rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Nem kell Szocsiig menni, hogy kutyapusztítást láss

  • Nem kell Szocsiig menni, hogy kutyapusztítást lássFelborzolta a világ-és a hazai sajtó révén az emberek kedélyeit a tény, hogy a 2014. évi Szocsi téli olimpiai játékok idején a felelőtlen lakosság által utcára engedett kóbor kutyákat a helyi hatóságok a turisták egészsége és a városkép érdekében kiírtották. Az Orpheus Állatvédő Egyesület évtizedes tapasztalata az, hogy Magyarországon is (bár nem ilyen látványosan és nyilvánosan) legtöbbször hasonlóan bánnak el az utcára engedett, senkinek sem kellő kóbor állatokkal. Az állatvédelmi reformprogram, a sintértNE! évek óta a problémák megoldásán dolgozik!

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    De hogyan kerül a házi kedvenc az utcára?!
    Az állatokat megvásárló / örökbefogadó lakosság egy része felelőtlen döntést követően lesz állattartó. Az állat egész életében gondolkodás helyett gyakran költözés, anyagi helyzet, tartási hely probléma vagy egyéb ok miatt a család háziállata kidobásra kerül. Az utcára dobott kutyusokban legtöbbször se féregtelenítő, se veszettség elleni oltás, se kötelező azonosító chip nincs. Állatot így utcára kitenni Magyarországon börtönnel is sújtható bűncselekmény, de az elkövetőkre szinte lehetetlen rábizonyítani a tetteiket. A közterületen kóborló állatok „tulajdonosa” tulajdonképpen a területileg illetékes Önkormányzat lesz, a hivatal feladata ide kapcsolódóan a kóbor állatokkal kapcsolatos humán és állategészségügyi feladatok ellátása.

    Sintértelep, gyepmesteri hóhértelep?!
    Az országban 3200 település van, évente százezernél is több kutya kerül a tartók felelőtlen cselekedetei miatt az utcára. A legtöbb helyen az utcáról befogott kóbor állatot (gazda, örökbefogadó hiányában) elaltatják. Nem kellene így lennie – fogalmaz Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője – hiszen ha nem szaporítaná túl az ember a kutyáit / macskáit, nem lenne ilyen sok kóbor állat. Az állatvédő egyesület ide vonatkozó jelmondata, hogy „…Annak a kóbor állatnak a legjobb, amelyik meg sem születik…”. Megengedhetetlen, hogy emberi hanyagságból érezni – szenvedni képes élőlények ezreit elpusztítsák.

    Reformot jelent az ebrendészet
    A településeken működő gyepmesteri telepeket állatvédelmi alapon működő ebrendészetek, állatvédelmi központok váltják fel. Budapesten a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság Állategészségügyi Szolgálata vagy az Orpheus Állatvédő Egyesület által 2006-óta Szegeden működtetett Állatvédelmi Központ jó irány a változáshoz. De vajon a többi száz és száz településen van-e mód az állatvédelmi szemléletformálásra, a keletkező problémák humánus megoldására, a megelőző feladatok elvégzésére?! A legtöbb civil szervezet által működtetett állatmenhely szakmailag és gazdasági oldalról sem lenne képes átvenni állatvédelmi céllal önkormányzati feladatként a közterületi bajok állatokkal kapcsolatos feladatait.

    A háziállatok tartásáért az ember a felelős. Gyakran hanyagság miatt képződnek állattartási bonyodalmak, állatkínzásos bűncselekmények. Komoly gondolkodásmód változtatás kellene az állattartás felelősebbé tétele eléréséért, ha lehet már kisgyermek kortól elkezdődően, hiszen világunkat mi magunk alakítjuk, amiről sokan megfeledkeznek. A felelős gondolkodás lehetne az alapja a jobb környezetkezelésnek, ahol majd az ember legjobb barátját, a kutyát ne pusztítja majd el.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Tízmillió dolláros lakba költöztetik Makaó ajándékpandáit

    Átszámítva tízmillió dollárt fog költeni Makaó a központi kormánytól ajándékba kapott két óriáspanda ( élõhelyének kialakítására - közölte a különleges közigazgatási övezet kormányzata szombaton, miután a mackók kiválasztása is megtörtént. A 80 millió pataka a hely megépítését és felszerelését, berendezését szolgálja - tájékoztatott Florinda da Rosa Silva Chan, a különleges közigazgatási övezet hivatali és jogi ügyekért felelõs titkárságának vezetõje. Mint elmondta, a munkát már megkezdték, és várhatóan szeptemberre végeznek vele.

  • A tigris malacnak hiszi magát

    Sai Mai valójában egy felnõtt bengáli nõstény tigris, de testvéri szeretetben él hat kismalaccal egy thai állatkertben. Szokatlan viselkedésének az a magyarázata, hogy kölyök korában egy koca szoptatta, saját malacaival együtt. Többször elõfordul, hogy egy koca szoptatja a kis tigriseket. Az emberi beavatkozás ugyanis néha felborítja a természet rendjét. Legutóbb egy kínai állatkertben bízták egy koca gondjaira az anyjuk által elhagyott, árva kis tigriseket, miután nem akartak üvegbõl táplálkozni.

  • Ebzárlat a veszettség visszaszorításáért - vigyázzunk a veszettséggel

    Ebzárlat a veszettség visszaszorításáért - vigyázzunk a veszettséggelOltják a rókákat veszettség ellen mától két hétig az országban több helyen is, repülőről szórják ki az oltóanyagot. Évekig nem volt veszett róka Magyarországon, de szeptember óta több tucatnyit is találtak, már nagyvárosok, például Kecskemét vagy Budapest környékén is. A 2014. évi tavaszi, veszettség elleni, országos orális immunizálási kampány keretében összesen másfél millió adag oltóanyagot repülőgépről szórnak ki. A gyógyszer szórása 2014. április 05-től 2014. április 10-ig tart, ezeken a helyeken a szórás utáni napokban ebzárlat lép életbe.

  • 2016-tól súlyos pénzbírságra számíthat, aki láncra köti a kutyáját

    2016-tól súlyos pénzbírságra számíthat, aki láncra köti a kutyáját2012-ben már felvetődött, hogy szigorítani kell az állatvédelmi törvényt, ezt ismételten szorgalmazza a Vidékfejlesztési Minisztérium. Európa-szerte körülbelül 150 ezer forintos bírság jár annak, aki elfogadható ok nélkül kioltja egy állat életét vagy kínozza őt. A Minisztérium az európai bírságokat vezetné be hazánkban is, így 90 ezer forintos pénzbüntetésre számíthatnak azok a gazdák, akik nem gondoskodnak állataik biztonságos elhelyezéséről, de még azokat is büntetnék, akik nem megfelelően szállítják az állatokat, utóbbi mértéke 120 ezer forint lenne.

  • Riadót fújnak az elefántok egy méhrajt láttán

    A kelet-afrikai elefántok rettegnek a méhektõl, amelyek közeledtére képesek "riadót" fújni, hogy figyelmeztessék társaikat - derítették ki brit tudósok, akik a felfedezésükrõl a PLoS ONE nyílt internetes tudományos portálon számoltak be.

    A félelem jogos, hiszen a feldühödött rovarok belemélyeszthetik fullánkjukat a nagytestû állat szemkörnyéki érzékeny bõrébe, berepülhetnek ormányába, és könnyûszerrel átlyukaszthatják az elefántborjúk "irháját".

  • A zajos világ a halakat sem kíméli

    Még a halak is belesüketülnek korunk állandó zajába - állítja az a felmérés, mely szerint az akusztikai szennyezéstõl ma már a tengerek mélyén sem lehet menedékre találni. A zaj a halak szokásait is módosította. A Süket, mint egy hal elnevezésû tudományos vizsgálatot a trieszti és a bécsi egyetem a WWF Természetvédelmi Világalappal együttmûködésben végezte az Adriai-tengeren.

    A kutatók a zajszennyezésnek a tengeri állatvilágra, elsõsorban a halakra gyakorolt hatását tanulmányozták.

  • Teniszlabdát kaptak a gazdira váró kutyusok

    Az Újbudai Sportcentrum teniszpályáin sportoló állatbarátok gondolnak a megmentett, gazdira váró kutyusokra is: a kopottabb - de még kutyák számára játékként megfelelõen használható - teniszlabdákat rendszeresen összegyûjtik, és állatvédõ szervezetek számára odaadják, hogy a védenceik játszhassanak velük.

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület kutyusait legutóbb 200-300 teniszlabdával örvendeztették meg a kutyabarát teniszezõk, melyek sok - sok játékos pillanatot okoznak. Köszönjük!

  • Utcára dobták a kicsiket

    Utcára dobták a kicsiketValami nyöszörgő hangot hallottak a hét végén az egyik bevásárló áruháztól nem messze, egy főútvonal melletti füves területen állatbarátok. Amikor jobban közeledtek, keresgélni kezdték a hangokhoz kapcsolható képeket... magukra hagyott, éhes, néhány hetes kiskutyákra leltek a bokrok alján. Az állatbarátok a két kis szőrmók kutyus megmentésére az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentő szakemberét kérték fel, aki az állatokat összeszedte, majd megfelelő ellátásban részesítette.

  • Magyar mentõkutyák a világ élvonalában

    Budapest/Prága - Elsõ helyezést ért el a Baptista Szeretetszolgálat és a Pest Megyei Kutató-Mentõ Szolgálat közös háromfõs csapata Csehországban a Nemzetközi Bevetési Csapatversenyen, így a világ élvonalában most magyar mentõkutyák vannak - tájékoztatta a www.zug.hu -t hétfõn a Baptista Szeretetszolgálat.

    A Nemzetközi Mentõkutyás Szövetség által rendezett versenyen 22 csapat 66 kutyával vett részt. A magyar csapat tagjai: Aqua (malinois) - Balázs László csapatvezetõ, Morris (beauceron, francia pásztor) - Eged Zsófia és Brutus (labrador) - Garai László.

  • Száz kilométerre kóborolt el Buksi - a kutyus gazdihoz került

    Száz kilométerre kóborolt el Buksi - a kutyus gazdihoz kerültKülönös esettel találkoztak az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentői: Békéscsabáról több, mint egy hónapja eltekergő kutyát mentettek Szegeden. Hogy hogyan kerülhetett száz kilométerre eredeti lakhelyétől a csavargó eb, arra se Szabó Gábor kutyatulajdonos, se az állatvédő egyesület munkatársai nem tudtak megfelelő válasszal szolgálni. A békéscsabai származású, két éves, labrador szuka kutya Szeged-Kiskundorozsmán kóborolt, biztonságba helyezéséhez rendőrjárőrök kérték az Orpheus Állatvédő Egyesület segítségét. A kutyusban volt azonosító chip, így gyorsan hazakerült.

  • Csigaköpõ-vb - az eszetlenség határtalan (Állatvédelem)

    csigaevés elõtt csigaköpésVilágbajnok maradt csigaköpésben a francia Alain Jourden, igaz nem javította meg saját rekordját, aki 9. 38 méterre "küldte" versenycsigáját a 43 éves francia és ezzel 110 másik nevezõt utasított maga mögé az idei csigaköpõ vb-n, ahol 14 országból indultak férfiak és nõk vegyesen. A VB-t úgy kétezren követték figyelemmel.

    A cikkbõl kiderül, hogy a franciák nem csak eszik, de alkalom adtán köpik is a puhatestûket...

  • Leparkolták a lovat a város közepén?!

    Segítségünkkel megmenekült a lovacska!

    Állatbarátok vették észre, hogy lakhelyük közelébe valaki kikötött egy lovat. Napról napra jobban aggódtak, mert senkit sem láttak a ló közelébe, senkit sem láttak, aki az állatról gondoskodna.

    Miért lehet ott a ló? Valaki így mondott volna le róla? Vagy vágásra vitte oda valaki? Annyi biztos, hogy a környéken több alkalommal végeztek egyes "emberek" illegális lóvágást (az utca kellõs közepén)...

  • Egy bogár, amely kilométerekrõl 'meghallja' a tüzet

    Bonn - Létezik egy bogár, amelyet mágnesként vonz a tûz. A Melanophila acuminata latin névre hallgató díszbogár a lángok közepette rakja le petéit, hogy késõbb lárvái zavartalanul élvezhessék kedvenc csemegéjüket, a frissen elégett fát.

    A tudósok elõtt ismert volt, hogy a bogár potrohának két oldalán tucatnyi érzékszervvel teli mélyedés található - a bonni egyetem kutatói most kielemezték ezek szerkezetét, és megállapították, hogy a rovar igazából hallja a tüzet.

  • Majom neveli a kis pumát - videóval

    Amerikában egy majom úgy döntött, hogy anya lesz... Anjana, a csimpánz egyszer csak úgy gondolta, hogy beáll cica-sitternek. Mivel egy árva puma került egy dél-karolinai állatkertbe, a gondozók és természetesen Anjana úgy döntött, kiprobálja a pótanyáskodást.

    Segít mindenben az embereknek. Eteti, gondozgatja, ölelgeti sõt, még játszik is vele.

    A csimpánz fogja gondozni a kis nagymacskát amíg végsõ helyére, Kínába nem kerül. A park igazgatója Dr. Bhagavan Antle azt mondta:

  • Talált kutyát mentett Balogh Edina, a Barátok Közt sztárja

    Példát mutatott "Kinga"

    Balogh Edinának (25) köszönheti életét egy kutyus, akire a Barátok közt színésznõje egy buszmegállóban akadt rá. A sorozat Kingájáról köztudott, hogy nagy állatbarát, otthonában két kutyus is élvezheti a gazdi hatalmas szeretetét.

    Edina a napokban éppen hazafelé tartott párjával, amikor egy buszmegállóban egy láthatóan beteg német juhászt pillantott meg.

  • Embervért iszik egy afrikai pókfaj

    A tudósok Kelet-Afrikában fölfedeztek egy pókfajt, amely olthatatlan vágyat érez az embervér fogyasztása iránt.

    A pók vérszívó nõstény moszkitókra vadászik, és a jelenleg ismert egyetlen állat, amely a szerint választja meg a zsákmányát, hogy az mit evett korábban. Ez a pók ráadásul az egyetlen ismert ragadozó, amely a szúnyogok fogyasztásával elõre megfontolt szándékkal gerincesek vérével táplálkozik.

  • Rántott husi petri csészébõl?! - lombikhús állatok vágása nélkül!

    Ma már nem csak a sci-fi filmekben létezik a Petri-csészében növesztett csirkefalat. Egy kutatócsoport rájött, hogyan lehet laboratóriumi körülmények között nagy mennyiségben ehetõ húst elõállítani.

    A kutatás során két teljesen új szövettani technikát vetett be Jason Matheny, a Marylandi Egyetem doktorandusza. Ezek segítségével egy nap megvalósítható a mesterségesszövet-elõállítás, írta a BBC.

  • Téli történések az állatvédelmi központban

    Téli történések az állatvédelmi központbanAmikor leesett az első idei nagyobb mennyiségű hó, az Orpheus Állatvédelmi Központban megsokasodtak a feladatok. Ez időben a bajban lévő állatokról szóló bejelentések mennyisége, a megmentendő állatok száma is megnőtt, az állatvédelmi központon belül is fokozottabb és intenzívebb feladatok álltak elő. A hideg miatt napjában többször adagoljuk a langyos vizet, energiában gazdagabb eledelt osztunk, és természetesen a havat is el kell lapátolnunk. Öröm, hogy a bajban lévő állatok megmentését ki - ki lehetőségeihez mérten segíti, melyet és a kedves figyelmet is hálásan köszönjük!

  • Kedves Állatbarát!

    Megdöbbentõ, megrázó film vetítésére hívunk Téged a Kísérleti Állatok Világnapja és a Föld Napja alkalmából. A Fehérkereszt Állatvédõ Liga bemutatja az EARTHLINGS (Földlakók) címû filmet, amely Magyarországon elõször látható. Az EARTHLINGS a legátfogóbb dokumentumfilm, amit valaha készítettek a természet, az állatok és a humán gazdasági érdekek közötti összefüggésrõl. Nem csupán tájékoztat, hanem gondolatokat is ébreszt, hûen tükrözi társadalmunknak az állatokkal való bánásmódját.

  • Miért színesebbek a háziállatok?

    Stockholm - A háziállatok szõrének színe és mintázata sokfélébb, mint a vadon élõ rokonaié. Ennek okait kutatták svéd tudósok.

    Korábban a tudomány azt feltételezte, hogy a vadon élõ állatoknak álcázniuk kell magukat mind prédájuk megközelítése, mind a rájuk vadászók elõli rejtõzködésük végett. Voltak olyan tudósok is, akik szerint a sokféleség a háziasítás eredménye, mivel az erõs szelekciónak kitett állatok magatartását meghatározó gének befolyásolják szõrük színét és mintázatát is.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása