rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Nagy üzlet a kóbor kutyák elaltatása? Állatvédõk tüntettek Romániában!

  • Kutyák fájdalommentes megöléséért szinte 70 eurót vasalnak fel, az ivartalanítás 15 euróba kerül.

    Ez utóbbi bizonyítottan hatékonyabb. A hatékonyság pedig ránkfér: Brüsszel már szólt, hogy a romániai kóbor kutyák jelentik a második legnagyobb fenyegetést a turistákra.

    Kolozsvár is csatlakozott tegnap ahhoz a tüntetéssorozathoz, amely a kóbor kutyákat és a helyi büdzséket védené a képviselõházban szavazásra váró törvénytervezettõl.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    A befogott ebeket 30 napig a menhelyen kell tartani, ezt követõen az önkormányzatok eldönthetik, hogy sterilizálják vagy elaltatják õket – javasolja az alsóház közigazgatási szakbizottsága. Amennyiben visszaengedik a környezetükbe, kötelezõ õket ivartalanítani és megjelölni, hogy azonosítani lehessen õket. A civil szervezetek szerint a legtöbb önkormányzat az elaltatás mellett dönt majd, és nem hiába. A kóbor ebek papíron fájdalommentes és tömeges átküldése az örök vadászmezõkre óriási összegeket hozhat a konyhára, de nagy biznisz a menhely is.

    Kolozsváron kedd este hét órakor körülbelül százan gyülekeztek a Fõtéren, hogy ott tíz perces villámcsõdületként beharangozott demonstrációval tiltakozzanak a tervezet ellen. A menet közben gyarapodó résztvevõk magukra erõsített papírlapokkal körbeállták a teret, néhányuk pedig a kövezetre feküdt, így érzékeltetve, hogy bár törvényellenes, jelenleg is brutális módszerekkel irtják a kóbor kutyákat.

    A Nem az eutanáziára, igen az ivartalanításra szöveggel teleaggatott tüntetõk körülbelül 10 percig álltak néma csendben, aztán rövid taps után elvonultak a helyszínrõl.

    Kolozsváron körülbelül kétezerre tehetõ a gazdátlan ebek száma – mondta Vincze Anna Emese pszichológus, a villámcsõdületet szervezõ Noé Bárkája állatvédõ egyesület munkatársa. A kutyák elaltatása viszont nem oldja meg a problémát, a számok nem ezt igazolják. 2001 és 2004 között négyezer gazdátlan állatot altattak el a városban, 2006-ra viszont még nagyobbra nõtt a populáció. 2007-tõl módszeresen ivartalanítják az állatokat, számuk pedig felére csökkent.

    Nagyváradon szintén a sterilizálás mellett döntöttek, és a hétezres populációt sikerült 600-ra leszorítani. Ezzel szemben Bukarestben 140 ezer kutyát öltek meg, és jelenleg a számuk 200 ezerre rúg.

    „Az elaltatás azért nem megoldás, mert az emberek ugyanúgy kiteszik az utcára a kölyköket vagy az öreg állatokat. Egy felmérés során kiderült, minden második lakos természetesnek tartja, hogy a szuka minden évben kétszer fialjon, a kölyköket pedig az utcára teszik, vízbe dobják, esetleg elássák a földbe. Ez a mentalitás Romániában, és sajnos felnõtteknél már nem lehet ezt megváltoztatni, csak ha büntetjük õket. Az ideális megoldás az lenne, ha a gazdikat köteleznénk arra, hogy ivartalanítsák a kutyájukat, ha az nem fajtiszta, vagy legalább lássák el azonosítóval az ebeket, hogy visszaélés esetén felelõsségre lehessen vonni az állat gazdáját”, magyarázta Vincze Anna Emese.

    Szerinte a kutyamenhelyeket mûködtetõk nem motiváltak arra, hogy csökkentsék a kóbor ebek számát, hiszen havonta 500 lejt kapnak minden eb után. Sokakban él a gyanú, hogy ezt a pénzt nem a kutyák ellátásra fordítják. Gondot jelent az is, hogy az elaltatás a menhelyeken történik, ahol kevéssé valószínû, hogy a körülbelül 68 euróba kerülõ injekcióval ölik meg az állatokat.

    „Az ivartalanítás 15 euróba kerül, az elaltatás jóval többe, ráadásul nem hatékony. A kérdés jogosan merül fel: miért bólintanak rá egy ilyen törvényre, és vajon kinek az üzlete? Persze kemény bizonyítékokra lenne szükség arra, hogy üzletrõl beszéljünk, valahogy mégis mindenki számára nyilvánvaló. És nem hiába.

    Még úgy is, hogy törvény tiltja az állatok megölését, Moldvában és Olténiában ezer példa van arra, hogy a menhelyeken vegyi anyagokkal tömegesen pusztították el az ebeket, nem adtak nekik enni, és egymást halálra marták, vagy kútba dobták õket, lelocsolták benzinnel, és elégették. Elég csak beírni az internetes keresõkbe, hogy Románia és kóbor ebek, csak állatkínzásokra bukkan az ember” – mondta Vincze Anna Emese.

    Alig van olyan érintett, aki ne húzna hasznot a kóbor ebekbõl az Országos Állatvédõ Szövetség (FNPA) képviselõje, Carmen Arsene szerint. „Ádáz harc folyik azért, hogy ismét törvényes szintre emeljék az eutanáziát, ami nem oldja meg a problémát, ellenkezõleg, csak állandósítják a gazdátlan ebek számát. Mindenki hasznot húz ebbõl, a sintérektõl az érzelmileg elfogultakig. És azok is, akik hetente, havonta felvasalják a menhelyekre kiutalt pénzt. A jéghely csúcsát a Protan cég mint haszonélvezõ jelenti. A hozzájuk került döglött kutyákból nyersanyag lesz, az elhamvasztásuk pedig 15-20 euróba kerül kutyánként. A Protan cég és a menhelyek adminisztrátorai gyakran pult alatt megállapodnak, hogy egy tíz kilogrammos kutyát ötven kilósként könyvelnek el, hogy több pénzt kapjanak utána. Az eutanáziából minden érintett csak nyer”, mondta Carmen Arsene.

    leginkább a civil szervezetek vállalták magukra, a Noé Bárkája például 2009 óta 1500 ebet ivartalanított a felajánlott két százalékos adókból. A szervezet két állatorvosi kabinettel dolgozik együtt, ahol negyed- vagy feláron sterilizálják a kutyákat.

    Az eutanáziát megengedõ jogszabály megalkotói szerint valahogy meg kell oldani a kóbor kutyák problémáját, mert az év elsõ két hónapjában csak Bukarestben 1500 embert martak meg. Ráadásul rengeteg halálos kimenetelû támadás is történt.

    A legutóbbi, nagy port kavaró eset az Argeº megyei Albota településen történt, ahol szó szerint széttéptek a gazdátlan ebek egy 62 éves nõt, aki késõbb kínok között meg is halt. Az áldozatot egy elhagyott úton támadták meg az állatok, így senki sem hallotta a nõ kétségbeesett kiáltásait. A szétmarcangolt nõnek még volt annyi ereje, hogy a támadás után elvonszolja magát egy kilométerre lévõ házáig, ott azonban elvérzett.

    Manna.ro



Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Segíthet a veszélyeztetett állatokon a kék pirula?

    Egy ausztrál felmérés szerint a Viagra használata egyes veszélyeztetett fajok túlélését segítheti.

    A Viagra-használat bizonyos veszélyeztetett állatfajoknál kifizetõdõ lehet. Az ötlet egy olyan felmérésbõl származik, mely azt mutatja, hogy a hagyományos kínai gyógyászattal élõ felhasználók egyre inkább a kék tablettához fordulnak potenciális gondjaik enyhítésére az állati eredetû csodaszerek helyett.

  • A hideg idõ háziállataink számára is végzetes lehet

    A kemény hideg a szabadban tartózkodó járókelõkre embert próbálóan hat, a kemény mínusz a nem megfelelõen tartott gazdasági haszonállataink vagy kedvenceink számára is halálos lehet.

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület szerint a téli kemény hidegben érdemes az állatainkat olyan hõmérsékletû, zárt helyen tartani, ahol a kihûlés nem veszélyezteti õket. Emellett ügyelni kell arra is, hogy mindig legyen tálkájukban iható víz és energiában gazdag táplálék.

  • Megszületett az elsõ amerikai pandabébi

    Kölyke született az atlantai állatkertben nevelt óriáspandának. A Csengtuból (Chengdu) származó Lun Lun az egyetlen óriáspanda, amely idén amerikai állatkertben utódot hozott a világra.

    Az atlantai állatkert büszkesége életében már háromszor volt vemhes, a harmadik kölyke helyi idõ szerint szerdán reggel 5 óra 39 perckor speciálisan a szülésre kialakított barlangban jött világra. Júniusban Lun Lun mesterséges megtermékenyítésen esett át, partnere Jang Jang (Yang Yang) spermáját kapta, miután párzásuk sikertelennek bizonyult. Két elõzõ vemhessége is mesterséges megtermékenyítés eredménye.

  • Túlélte a fejbe lõtt macska a lenyilazást

    Túlélte a fejbe lõtt macska a lenyilazást, sõt, nyoma sincs már az elsõ látásra rémisztõ sérülésének.

    Gazdája szeretné, ha kiderülne, ki volt a tettes, mert szerinte az állatkínzás barbárság és ilyen nyílvesszõ emberen is átment volna.

    "A macskám fejét átlõtte valaki nyílvesszõvel. Az állat túlélte a támadást, már lábadozik. Szeretném tudni, hogy milyen lépéseket lehetne tenni, hogy kiderüljön, ki volt a tettes."

  • Több száz orangután kerül feketepiacra Indonéziában

    Jakarta - Legkevesebb ötszáz borneói orangután kel el évente az indonéziai fekete piacon - számolt be az Antara hírügynökség kedden. Bár nem tartozik nemének legveszélyeztetettebb fajai közé, az állomány rohamosan csökken.

    Indonéziában a törvények szerint tilos a vadállatok háziasítása, de a szigeten, ahol nem tartják be szigorúan a törvényt, virágzik az orangutánok illegális kereskedelme - közölte az orangutánok megóvására létrejött szervezet (OCSP).

  • Lezárult az állatvédelmi plakát-és fotópályázat 2005/2006

    A mindennapi életben fontos, hogy az ember az õt körülvevõ természetes, és épített környezettel megfelelõ (tudatosan jó) viszonyt alakítson ki. Ezt segítõ céllal került meghírdetésre a pályázati program.

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület (www.zug.hu) által kiírt alkotói fotós és plakátkészítõ pályázatára összesen 1465 alkotás (plakátterv és fénykép) érkezett be.

  • Az ultrahang tartományában dalolják el szerelmüket a hímegerek

    Az ultrahang tartományában dalolják el szerelmüket a hímegerek, ha egy csinos egérlány szívét kívánják megdobogtatni - derítették ki az Osztrák Tudományos Akadémia Konrád Lorenz Etológiai Kutatóintézetének tudósai. Az egérvilágban is vannak énekes-sztárok, s olyan hímek, amelyek dala kevéssé hat a nõi nemre, azonban mindeddig nem sikerült kideríteni, hogy mi a siker titka. Elõfordulhat, hogy egy-egy "szótag" kihangsúlyozása a csáberõ záloga, ám lehet, hogy a legjobb egérdalnok állhatatosságával tûnik ki, amikor sokáig bírja szusszal a nótázást, vagy a két tényezõ együttesen fejti ki hatását.

  • Koalabõgéstõl hangos az erdõ

    A koala a közhiedelemben csöndes kis erszényes, amely nyugodtan üldögél a fán eukaliptuszleveleket majszolva.

    A játékmackószerû állatok hímjei azonban hatalmas ricsajt képesek csapni mély, morgó bõgésükkel - ezzel vonzzák magukhoz a nõstényeket, derítették ki ausztrál kutatók.

    William Ellis, a Queenslandi Egyetem kutatója tíz éve figyeli a koalák egy csoportját St. Bees szigetén, amely 30 kilométerre helyezkedik el Queensland partjaitól, háborítatlan elszigeteltségben.

  • Kutyakarácsony az Állatok megmentéséért

    Kutyakarácsony az Állatok megmentéséértKutyakarácsony: idén is segítsük az állatok megmentését! Az évente nyolcszáz állat megmentésében részt vállaló Orpheus Állatvédő Egyesület állatvédelmi munkáját segíti a Kutyakarácsony.hu jótékonysági támogatói program. Kutyaház, itató - etető tál, jó minőségű állateledel beszerzése a cél, illetve az, hogy az egyesület az állatmentő munkája során felmerülő állatorvosi és fenntartási költségeket megfelelő módon fedezni tudja. Az egész éves jótékony tevékenységhez a legapróbb segítséget is hálás köszönettel fogadja az állatvédő egyesület.

  • Milli, Ili, Nimi, Sumák kutyák gazdihoz kerültek

    Milli egy utcáról megmentett, az állatvédelmi telepre vemhesen bekerült vizsla kutya kölykeként került a telepre. Ili a szuka, foxy kutyus a rendõrség kérésére került be az Orpheus Állatvédõ Egyesület Ebrendészeti telepére. Nimi, a szuka beagle kutya az esti órákban egy forgalmas út mellett feküdt. Sumák, a beagle kutya egy állatbarát az utcán fedezte fel, aki értesítette az Ebrendésztet és kérte az eb befogását, mert az egy forgalmas út mellett szaladgált. Szerencsére mind a négy kutyust gazdihoz sikerült adni. Sajnos sok más megmentésre váró kutyus várja szeretõ gazdik jelentkezését.

  • Kutyapánik az augusztus 20-i tűzijáték idején

    Kutyapánik az augusztus 20-i tűzijáték idejénAz ünnepi tűzijáték hang és fényhatással jár. Az Orpheus Állatvédő Egyesület tapasztalata az, hogy az állatokra a tűzijáték sokkhatásként hat, amitől elszökhetnek, de az ijedt kutya / macska félelemből támadhat / harapást is okozhat. Seres Zoltán egyesületi vezető javaslata az, hogy az állatok számára a durrogás idejére a gazdik biztosítsanak zárt, hangtól tompított helyet. Megelőző intézkedésekkel a kóborrá váló állatok számát csökkenthetjük, illetve a felelős állattartást segíthetjük elő. A kutyák a tűzijátéktól ijedtükben a kerítést átugorva vagy a pórázt a gazdi kezéből kitépve menekülnek. A probléma megelőzhető!

  • MMME Nemzetközi Macskakiállítás - képes beszámoló

    MMME Nemzetközi Macskakiállítás - képes beszámolóA Magyar Macskamánia Egyesület az Eukanuba Cat és az Iams Cat támogatásával, Nemzetközi Macskakiállítást rendezett 2013. október 5 – 6-án, Budapesten a Lurdy házban. A kiállításon naponta 400 különleges macska, állatorvosi tanácsadás, gyerekprogramok, táp és felszerelés - vásár várta az érdeklődőket. A macskák mellett törpenyulak, vadászgörények és kis rágcsálók is részt vettek a rendezvényen. A táp és felszerelés gyártók is szép számban képviseltették magukat, akik óriási kedvezménnyel árusították a termékeiket.

  • Kutyapánik az augusztus 20-i tûzijáték idején

    Kutyapánik az augusztus 20-i tûzijáték idejénAz ünnepi tűzijáték hang és fényhatással jár. Az Orpheus Állatvédő Egyesület tapasztalata az, hogy az állatokra a tűzijáték sokkhatásként hat, amitől elszökhetnek, de az ijedt kutya / macska félelemből támadhat / harapást is okozhat. Seres Zoltán egyesületi vezető javaslata az, hogy az állatok számára a durrogás idejére a gazdik biztosítsanak zárt, hangtól tompított helyet. Megelőző intézkedésekkel a kóborrá váló állatok számát csökkenthetjük, illetve a felelős állattartást segíthetjük elő. Érdemes odafigyelni a háziállatokra, mivel sok kóborrá váló kutya / cica sose kerül haza...

  • Hóleopárdról készült az év természetfotója

    Egy gyönyörû hóleopárdról készült felvételével Steve Winter, a National Geographic magazin fotósa nyerte meg idén a BBC Wildlife Magazin és a londoni Természettudományi Múzeum által meghirdetett Az év természetfotósa nemzetközi pályázatot. Winter éjszakai portyázás közben kapta lencsevégre az állatot egy indiai nemzeti parkban a Himalájában 4400 méter magasan. A fotós 13 hónapon át néha mínusz 40 Celsius-fokos hidegben volt a nyomában a veszélyeztetett fajok listáján nyilvántartott állatnak, hogy a legtökéletesebb felvételt készíthesse el róla.

  • A rovaroknak semmi nem fáj

    rovarBár nem tudunk beszélni a rovarokkal, hogy megkérdezzük, fáj-e neki, ha például kitépjük a lábát, azért a kutatók mégis úgy gondolják, hogy a rovarok nem éreznek fájdalmat.

    Ha egy állat képes fájdalmat érezni, az nyomon követhetõ a viselkedésén is. Például próbál védekezni, vagy agresszívvé válik, ha bántják, vagy a fájdalmas területet igyekszik védeni, például biceg...

  • Pásztorok mérgezik a védett afrikai vadakat

    Tömegével mérgezik meg a védett állatokat egy ugandai nemzeti parkban a szomszédos Kongóból bevándorolt pásztorok. Az Erzsébet királynõ nemzeti park területére néhány év alatt 10 ezer pásztor települt be juhaival. A basongara törzshöz tartozó bevándorlók új, kövér legelõket és vízlelõhelyet kerestek a nyájaknak. A haszonállatok védelmében felállítottak több tucat csapdát is, benne halálos méreggel. A pásztorok kelepcéibe fõleg védett oroszlánok, leopárdok és hiénák sétáltak be.

  • Kutyatestvéreket dobtak egy kertbe

    A két kutyust (akik szemmel láthatóan testvérek) együtt egy lelketlen állatkínzó egy elhagyatott kertbe dobta be. Ott találták állatbarátok, akik a pici kutyusokkal nem tudtak mit kezdeni. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület segítségét kérték, az egyesület állatmentõ szakembere a kutyusokat szakszerûen ellátta, majd pártfogásba vette.

    Õk és további sok - sok kutyus keresi végsõ menedékét egy szeretõ örökbefogadó gazdi személyében.

  • Elmentek a gólyák, útra készülnek a fecskék

    Elmentek a gólyák és készülnek a nagy vándorútra a fecskék is - mondta el a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi õre. Fenyvesi László megfigyelése szerint a Velencei-tó és a dinnyési Fertõ környékén már javában gyülekeznek a csivitelõ fecskecsapatok. Alkonyatkor több százas csapatokban összeverõdve keresik fel az éjszakai szálláshelyeiket, hajnalonként pedig a villanydrótokra települve tartanak "megbeszélést". A természetvédelmi õr biztos abban, hogy néhány napon belül felkerekednek és velük együtt elmennek a vándorútra ugyancsak készülõ nyári ludak és a vadlibák is.

  • Kutyasimogatós nap volt az oviban

    Kutyasimogatós nap volt az ovibanA Földmíves Utcai Óvoda munkatársai és a százhúsz aprócska növendék türelmetlenül várta az állatok világnapjához kapcsolódó állatos rendezvényt. Az Orpheus Állatvédő Egyesület önkéntesei a gyerekeknek állatsimogatóval egybekötött ismertetőt tartottak, ahol a kutyák és macskák mellett a téli madáretetésről is szó esett. A dalokkal tűzdelt, vidám perceket adományozás követte, az óvodás gyermekek az állatvédő egyesület utcáról megmentett védencei számára állateledelt adományoztak. Minden gyermek kapott állatos kiadványt. Seres Zoltán, az állatvédő egyesület munkatársa elmondta, hogy a kicsik nagy korukra úgy válhatnak felelős állattartóvá, ha gondolkodásmódjukat már óvodás korban jó irányba formáljuk.

  • Médiasztár állatok

    Az idei nyár vitathatatlan médiasztárja volt Brúnó, 170 esztendeje az elsõ szabadon barangoló medve Németországban, de az év folyamán számos állati sztár került a sajtó címoldalára.

    Brúnó - akinek lelövéséig számos rajongója akadt - zavarba hozta a politikusokat csakúgy, mint a miatta Bajorországba érkezett finn medvevadászokat. Brunó lelövése óriási felháborodást keltett. Halálosan megfenyegettek politikusokat és az ismeretlenség homályában rejtõzködõ vadászokat.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása