rss
állatmenhely kutyamenhely adó 1 adó1százalék, kutya, cica mentés, örökbefogadás
  • Nagy üzlet a kóbor kutyák elaltatása? Állatvédõk tüntettek Romániában!

  • Kutyák fájdalommentes megöléséért szinte 70 eurót vasalnak fel, az ivartalanítás 15 euróba kerül.

    Ez utóbbi bizonyítottan hatékonyabb. A hatékonyság pedig ránkfér: Brüsszel már szólt, hogy a romániai kóbor kutyák jelentik a második legnagyobb fenyegetést a turistákra.

    Kolozsvár is csatlakozott tegnap ahhoz a tüntetéssorozathoz, amely a kóbor kutyákat és a helyi büdzséket védené a képviselõházban szavazásra váró törvénytervezettõl.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    A befogott ebeket 30 napig a menhelyen kell tartani, ezt követõen az önkormányzatok eldönthetik, hogy sterilizálják vagy elaltatják õket – javasolja az alsóház közigazgatási szakbizottsága. Amennyiben visszaengedik a környezetükbe, kötelezõ õket ivartalanítani és megjelölni, hogy azonosítani lehessen õket. A civil szervezetek szerint a legtöbb önkormányzat az elaltatás mellett dönt majd, és nem hiába. A kóbor ebek papíron fájdalommentes és tömeges átküldése az örök vadászmezõkre óriási összegeket hozhat a konyhára, de nagy biznisz a menhely is.

    Kolozsváron kedd este hét órakor körülbelül százan gyülekeztek a Fõtéren, hogy ott tíz perces villámcsõdületként beharangozott demonstrációval tiltakozzanak a tervezet ellen. A menet közben gyarapodó résztvevõk magukra erõsített papírlapokkal körbeállták a teret, néhányuk pedig a kövezetre feküdt, így érzékeltetve, hogy bár törvényellenes, jelenleg is brutális módszerekkel irtják a kóbor kutyákat.

    A Nem az eutanáziára, igen az ivartalanításra szöveggel teleaggatott tüntetõk körülbelül 10 percig álltak néma csendben, aztán rövid taps után elvonultak a helyszínrõl.

    Kolozsváron körülbelül kétezerre tehetõ a gazdátlan ebek száma – mondta Vincze Anna Emese pszichológus, a villámcsõdületet szervezõ Noé Bárkája állatvédõ egyesület munkatársa. A kutyák elaltatása viszont nem oldja meg a problémát, a számok nem ezt igazolják. 2001 és 2004 között négyezer gazdátlan állatot altattak el a városban, 2006-ra viszont még nagyobbra nõtt a populáció. 2007-tõl módszeresen ivartalanítják az állatokat, számuk pedig felére csökkent.

    Nagyváradon szintén a sterilizálás mellett döntöttek, és a hétezres populációt sikerült 600-ra leszorítani. Ezzel szemben Bukarestben 140 ezer kutyát öltek meg, és jelenleg a számuk 200 ezerre rúg.

    „Az elaltatás azért nem megoldás, mert az emberek ugyanúgy kiteszik az utcára a kölyköket vagy az öreg állatokat. Egy felmérés során kiderült, minden második lakos természetesnek tartja, hogy a szuka minden évben kétszer fialjon, a kölyköket pedig az utcára teszik, vízbe dobják, esetleg elássák a földbe. Ez a mentalitás Romániában, és sajnos felnõtteknél már nem lehet ezt megváltoztatni, csak ha büntetjük õket. Az ideális megoldás az lenne, ha a gazdikat köteleznénk arra, hogy ivartalanítsák a kutyájukat, ha az nem fajtiszta, vagy legalább lássák el azonosítóval az ebeket, hogy visszaélés esetén felelõsségre lehessen vonni az állat gazdáját”, magyarázta Vincze Anna Emese.

    Szerinte a kutyamenhelyeket mûködtetõk nem motiváltak arra, hogy csökkentsék a kóbor ebek számát, hiszen havonta 500 lejt kapnak minden eb után. Sokakban él a gyanú, hogy ezt a pénzt nem a kutyák ellátásra fordítják. Gondot jelent az is, hogy az elaltatás a menhelyeken történik, ahol kevéssé valószínû, hogy a körülbelül 68 euróba kerülõ injekcióval ölik meg az állatokat.

    „Az ivartalanítás 15 euróba kerül, az elaltatás jóval többe, ráadásul nem hatékony. A kérdés jogosan merül fel: miért bólintanak rá egy ilyen törvényre, és vajon kinek az üzlete? Persze kemény bizonyítékokra lenne szükség arra, hogy üzletrõl beszéljünk, valahogy mégis mindenki számára nyilvánvaló. És nem hiába.

    Még úgy is, hogy törvény tiltja az állatok megölését, Moldvában és Olténiában ezer példa van arra, hogy a menhelyeken vegyi anyagokkal tömegesen pusztították el az ebeket, nem adtak nekik enni, és egymást halálra marták, vagy kútba dobták õket, lelocsolták benzinnel, és elégették. Elég csak beírni az internetes keresõkbe, hogy Románia és kóbor ebek, csak állatkínzásokra bukkan az ember” – mondta Vincze Anna Emese.

    Alig van olyan érintett, aki ne húzna hasznot a kóbor ebekbõl az Országos Állatvédõ Szövetség (FNPA) képviselõje, Carmen Arsene szerint. „Ádáz harc folyik azért, hogy ismét törvényes szintre emeljék az eutanáziát, ami nem oldja meg a problémát, ellenkezõleg, csak állandósítják a gazdátlan ebek számát. Mindenki hasznot húz ebbõl, a sintérektõl az érzelmileg elfogultakig. És azok is, akik hetente, havonta felvasalják a menhelyekre kiutalt pénzt. A jéghely csúcsát a Protan cég mint haszonélvezõ jelenti. A hozzájuk került döglött kutyákból nyersanyag lesz, az elhamvasztásuk pedig 15-20 euróba kerül kutyánként. A Protan cég és a menhelyek adminisztrátorai gyakran pult alatt megállapodnak, hogy egy tíz kilogrammos kutyát ötven kilósként könyvelnek el, hogy több pénzt kapjanak utána. Az eutanáziából minden érintett csak nyer”, mondta Carmen Arsene.

    leginkább a civil szervezetek vállalták magukra, a Noé Bárkája például 2009 óta 1500 ebet ivartalanított a felajánlott két százalékos adókból. A szervezet két állatorvosi kabinettel dolgozik együtt, ahol negyed- vagy feláron sterilizálják a kutyákat.

    Az eutanáziát megengedõ jogszabály megalkotói szerint valahogy meg kell oldani a kóbor kutyák problémáját, mert az év elsõ két hónapjában csak Bukarestben 1500 embert martak meg. Ráadásul rengeteg halálos kimenetelû támadás is történt.

    A legutóbbi, nagy port kavaró eset az Argeº megyei Albota településen történt, ahol szó szerint széttéptek a gazdátlan ebek egy 62 éves nõt, aki késõbb kínok között meg is halt. Az áldozatot egy elhagyott úton támadták meg az állatok, így senki sem hallotta a nõ kétségbeesett kiáltásait. A szétmarcangolt nõnek még volt annyi ereje, hogy a támadás után elvonszolja magát egy kilométerre lévõ házáig, ott azonban elvérzett.

    Manna.ro



Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Ha az Ön cicájának csirke íze lenne, akkor õt is elfogyasztaná?

    Mi nem hagynánk, hogy Cirmi a cicánk a tányéron landoljon, de mivel rendelkeznek a mi házikedvenceink, amivel a csirkék nem? Mindenki, aki már foglalkozott csirkékkel megerõsítheti, hogy ezek az állatok ugyanolyan szeretetre méltóak, intelligensek, értelmes és érzõ lények, mint a macskák, akiket ugye mi mint házi kedvenceket tartunk. Mi alapján nevezzük az egyiket "ételnek" a másikat pedig "barátnak"?

    A csirkékkel és más húsokkal táplálkozó életmód rengeteg értelmes, ragaszkodó madárnak és más állatnak jelenti a biztos halált.

  • Tegét süketen, vakon dobták utcára?!

    Tegét süketen, vakon dobták utcára?!Szeged-Kiskundorozsma területén, állatbarátok egy árokban gubbasztó kutyára lettek figyelmesek. Az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentő szakembere a szemmel láthatóan rossz bőrben lévő kutyáról hamar kiderítette, hogy a baj tényleg komoly: a szerencsétlen párát idős korára (süketen és vakon) dobták utcára. A felelős állattartás része, hogy az érezni és szenvedni képes élőlényeket a gazda úgy tartsa, hogy az ne kínlódjon. Háziállatot utcára dobni meg alapból bűncselekmény. Aki az állatot a fotóról felismeri, a tulajdonos beazonosításában segíteni tud, az jelentkezzen a www.ebangyal.hu oldalon található telefonszámon.

  • A lomtalanítás veszélyei állatainkra

    A tavaszi idõszakban szervezett formában megkezdõdik a minden évben szokásos ingyenes lomtalanítás. Ilyenkor mindenki a közterületre teszi ki a megunt vagy már nem használatos dolgait: bútorokat, tönkrement mûszaki eszközöket és egyéb lomokat. A "nagytakarítás" közben azonban felmerülhetnek olyan veszélyek, amelyek állatainkat is érik. Ebben az idõszakban kisebbfajta népvándorlás indul meg: kisteherautóval vagy utánfutóval felszerelt személyautókkal sokan járják az utcákat, hogy a mások számára használhatatlanná vagy mûködésképtelenné vált tárgyakat összegyûjtsék.

  • Megtalálták a szadista kutyagyilkost

    A szegedi rendõrök állatkínzás bûncselekményének megalapozott gyanúja miatt eljárást indított egy algyõi férfi ellen, aki augusztus közepén a Tisza-parti nagyközség külterületén felakasztott a fára egy kutyát. A középkorú személy tettét azzal magyarázta, hogy a beteg és lefogyott jószágot az algyõi gyepmesteri telepre szándékozta vezetni, azonban a kutya nem bírt már szinte menni sem, a telepre nem tudta volna elvezetni, ezért úgy döntött, hogy az erdõben egy fára felakasztja, és magára hagyja.

  • Cukor, Doby, Lala kutyák gazdihoz kerültek

    Cukor kutyus egy több méteres lánccal a nyakában kóborolt. Eléggé ijesztõ képet mutatott a szituáció. Doby a harci kutya jellegû kutyus az utcán kóborolt, a tetovált állatvédõk segítségével került gazdakeresõ programba. Lálá a labrador jellegû kutyus gazdátlanul kószált egy telephely körül.

    Szerencsére számukra az állatvédelmi teleprõl való kikerülés révén felvillant a szerencse. További négylábú védencek keresnek befogadót, szeretõ gazdát, új családot, egyben reményt a jobb élethez.

  • Pókot vittek az ûrbe, megszökött

    Meglógott egy kísérleti pók a Nemzetközi Ûrállomásról

    Washington - Engedély nélküli eltávozáson van a Nemzetközi Ûrállomáson (ISS) éldegélõ pókpáros egyik tagja. Keddi hírek szerint a Spider Two eltûnt "lakhelyérõl". A pókok az ûrben nem számítanak újdonságnak, már az elsõ amerikai ûrállomás, a Skylab fedélzetén is voltak ketten, Arabella és Anita. A tudósok már akkor, 1973-ban is azt vizsgálták, hogyan viselkednek az ízeltlábúak a súlytalanságban, miképpen táplálkoznak és alszanak, ugyanúgy szövik-e hálójukat, mint a Földön.

  • Fészekbõl kiesett madárfiókák

    A természetben élõ madarak gyakran az emberi élõhely közelében raknak fészket és nevelnek fiókákat. A május - június hónap a költés és a kicsinyek nevelésének idõszaka. Sok esetben a szállni még nem tudó, tehetetlenül botladozó fiókák nem várt módon kiesnek a fészekbõl, és emberi látókörbe kerülnek. Az állatvédõ lakosság az esetek többségében segítene a madarakon, de ismeretek hiányában értetlenül áll az események elõtt.

  • Az ásító kutyus nem álmos: együttérzõ

    A kutyák elkapják az ásítást az embertõl, ebbõl arra következtethetünk, hogy született képességük van az empátiára - állítják brit kutatók.

    Noha az ásítás az állatok széles körére jellemzõ, mindeddig úgy tudtuk, hogy a "ragadós ásítás" képességével nem rendelkezik csak két, magasrendû fõemlõs, a csimpánz és az ember. Ez megdõlni látszik, mivel a Biology Letters címû folyóiratban megjelentetett tanulmányukban az etológusok bebizonyították, hogy erre az ember legjobb barátja is képes.

  • Minden ötödik felnõtt inkább házikedvencével töltené a Valentin-napot, mint partnerével

    Minden ötödik felnõtt a partnere helyett kedvenc háziállatával töltené a Valentin-napot. A megkérdezett franciák közül azonban csupán minden tizedik, a magyaroknak pedig csak nyolcada választaná ezt a lehetõséget a szerelmesek napján - állapította meg a Reuters és az Ipsos közös nemzetközi felmérése. A közvélemény-kutatás során 23 országból 24 ezer felnõttet kérdeztek meg arról, kivel töltené szívesebben a február 14-i Valentin-napot: társával vagy háziállatával. Az összes megkérdezett 21 százaléka részesítené elõnyben társként házikedvencét az emberi társhoz képest.

  • Így válasszunk házi kedvencet

    Egy kutya élettartama 8-15 év lehet, ennyi idõre választunk tehát társat, amikor hazaviszünk egy kiskutyát. Összeszedtük a legfontosabb szempontokat, amelyeket a vásárlás elõtt érdemes mérlegelni, hogy az együttélés minél zökkenõmentesebb legyen.

    Kell-e egyáltalán?

    Ne vegyünk kutyát csak azért, mert a gyerek szépen kéri! Akkor vigyünk haza egy kedvencet, ha minden családtag szívesen látja, különben csak konfliktusforrás lesz.

  • A bálnákat az óceánok zajszintje zavarja meg

    A tengeralattjárók hidroakusztikai lokátorai, a hajók dízelmotorjai, valamint a tengeralatti kõolajfúrások egyre nagyobb veszélyt jelentenek az élõvilágra, s ezen belül a bálnákra - állítja egy amerikai természetvédelmi szervezet, amelyben pert indított a hangos eszközök használatának korlátozása érdekében.

    A Természeti Erõforrások Védelmi Tanácsa (NRDC) rámutat, hogy az óceánok növekvõ zajszintje különösen ártalmas a tengeri emlõsökre nézve, amelyek hangkibocsátással tájékozódnak, találják meg...

  • Medvék és farkasok tizedelik a vadállományt Szlovákiában

    A méhészek medvék, a vadászok a farkasok elszaporodása miatt panaszkodnak Szlovákiában: a medvék állítólag egyre szemtelenebbül dézsmálják a kaptárokat, a szintén sokasodó ordasok pedig a vadállományt, s ezzel mind komolyabb konkurenciát jelentenek a vadászoknak.

    Az utóbbiak olyan komolynak tartják a helyzetet, hogy azt követelik: legyen a farkas ismét egész évben vadászható. Ami a medvéket illeti: belõlük becslések szerint mintegy három-hatszáz él a szabad természetben, de azelõtt általában távol tartották magukat az emberi településektõl.

  • Kidobták kalitkástól a madarat - madármentés

    Kidobták kalitkástól a madarat - madármentésSzegeden, az Alföldi utca egyik tömbházában a lakók nagy csicsergő zajra lettek figyelmesek. A lépcsőházba érve megdöbbenve tapasztalták, hogy általuk ismeretlen elkövető egy nagyobb méretű madárkalitkát, benne egy hangoskodó papagájt hagyott hátra. A fémketrec aljára egy nagy zacskó napraforgó magot is beletett az állat korábbi tulajdonosa. Az Orpheus Állatvédő Egyesület a hideget nehezen tűrő díszmadarat a lakók kérésére gondozásba vette. Seres Zoltán, az állatvédő egyesület állatmentő szakembere arra kéri az állatuk tartásával felhagyni

  • Lemészárolta a szomszéd kutyáját, mert az ugatott (durva képpel)

    Jánossomorja - Megdöbbentõ eset történt a minap Jánossomorján: egy férfi konyhakéssel szabályosan lemészárolta szomszédja kutyáját, amiért az gyakran ugatott.

    A rendõrség állatkínzás és rongálás miatt indított eljárást az ügyben. Az elkövetõ akár két éves börtönbüntetést is kaphat.

    Állítólag túl hangosan és sokat ugatott, ezért kellett elpusztulnia egy törpe spiccnek az egyik Iparos utcai ház udvarán a minap Jánossomorján.

  • Macskakiállítás Budapesten, a Lurdy Házban, 2009 november 21-22-én!

    Kisállat barátok csudajó programja!

    Óriási nemzetközi macska és kutyakiállítás lesz november 21-22.-én Budapesten a Lurdy házban, ahol törpenyulak, tengerimalacok, kis rágcsálók, csíkos borzok, valamint törpekenguru is várja a látogatókat.

    Nyitva mindkét nap: 10-18-ig.

    Belépõ a helyszínen váltható.

  • Sérült õzike keltett riadalmat az Izabella hídnál

    Ivarzási periódusa van a természetben élõ állatoknak, ezért keveredhetett a városba az elütött állat?! A balesetek nagy része megelõzhetõ!

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület szerdán, az esti órákban egy bajban lévõ õzikérõl kapott bejelentést. A segélykérõk elmondása alapján az állat vérzõ lábakkal próbál menekülni az Izabella híd forgalmas útszakaszáról. A városba ismeretlen módon bejutott õzet a szemtanúk állítása szerint egy kamion ütötte el, és hagyta cserben.

  • Túrázás lóháton - lóvédelem

    lovakkal túrázni, a szabadidõ hasznos eltöltéseItt a tavasz, nyakunkon a nyár! Az idegenforgalom hamarosan beindul és az ország apraja-nagyja is útrakel. A lovas szolgáltatásokat is nyújtó panziótulajdonosok fellélegezhetnek. Telente kevés vendég akad és õk is inkább a "fedettpályás" programokat részesítették elõnyben. A lovak telente csak viszik a pénzt. Az egészévi zabravalót tavasztól õszig kell megkeresniük.

  • Delfin-dialektusok

    Róma - A tenger akusztikai szempontból még sok titkot rejteget. Például a delfinek nyelvérõl. E cetfélék egyes csoportjaiban valóságos dialektusok alakultak ki.

    A torinói egyetem kutatói folytatnak ebben a témában évek óta kutatásokat. Legutóbb június végén indult Genovából a "Delfinek vitorlása" expedíció egy 1500 mérföldes felfedezõ útra.

  • Ülni fog a kutyahóhér

    Állatkínzás és garázdaság vétsége miatt öt hónap szabadságvesztésre ítélt elsõ fokon egy 36 éves salgótarjáni férfit a Salgótarjáni Városi Bíróság, míg felbujtójának, egy 45 éves salgótarjáni nõnek 50 nap közérdekû munkát kell végeznie - tájékoztatta a távirati irodát Bóna Gyula, a Nógrád Megyei Fõügyészség szóvivõje. A szóvivõ elmondta, hogy a 45 éves salgótarjáni hölgy szeretett volna megszabadulni németjuhász keverék kutyájától. A nõ 36 éves szomszédját hívta segítségül és egy baltát is adott a férfinek, aki a kertben több alkalommal fejbe ütötte az állatot. A kutya ettõl nem pusztult el, így a férfi egy késsel elvágta a torkát.

  • Vegyünk nyakörvet idén nyárra

    Vigyük magunkkal nyaralni kutyánkat, de gondoskodjunk a megfelelõ leishmaniosis elleni védelemrõl, figyelmeztetnek a magyar állatorvosok. A leishmaniosis egy paraziták által okozott megbetegedés, amely fertõzött homoki / lepkeszúnyogok csípésével terjed és évente félmillió ember halálát okozza világszerte. Bár a betegség csak a fertõzött kutya és a megfelelõ homoki/lepkeszúnyog jelenlétében válik zoonózissá (terjed állatról emberre), így például Brazíliában vagy Indiában, még Európában is megfertõzõdhetnek az endémiás területekre utazó kutyák a potenciálisan halálos kórokozóval, ha nem védjük õket megfelelõen a lepkeszúnyog csípésével szemben.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása