rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Sokan azt hiszik, hogy az állatok ellen bármit meg lehet tenni, de tévednek!

  • Kamera is felvette az állatkínzót, hiába... az elkövetõ arca a felvételbõl nem kivehetõ.

    Szegeden, az Alsóvárosi Általános Iskola (Dobó u. 42.) elé dobozban rakott le egy nõ 2 kölyökkutyát. Az intézmény dolgozói az Orpheus Állatvédõ Egyesület által mûködtetett Ebrendészet állatmentõ szakembereit hívták segítségül. Az elõzetes esetfelmérésbõl kiderült, hogy az iskola kamerája elõröl - hátulról felvette a bûncselekményt, de a nõ arca nem kivehetõ a felvételbõl.

    Állatkínzás bûncselekmény alapos gyanúja miatt a rendõrség felvette az adatokat, nyomozás megindult. Aki tud a kiskutya eredeti gazdájáról információt, az keresse a hatóságokat az ismert elérhetõségeken.

    Sok állat végzi utcára kidobva...
    Sokan felelõtlenül vesznek magukhoz házi kedvenceket. Az állatok tartása idõt, pénzt, tartási helyet igényel. Az örömteli pillanatok után a szürke hétköznapokban sokan belefáradnak az állattartásba, és egyszerûen utcára dobják a háziállataikat vagy azok utódait. Az állatok az utcán szaporodnak, és a legtöbb esetben pusztulás várja õket. A 2004. évi X. törvény szerint állatokat kidobni bûncselekmény, melyért letöltendõ börtön is kapható. Ettõl függetlenül sok a lakosság által utcára dobott kutya / cica, minden támogatást nagy haszonnal fogadnak munkájukhoz az állatvédõk.

    Gazdit keresnek a magára hagyott házi kedvencek!
    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület Ebrendészeti Telepén utcára kidobált / megunt állatok tucatjai keresik végsõ menedéküket, szeretõ gazdáikat. A gyógyítás, szocializáció után az örökbeadás, a felelõs gazdák megtalálása a legnagyobb feladat. A www.ebrendeszet.hu oldalon, illetve a 20/360-98-46-os telefonszámon elérhetõk az állatvédõk, és informálódni lehet a négylábú védencekrõl, az örökbefogadás menetérõl is.





    Orpheus Országos Állatvédõ és Természetbarát Közhasznú Egyesület
    www.zug.hu - Állatbarát Web Kuckó
    Ebrendészet - Szeged és környéke (TOVÁBBI ÁLLATOK KÉPEIÉRT KLIKK IDE!)
    www.ebrendeszet.hu - Országos Állatvédelmi Adatbank

    Adó 1%: 18464654-1-06

    Támogassa az állatvédelmet: OTP. 11735005-20489094


    Fogadjon örökbe egy megmentõre váró négylábút!


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Miért is ütközünk a vadakkal? - hasznos információk négy vagy két keréken haladóknak

    Különbözõ felmérések szerint hazánkban évente több mint két ezer õzet gázolnak el az utakon.

    Kivétel nélkül minden megyében növekedett az õzbalesetek száma. Hogy minek tudható be ez a növekedés? Nos, erre vonatkozóan tudományos alapossággal elvégzett kutatási eredménnyel természetesen nem rendelkezem, ennek ellenére megpróbálok magyarázattal szolgálni.

  • A memóriabajnok elefánt életet menthet!

    London - Az elefánttehenek jó memóriája megmentheti a csordát. Az aszályos idõszakokban az állatok ugyanis emlékeznek az évtizedekkel korábban szerzett tapasztalataikra, és elvezetik társaikat a vízlelõhelyekhez. Erre a felismerésre a Wildlife Conservation Society (WCS) és a Zoological Society of London kutatói jutottak, amikor az elefántborjak halálozási rátáját vizsgálták egy tanzániai nemzeti parkban.

    A borjak húsz százaléka pusztult el egy különösen száraz idõszakban az 1993-as év során - amúgy két százalék körüli szokott lenni a halálozás.

