rss
  • Madarak téli etetése

  • Madarak téli etetéseSzáz ovis kóstolt bele a természetvédelem csodás pillanataiba, madáretetőt készítettek az Orpheus Állatvédő Egyesület önkénteseivel. A tél közeledtével a természetben élő, itt telelő madarak számára az ember fontos segítőtárs a túlélés biztosítására. Az állatok ilyen formán való megvédésével kapcsolatos környezettudatosság fejlesztése már gyermekkorban fontos feladat. Az Orpheus Önkéntes Közösség idén ősszel is élménygazdag környezetismereti foglalkozásokat tart, ahol madáretető készítés, madáretetés és a madárvilág megismertetése is folyik.

    Az ovis csoportok madáreleséget, madáretetőket, könyveket, állatos plakátokat, matricákat kaptak. Az állatvédő egyesülettel idén simogatható kutyus is érkezett a kisgyermekek nagy - nagy örömére.

    a gyerekek a madáretető iskolát nagyo élbezték

    Madáretető készítés is volt

    a kisgyermekek nagy érdeklődéssel fogadták az állatvédelmi órát

    A simogatható kutyus nagy élmény volt a gyerekeknek


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Változó világ: Madonna puskacsöve már nem füstölög

    Madonna felhagy a vadászattal - jelentette ki a napokban. Az énekesnõt csak azt tudta rávenni, hogy hagyjon fel az általa annyira kedvelt idõtöltésével, amikor a - Madonna okozta - probléma már a lába elõtt hevert.

    A Britanniába áttelepült Madonna, aki a szíve mélyén amerikai lány maradt, talán nem csoda, hogy kedvét lelte a fegyverekben, de ennek már vége, az énekesnõ ünnepélyesen fogadalmat tett, hogy felhagy káros szenvedélyével, a levegõbe és madarakra való lövöldözéssel.

  • Tragédia! Ritka óriásbálna pusztult el!

    A 2670 férõhelyes Sapphire Princess szombaton kötött ki Kanadában, egy ritka óriásbálnával az alján.

    Nem vették észre, mikor az állat a hajóba ütközött, de még érkezéskor sem tûnt fel senkinek azonnal a jelenléte.

    Az odalátogató turisták kezdték el fényképezni a potyautas barázdásbálnát. A barázdásbálnák fele akkorák, mint a kékbálnák, de még így is õk a második legnagyobb jelenleg élõ állatok.

  • Föld Napja 2011, Szeged - képes beszámoló

    Április 22. a Föld Napja. Ezen a napon a figyelem az egyetlen bolygónk védelmére összpontosul. Túl nagy az energiaigénye a civilizált embernek. A Föld ivóvízháztartása, az ásványi anyag készlete, fosszilis energiakizsákmányolása, az élelmiszer termelése (növény-és állat) is megterhelõ... Az Orpheus Állatvédõ Egyesület a helyszínen kiadvány osztást tartott. Többszáz ovis, iskolás csemete kapott ingyenes állatvédelmi kiadványainkból. Elbeszélgettünk a szülõkkel, a pedagógusokkal is az állatvédelem fontosságáról, a Föld védelmének idõszerûségérõl.

  • Pingvintetemek árasztják el a strandot

    Rio de Janeiro - Az Antarktiszról és Patagónia jeges partjairól származó pingvintetemek árasztják el Rio de Janeiro trópusi tengerpartjait. Az elmúlt két hónapban négyszáz elhullott madarat találtak a pálmafás strandokon - közölték pingvinmentõk a brazil Cabo Frio üdülõvárosban.

    Habár megszokott, hogy - akár élõ, akár elhullott - pingvineket találunk itt a parton a Magellán-szoros felõl érkezõ erõs tengeráramlatok miatt, idén minden korábbinál több madár sodródott el eddig - mondta Eduardo Pimenta, az egyik környezetvédelmi szervezet fõmunkatársa.

  • A kiöregedett farkasok nyugdíjasotthont kaptak

    Összkomfortos nyugdíjasotthont rendezett be három agg farkasnak a franciaországi Amnéville állatkertje. A kiszolgált dúvadak a látogatóktól távol, az állatkert egy távoli, fákkal övezett csendes zugában élvezik a megérdemelt pihenést.

    A békés környezetben õsi ösztöneiknek megfelelõen viselkednek, egyedül gondozójukat engedik közel magukhoz. A farkas természetétõl fogva félénk állat, különösen az embertõl tart, amely évezredeken keresztül módszeresen pusztította a fajtáját.

  • A varjak ellepték a várost

    Varjúelhárító gondok Sepsiszentgyörgyön

    Bukarest/Csíkszereda - Húszezer varjú lepte el a Sepsiszentgyörgy központjában fekvõ parkot, a madárinvázió megszüntetésére egy internetes fórumon vízágyúk bevetését javasolták a hozzászólók, a madárvédõk azonban ellenzik ezt a kegyetlennek tartott megoldást.

    Kelemen László, a sepsiszentgyörgyi Rara Avis Természetvédõ Egyesület elnöke elmondta:

  • Állati influenza: a bálnától a sertésig

    Az elmúlt idõszak híradásaiban rendre elõkelõ helyet foglaltak el az új influenzával kapcsolatos hírek.

    Esett szó a megelõzésrõl, a terjedésrõl és az oltóanyagról is. De vajon mi történik kedvenceinkkel, ha õk lesznek influenzások?

    Az influenza egy igen érdekes téma a betegségek között, ám az átlagembernek rendre csak kevés információ van birtokában ezzel kapcsolatban.

  • Delfineket vetettek volna be a frontvonalakon?!

    A titkos szovjet delfinkommandó létezett

    Moszkva - A Szovjetunióban valóban létezett egy harci feladatokra kiképzett delfinekbõl álló katonai egység, amelyben a hetvenes években 120 állat járõrözött diverzánsokat keresve, igaz végül harcban nem, csupán gyakorlatokon mutatták be tudásukat, és egyetlen diverzánst sem fogtak.

    Az egység kialakításáról 1965-ben született döntés Amerikából érkezett hírek nyomán.

  • Sorompóra lógatva találtak rá a kutyusokra - durva képekkel

    Szekszárd - Pénteken kora délután egy felháborodott telefonáló értesítette a tolna megyei állatvédõket arról, hogy a Csörge-tó felé vezetõ út mellett két kutyát lógattak fel egy használaton kívüli útzáró sorompóra. Egy barna és egy fekete fiatal kutya tetemét találták meg az állatvédõk, az egyiket a lábánál fogva felakasztva, a másikat egyszerûen „rádobva” a piros-fehér korlátra. A kutyák feltehetõen már a „közszemlére” való kihelyezés elõtt elpusztultak.

    Az állatvédõ szervezet értesítette a rendõrséget, és állatkínzás gyanúja miatt feljelentést tett.

  • Elásott macskatetemtõl kapott sokkot a nagymama - durva képekkel

    Az unokáját vitte játszótérre egy napsütéses szombat reggelen egy nagymama. A picit annak rendje és módja szerint beengedte a homokozóba, aki egybõl gyermeki dinamizmussal ásni kezdett. Néhány pillanat múlva a kis srác megijedt, majd a mamát hívta. A mama a látványtól sokkot kapott: valaki elásott egy döglött állatot oda, ahova gyerekeket visznek játékra, a homokozóba...

    A döglött állatoktól sok olyan fertõzõ betegséget lehet kapni, ami egészségre káros lehet. Sose érintsen meg egyik kedves olvasónk se beteg, se már elpusztult állatot!

  • Farkast láttak a Bükkben

    Az utóbbi hetekben többen is farkast láttak a Bükkben. Egy állattartó meg is kergette a ragadozót, melynek felbukkanása egyáltalán nem meglepetés.

    Egy szilvásváradi állattartó rackái közül többet is elragadott egy ragadozó az elmúlt néhány hét során. Két juh félelmében elfutott, velük együtt összesen öt állat veszett oda a titokzatos támadó miatt. A nyáj tulajdonosa, Leen de Hoog saját szemével látta, hogy egy farkasról van szó, egyszer meg is kergette a quadjával. A férfi amúgy nem bántaná az állatot, nagy természetbarát lévén. „Szeretem a természetet, ez is aranyos. Csak ne gyilkolna itt nekem" - nyilatkozta.

  • "Chipkézett" hüllõk

    A kígyók rendes, csendes, tiszta jószágok, amelyek sem sétáltatást, sem beszélgetést nem igényelnek és jól elvannak a terráriumban - vélik a japánok, akik egyre nagyobb számban tartanak otthonukban hüllõket.

    Idõvel azonban kegyvesztetté válhat a kedvenc, amelytõl - különösen ha megnõ - már szabadulni igyekszik a család, sok esetben sikerrel. Az utóbbi idõben a japán nagyvárosokban ezért megszaporodott a "szabadlábon" csúszó-mászó hüllõk száma - olvasható a Membrana címû orosz hírportálon.

  • Állatmentő autó adományozás

    Állatmentő autó adományozásAz Orpheus Állatvédő Egyesület működőképes (karbantartást - állagmegóvást igénylő), az egyesület által nem használt gépjárműje civil állatmentő részére ingyenesen adta át. A gépkocsihoz chipolvasó, sárga sziréna is járt, amit a támogatott a járművel együtt tulajdonba kapott meg. A gépjárműre több, mint 100 civil - magán állatvédő jelentkezett és több tucat egyesület - alapítvány. A legideálisabb jelölt Róbert volt a kocsira, aki főállásban is állatmentő, civilben - szabadidejében is állatokkal foglalkozik.

  • Az állatkínzást a törvény bünteti - A felelõtlen elkövetõk sok esetben büntetlenül megússzák

    állatbarát web kuckóAz állatokkal szemben elkövetett mindennapos állatkínzásoknak csak töredéke kerül nyilvánosságra...

  • Mágikus erõvel vezetnek a sikerig az állatok

    Nagyon jó egy puha bundába beletúrni, egy hízelgõ macska dorombolására ébredni vagy egy mindentudó kutya szempárba belenézni. A állatok gyógyító energiáját már régóta ismerik és alkalmazzák, emellett azonban érdemes azt is figyelembe venni, hogy az õ erejük végigkíséri az emberek életét és misztikus hatással vannak tulajdonságaikra vagy egyes életterületükre is.

    Jobb életet elérni nem csak egy varázspálcával lehet. Aki tudja, mit szeretne változtatni magán annak érdekében, hogy boldogabb legyen az élete, annak elég kimennie rendszeresen az állatkerbe ahhoz, hogy fokozatosan elérje ezt a célját.

  • Nem használják ki a 24 órás északi nappalokat a poszméhek

    A poszméhek a távoli Északon is nyugovóra térnek este, annak ellenére, hogy ott két hónapon át nem bukik le a nap.

    A kutatók eredetileg úgy gondolták, hogy a rovarok kihasználják a nappali fényt, és éjjel is nektárt gyûjtögetnek utódaik számára. Azonban a poszméhek a sarkkörön túl sem mondanak le a jól megérdemelt éjszakai pihenésrõl - fedezte fel Ralph Stelzer és Lars Chittka, a londoni Queen Mary Egyetem kutatói.

  • Ritka fókák telepét találták a Földközi-tengeren

    Kutatók mediterrán barátfókák telepére bukkantak Görögország egy rejtett szegletében: a faj hatszáznál is kevesebb egyedével a világ legveszélyeztetettebb fókája, egyben az egyik legveszélyeztetettebb tengeri emlõs. A telep pontos helyét nem hozzák nyilvánosságra a kutatók, mivel a mediterrán barátfóka (Monachus monachus) épp a turisták miatt került szorult helyzetbe. Eredeti tartózkodási helye ugyanis a nyílt, homokos tengerpart volt, míg az ember ki nem szorította onnan - mondta Alekszandrosz Karamanlidisz, a Mom nevû görög barátfóka-védelmi szervezet koordinátora.

  • A kutya is megfagyhat

    Az idei tél régóta nem tapasztalt, tartósan fagyos napjai nemcsak az emberek, hanem állataink tûrõképességét is próbára teszik. Mire kell ügyelnünk a "kutyahidegben", hogy kedvenceink egészségét, testi épségét a különleges klímaviszonyok között is megóvhassuk? Amikor a hõmérséklet mínusz 5-10 fok alá süllyed, egyébként szabadban tartott állatainknak is fedett helyre van szükségük, ahol a metszõ hideg ellen némi védelmet találnak. Gondoljunk arra is, hogy az eléjük tett élelem és víz ilyenkor hamar megfagy, ne hagyjuk tehát a maradékot a helyén, s inkább többször adjunk nekik enni-inni, kisebb adagokban.

  • Száz kilométerre kóborolt el Buksi - a kutyus gazdihoz került

    Száz kilométerre kóborolt el Buksi - a kutyus gazdihoz kerültKülönös esettel találkoztak az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentői: Békéscsabáról több, mint egy hónapja eltekergő kutyát mentettek Szegeden. Hogy hogyan kerülhetett száz kilométerre eredeti lakhelyétől a csavargó eb, arra se Szabó Gábor kutyatulajdonos, se az állatvédő egyesület munkatársai nem tudtak megfelelő válasszal szolgálni. A békéscsabai származású, két éves, labrador szuka kutya Szeged-Kiskundorozsmán kóborolt, biztonságba helyezéséhez rendőrjárőrök kérték az Orpheus Állatvédő Egyesület segítségét. A kutyusban volt azonosító chip, így gyorsan hazakerült.

  • Miért harapnak többször a kutyák tavasszal és õsszel?

    Az utóbbi idõben sûrûbben hallani kutyák által okozott harapásos tragédiákról. A háziállatok tetteiért a gazdáknak kell büntetõjogilag is felelni. Azonban néhány óvintézkedéssel a tépéses - harapásos baleseteket meg lehetne elõzni!

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület információs telefonját sûrûbben hívják mostanság kutyatámadások, vadul rohangáló kóbor állatok miatt. Ennek oka lehet, hogy tavasszal és õsszel a négylábú házi kedvencek legtöbbje számára ilyenkor van a párzási idõszak.