszabadulni, de ez a módszer nem volt eredményes.

  • Era a nyugdíjas rendõrkutya is hazakerült

    A kutya kétségbeesetten rohangált egy háztömb körül. Valószínûleg elkóborolt otthonról, és gazdáját keresete. A felnõtt, szuka kutyát állatbarátok segítségével befogtuk, majd az Orpheus Állatvédõ Egyesület Ebrendészetére szállítottuk, ahol parazitáktól mentesítettük.

    A kutyus nagyon engedelmes, pórázhoz szokott, vékony testalkatú, mint késõbb kiderült egy nyugállományos nyomozókutya...

    Az állat gazdáját rövid idõn belül felkutattuk, és visszaadtuk neki.

  • Sérült tengeri teknõsök kórháza Pulában

    Pula - A partra vetett vagy a halászok által véletlenül kifogott sérült teknõsöket gyógyítják a Tengeri Teknõsök Védelmi Központjában, amely Pulában, az Isztriai-félsziget legnagyobb városában található.

    A központot a Verudela-félszigeten fekvõ, az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült erõdben rendezték be, a hat évvel ezelõtt kialakított Akvárium megnyitásával egyidõben.

  • Dózit, és Fadruszt is megmenekítettük!

    Dózi, a kan, izmos, határozott természetû boxer- argentin dog jellegû kutya egy belvárosi szórakozóhely körül kóborolt. Állatbarátok értesítették az Orpheus Állatvédõ Egyesületet a céltalanul bolyongó állatról. Fadrusz, a kan, német juhász kutya egy zsákutca végén egy ház mellé telepedett le. Az arra járók féltek a felnõtt kutyától, ezért értesítették az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatmentõ szakembereit.

    Fadruszt új gazdi vitte haza, Dózit pedig a felkutatott eredeti gazdinak tudtuk visszaszolgáltatni.

  • Durva állatkínzás: Száz huskyt öltek le Kanadában

    Rendõrségi vizsgálat indult Kanadában száz husky kegyetlen lemészárlása ügyében.

    Az állatokkal a 2010-es vancouveri téli olimpiát követõen, áprilisban végeztek ki, miután a turistaáradat elapadásával feleslegessé váltak mint élményutazásokon használt szánhúzó kutyák.

    Az utazásokat két turisztikai cég, az Outdoor Adventures és a Howling Dogs kínálta a Vancouverhez közeli síparadicsomban, Whistlerben.

  • Konkrétan széttépték - durva fotók

    Konkrétan széttépték - durva fotókEgy kertvárosi részen egy állatbarát (vasárnap éjszaka) hangos kutyavonyításra - hörgésre lett figyelmes. Reggel, mikor kiment az utcára megdöbbenve látta, hogy egy sérült kutya fekszik a kapuja előtt. Sajnos a szomszédja utcai állatetetéssel odaszoktatta a környék kiszökdöső kutyáit, akik feltehetően hierarchikus harcot vívnak a betevő falatért. Az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentője a chip nélküli (bolhanyakörves) kutyust összeszedte a földről és gondoskodott a szakszerű ellátásáról is.

  • Autóba szorult a tolvaj medve - fotóval!

    Az USA Colorado államában egy házaspár éjjel arra lett figyelmes, hogy autójukat éppen ellopni próbálják.

    Azonnal rendõrt hívtak, akiknek sikerült azonosítani az autótolvajt: egy medvét.

    Néhány éve egy, a mostanihoz nagyon hasonló eset is történt a környéken. Egy medve jóformán lebontott egy autót, mert odabent ottfelejtett joghurtokat fedezett fel.

  • Kannibalizmusra kényszerült kutyák a smederevói állatmenhelyen

    A csoportos tartású, nyûglõdõ állatmenhelyeken ez mindennapos dolog?!

    Szerbiában a smederevói állatmenhelyen levõ kutyák annyira éheztek, hogy kannibalizmusra kényszerültek. Ezt bizonyította az az önkéntes lány is, aki a menhelyen dolgozott és a fotók, melyeket készített önmagukért beszéltek. A kutyák olyan mértékben éheztek, hogy kénytelenek voltak egymást megenni. -Kétszer voltam az állatmenhelyen mint önkéntes és mind a két alkalommal találtam elpusztult kutyát, aminek a fele már hiányzott.-mondta a lány.

  • Kutyaszán-világbajnokság volt az Alpokban

    Budapest - Alaszka és az aranyláz hangulata jellemzi majd február 12. és 25. között a kis osztrák Werfenweng falu környékét: 1000 kutya és 200 kutyaszánhajtó ad egymásnak találkozót a Tennen-hegység lábánál.

    Ezer husky ugatásától lesz hangos a 900 méterrel a tengerszint felett található község és környéke. A világ minden tájáról érkeznek nézõk, hogy drukkoljanak a szánhúzó kutyák és hajtóik összehangolt munkájának.

    A világbajnokság eseményei mellett a gyerekeknek külön élménybirodalmat kaptak:

  • Robotpontyok az akváriumban

    Úsznak, mint hal a vízben, ráadásul úgy is néznek ki, mint kedvenc kopoltyúsaink. Gyerekek és felnõttek egyaránt a csodájukra járnak majd. Elsõ látszatra semmi különös nincs bennük. Csakhogy nem húsvér állatok, hanem gépek. A Londoni Akvárium három robotpontya a világ elsõ autonóm mesterséges halai.

    Biológia és számítástudomány integrációját jól szemlélteti, hogy egyre több élõlény, a tõlük ellesett viselkedéstípusok, szervezõdések mesterséges másolatát igyekszünk elkészíteni. Hangyákét, méhekét, kutyákét - és halakét...

  • Rejtélyes birkatetemek Nagylak közelében

    Megfulladt birkák tetemeit dobták hétfõ hajnalban a több mint egy éve üresen álló nagylaki állatpihentetõ elé. Az elpusztult állatokról az azonosító bilétát is levágták, nehogy ki lehessen deríteni, melyik szállítmányból származnak. A dögöket az önkormányzat szállíttatta el. Az állatokat valószínûleg valamelyik távoli európai országban rakták a zsúfolt, meleg kamionra több mint egy nappal az elhullásuk elõtt- írja a DM.

    A sofõr nem tartotta be a pihentetést, ezért pusztultak el.