  • Kilenc lovat mentettek meg az éhhaláltól

    Az éhhaláltól mentett meg kilenc lovat egy állatvédõ alapítvány. A patásokat egy Berettyóújfalu melletti tanyán találták még decemberben, tulajdonosuk nem gondozta, és nem is etette õket. Az állatvédõk és a hatóságok többször is felszólították a lovak gazdáját, hogy lássa el takarmánnyal az állatokat, de ezt nem tette meg. Miután egy állatorvos megállapította, hogy a lovak életveszélyben vannak, az állatvédõ alapítvány úgy döntött: elviszik a patásokat. Ebbe végül a tulajdonos is beleegyezett.

  • A csernobili állatokra a feltételezettnél súlyosabban hatott a sugárzás

    Az eddig feltételezettnél sokkal nagyobb mértékben érintette a környéken élõ állatokat a csernobili atomerõmû katasztrófája utáni radioaktív sugárzás - cáfolja a korábbi kutatási eredményeket egy szerdán közzétett tanulmány.

    A tanulmány szerint a poszméhek, lepkék, pókok, szöcskék és más gerinctelen állatok száma kisebb a szennyezett területeken, mint másutt, mert a baleset után még 20 év elteltével is magas volt a sugárzás szintje.

  • Árverésen Afrika vadjai

    Dél-Afrikában népszerû árverési "tárgyaknak" számítanak a zsiráfok, rinocéroszok, vagy éppenséggel a vízilovak, a vadon élõ állatokkal ugyanis virágzó befektetéseket lehet üzemeltetni

    Ahogy Európán sokan a bortermelésbe fektetik pénzüket, úgy Dél-Afrikában gyakori, hogy a tehetõsebb emberek hatalmas vadasparkokat létesítenek, amelyek az idegenforgalom és a vadászok révén igen jelentõs jövedelmet biztosítanak számukra.

  • A fagy végezhetett barlangi medvével a legutóbbi jégkorszak során

    Ausztria/London - A fagy végezhetett az óriási barlangi medvével Európában a legutolsó jégkorszak során, mintegy 28 ezer évvel ezelõtt, nem pedig a vadászok, mint azt korábban hitték - derült ki egy osztrák-brit kutatásnak köszönhetõen

    A barlangi medve (Ursus spelaeus) a medvefélék családjának egy kihalt faja, amely kb. 250-300.000 éve jelent meg a pleisztocén kori Európában. Elnevezése onnan származik, hogy csontjait fõleg európai barlangokban találták meg igen nagy számban.

  • A kutyák csökkentik, a macskák növelik a gyermekkori allergia kialakulásának kockázatát

    A kutya csökkenti, a macska viszont növeli az allergiás tüneteket a betegségre hajlamos gyerekek esetében, ha kedvenceikkel élnek egy fedél alatt - derült ki egy új tanulmányból.

    Az Ohio állambeli Cincinnati Egyetem munkatársai megállapították, hogy a kutyára allergiás gyerekek esetében egyfajta immunterápiaként szolgál, és nagyjából négyszer kisebb az egyéb allergiák kialakulásának kockázata, ha a családdal eb él. A macska a háznál azonban csak tovább súlyosbítja az allergiás tüneteket a gyermekeknél.

  • Sok állatbaráttal találkoztunk a 2011-es Hídivásáron - videós és képes beszámoló

    Szeged napja alkalmából minden évben Szeged egyik legszebb részén óriási forgatagban veszünk részt, a Hídivásáron. 2011-ben is sok állatbaráttal találkoztunk. Szétosztottunk a lelkes látogatók között 6-7 ezer képeslapot, naptárat, plakátot, matricát. Összefutottunk számos támogatónkkal is. A rendezvény jó alkalmat adott arra, hogy a környezettudatossággal, a felelõs állattartás fontosságával kapcsolatban információkat osszunk meg a lakossággal. Örökbe fogadható kutyusokat is felvonultattunk, illetve állatvédelmi témakörökben is adtunk tanácsokat. Ha nem voltál ott velünk, nézd meg az ott készült képeket, illetve a videót!

  • Amelyik kutya ugat, az harap?!?

    Kutyaharapást szõrével

    A népi mondás szerint, amelyik kutya ugat, az nem harap. Ez a valóságban nem így van, hiszen a kutyák az esetek többségében félelembõl ugatnak, és támadják meg áldozataikat.

    Mitõl függ, hogy melyik kutya harap, és melyik nem? Honnan tudhatjuk, hogy melyik kutya lehet veszélyes? Milyen emberi reakciók váltanak ki agressziót az állatokból? Mit tehetünk a kutyatámadások kiküszöbölése érdekében?

  • Veszélyben a sünök és a házi verebek

    A sün és a házi veréb is felkerült a védelemre szoruló állatok listájára Nagy-Britanniában. 1997 óta csaknem megkétszerezõdött az ilyen élõlények száma a szigetországban. Komolyabb védelemre van szüksége 1149 fajnak és 65 élõhelynek Nagy-Britanniában az ország úgynevezett Biodiverzitás Akcióterve szerint. A projektet 1997-ben vezették be, akkor 577 faj szerepelt a védelemre szorulók listáján. A szakértõk szerint a veszélybe került fajok száma nemcsak azért növekedett, mert egyre több élõhelyet pusztít el az emberi tevékenység, hanem azért is, mert most szélesebb körû kutatást végeztek a lista összeállítói, mint egy évtizeddel ezelõtt.

  • Jól szerepeltünk a Hídi Vásár forgatagában

    Jól szerepeltünk a Hídi Vásár forgatagábanSzeged Napja rendezvénysorozat kapcsán Szegeden megfordul az országból és külföldről is sok - sok turista. Rendszeresen vendég a forgatag kiállítói között az Orpheus Állatvédő Egyesület is. 2014-ben nem csak tagjaink, állatvédő barátaink, de az önkénteseink is segédkeztek az állatvédelmi stand sikerességéért. Voltak gazdit kereső kutyusok, ingyenes kiadványok (matricák, naptárak, plakátok), rengeteget beszélgettünk a lakossággal. Nem utolsó sorban nagy örömünkre szolgált, hogy a perselybe bedobált adományok lehetőséget adnak arra, hogy az állatok élelmezését sikeresebben el tudjuk látni. Jó volt veletek, köszönjük!

  • Kutya-ember kommunikáció

    Az ugatás az ember és a kutya közötti kommunikációra jött létre az evolúció során. Valamennyi állat közül a kutyák hallatják legsûrûbben a hangjukat, méghozzá rendkívül változatosan fejezik ki magukat.

    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológiai tanszékén Molnár Csaba biológus és munkatársai ennek okát kutatják: "Úgy gondoljuk, hogy az ugatás alapvetõen az ember és a kutya közötti kommunikációra jött létre az evolúció során, hiszen a vadonélõ kutyafélék, farkasok, rókák nagyon keveset ugatnak."

  • Az óriásnyulak tenyésztése állatkínzás?

    Száz eurót is elkér egy óriásnyúlért az a 32 éves román férfi, akinek állatai a 70-100 centiméteres magasságot is elérik. Egy ilyen nyuszi füle akár 20 centiméteresre is megnõ.

    A belga óriásnyúl fajtájához tartozó állatok Costel Stanciu farmján nevelkednek. A férfi elmondása szerint két évvel ezelõtt fogott bele az óriásnyulak tenyésztésébe. Jelenleg 15 nyulat nevel. "A 15 nyúlból 10 nõstény. Speciális ketrecben tartom õket, szénát, lucernát kapnak, de adok nekik különbözõ magokat és száraz kenyeret is.

  • Állatünnep Fesztiválon vendégeskedtek az Állatvédõk

    Állatünnep Fesztivál 2011

    Állati élmények várták a Budapesti Állatkert állatbarát közönségét 2011. október 2. és 9. között. A vasárnaptól vasárnapig tartó rendezvény apropója az október 4-i Állatok Világnapja volt. A jeles naphoz kapcsolódóan az állatkert közösen várta állatvédõ szervezetekkel, természetvédõkkel a színes eseményekkel teli állatkerti sétára az érdeklõdõ családokat, csoportokat, magyar-és külföldi turistákat.

  • Állatkísérletek zárt ajtók mögött

    Hadiipar, gyógyszeripar, szépészet...

    Az Európai Unió a napokban az állatkísérletek ügyérõl tárgyalt, a Tanács szigorítani szeretné a tesztekbe bevonható élõlények körét, és a rajtuk elvégezhetõ kísérletek típusait.

    Mivel az EU-ban évente 12 millió állat vesz részt tudományos kísérletekben, a Tanács szakemberei megállapodtak az élõlények helyettesítésének legfontosabb alapelveirõl, amelyekkel módosítani szeretnék az eddigi szabályozást.

  • Támad a macskaallergia

    Több ember produkál allergiás reakciókat, ha macskákkal kerül kapcsolatba, mint indokolt lenne. A háziállatok közül a legerõsebben a macskák testnedveiben található fehérje, a szõrébõl leváló kis darabok és a lehámlott bõrlemezkék allergizálnak. A macska allergénjét pl. elsõsorban faggyúmirigye, kisebb mértékben nyálmirigye választja ki. Ezek a fehérjék gyakran nagyon kis méretû részecskék felszínén találhatóak...

  • Cicusok és kutyusok gazdinál: Tapi, Marci, Jockey, Murcsi, Csirmi, Pondró élete jobbá fordult

    Tapi kutyus egy erdõ szélén kóborolt, Marci kutyus egy iskolai kollégium udvaránál vert tanyát, Jockey kutya embert harapott, így került gazdájától megfigyelés alá, Csirmi és Csurmi cicákat egy lelketlen állatkínzó étlen és szomjan dobta utcára, Pondró kutya pedig egy bevásárló központnál próbált menedéket találni...

    A kutyusok és cicusok számára szerencsésen alakultak a dolgok, szeretõ gazdihoz kerültek. További védencek is jó gazdit keresnek!

  • Barna pelikánok tetemei lepték el Kalifornia partjait

    Legalább ezer barna pelikántetem illetve éhségtõl kimerült és kihûléstõl fenyegetett madár lepte el Kalifornia partjait az elmúlt hónapban. Míg a tengerbiológusok egyenlõre csak találgatni tudják, hogy mi okozhatja az állatok pusztulását és legyengülését, addig a kaliforniai vadvédelmi központok minden erejükkel a több száz sérült madár ellátására koncentrálnak. Az állam különbözõ partjairól érkezõ jelentések szerint a jelenség január közepe óta tart. A madarakat egy olyan anyag borítja, amely miatt a tollazatuk nem tudja biztosítani a megfelelõ hõszigetelést, ez pedig kihûléshez vezet - olvasható a San Jose Mercury News internetes oldalán.

  • Két újdonság a földigilisztáról

    New York/London - Ha vibrál a föld, akkor a földigiliszták feljönnek a talajfelszínre. Ezt a reakciót használják ki Florida egyik térségében generációk óta a családok, amelyek ebbõl élnek: egy fabotot a talajba ütve és rezgésben tartva ugyanis pár óra alatt több ezer giliszta szedhetõ össze.

    Az amerikai Tennessee állambeli Vanderbilt Egyetem kutatója, Kenneth Catania most kiderítette, hogy a giliszták nem azért jönnek fel a felszínre, mert a rezgések esõcseppek beütõdésére hasonlítanak, és a giliszták félnek, hogy megfulladnak.

  • Elütötték, gerincét törte, otthagyták

    Egy kertvárosi részen egy ott kóborló labrador - jellegû kutyát elcsapott egy autó. A szemtanúk egy csattanást hallottak, majd - amikor odanéztek - egy szürke, távolodó autót láttak... már megint a szokásos: "az elkövetõk cserbenhagyták az elütött kutyát"...

    A környéken lakó állatbarátok hívták az ebrendészetet segítségül, az állatvédelmi szakemberek az állatnál gerinctörést valószínûsítettek. Ezt a soron következõ állatorvosi vizsgálat is megerõsítette. Az állatot meggyógyítani nem lehet, szenvedéseinek megszüntetéséhez altatást kellett alkalmazni.