rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Fura élõlény a vakhal

  • A barlangi vakhalnak nem könnyû az élete: a 11 centisre növõ állat az USA déli és keleti részének barlangjaiban honos, és alkalmazkodott a teljes sötétségben való életmódhoz.

    Szeme nincsen, bõrébõl hiányzik a színanyag, feje pikkelytelen.

    Amerikai kutatók most újabb érdekességet fedeztek fel a fajjal kapcsolatban, mégpedig azt, hogy a vakhalak alig alszanak.

    Richard Borowsky, a New York Egyetem biológusa és munkatársai arról számoltak be a Current Biology címû folyóiratban, hogy a vakhalak (Amblyopsis spelaea) sokkal kevesebbet alszanak, mint a felszíni vizekben élõ legközelebbi rokonaik. Míg utóbbiak 24 órából mintegy 800 percet töltenek nyugalmi állapotban, vak társaik csupán 110-250 percig tesznek így. Borowsky szerint alvásuk az alvászavaros emberekéhez hasonlítható.

    Hogy rájöjjenek a furcsa viselkedés genetikai hátterére, a biológusok a vakhalakat normál rokonaikkal keresztezték. A hibridek is keveset aludtak, ami azt jelenti, hogy az alváshiányt okozó mutáció dominánsan öröklõdik.

    Az egyelõre még tisztázatlan, miért alszanak ilyen keveset a halak. Borowsky gyanítja, hogy szükségük van a hosszabb ébrenlétre, mivel a barlangban kevés a táplálék, és amikor az útjukba sodródik, jobb, ha a halak ébren vannak.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Zöld Karácsony 2007

    A Szegedi Százszorszép Gyermekház szervezésében „Gyermekkarácsony 2007”-es programon a sok száz résztvevõ fiatal és felnõtt részvétele révén sikerült környezetbarát infókat csempésznünk az ünnepi rohanásba. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület által ingyenes kiadványok, totók, játékok, a Csermely Egyesület által állatbemutatók, ismertetõk, Mikics Péter környezeti nevelõ és csapata révén állathang felismerõ játékok, táborinfók, egyéb érdekességek kerültek a programasztalokra.

  • Gazdihoz kerültek: Ezel, Rexer, Lizi, Bea, Szefi, Lõrincz, Alek

    Ezel, Rexer, Lizi az utcán, nagy forgalmas utakon (maguk és a közlekedõk életét is veszélyeztetve) kóboroltak. Bea és Szefi, Alek kölökként kerültek utcára, gyengén és kiszolgáltatottan várták az életmentõ segítséget. Lõrinc kutya felelõtlenül volt tartva, rendszeresen az utcára került, így a hatóság kérésére lett közterületrõl összeszedve, így került az Orpheus Állatvédelmi Központjába.

    Sok szeretetre méltó, megmentését váró további négylábú várja felelõsen gondolkodó és szeretõ gazdi jelentkezését.

  • Az állatok is megtervezik a jövõjüket

    Úgy tûnik, az ember számos képességével nincs egyedül - például azzal, hogy jövõjét megtervezi. Edward A. Wasserman, az Iowai Egyetem kutatója szerint az emberek jobban teszik, ha kissé kordában tartják az egójukat.

    Wassermann, a kísérleti pszichológia professzora az Amerikai Tudományos Társaságok Szövetsége (AAAS) vasárnap véget ért éves közgyûlésén Chicagóban beszélt arról, hogy a galambok és a páviánok is képesek az emberhez hasonlóan megmondani, hogy mely képek ábrázoltak hasonló tárgyakat, például háromszögeket vagy pontokat, és melyek különbözõeket.

  • Mérieliz és Numa is gazdához került!

    Mérieliz a szuka, feltehetõleg komondor fajtájú kutya egy húsbolt elõtt ült mintha várt volna valakit. Járókelõk értesítették az Orpheus Ebrendészetét, mert az állat jelenléte félelmet keltett bennük. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület esetkocsija perceken belül a helyszínre érkezett. Az állat szocializált, békés természetû, nyakában nyakörv volt. Egy kertes házban élõ család örökbe fogadta. Mérieliz a szuka, németjuhász kutya egy hideg este lefeküdt egy ház elé. Az ott élõk tartottak a kutyától, ezért értesítették az Orpheus Állatvédõ Egyesületet és kérték a kutya befogását.

  • Folyóba hajtotta lovát

    Több napon keresztül ütlegelte saját lovát egy vilmányi férfi, az állat ennek ellenére nem pusztult el, ezért a Hernád folyóba hajtotta.

    Az Encsi Rendõrkapitányság állatkínzás vétségének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást egy 49 éves vilmányi férfival szemben. Az eljárás adatai szerint a gyanúsított március 02-án, illetve az ezt megelõzõ napokban a tulajdonában lévõ lovát vascsõvel több alkalommal ütlegelte, hogy az állat elpusztuljon. A tartós erõszak ellenére szegény pára nem múlt ki, ezért gazdája kivezette a Hernád partjára, ahol a folyóba hajtotta. Az állat tetemét március 03-án találták meg.

  • Veszélyes macskakonzerv

    Az állattartóknak jelentõs könnyebbséget jelent, ha kedvencüket megbízható konzervekkel táplálhatják. Ám a legnagyobb gondossággal és a higiéniai szabályok tökéletes betartásával gyártott készítmény is okozhat súlyos bajt, ha nem gondolja meg a gazda, hogy milyen állatot kínál meg a csemegével. A konzervek, készételek és zacskós készítmények napjainkban már leveszik a háziasszonyokról a napi kötelezõ fõzõcskézés terhét. Otthonunkba megérkezve elég csak leemelni egy konzervet a polcról, kinyitni, netán kissé megmelegíteni tartalmát, és már kész is az ebéd vagy a vacsora.

  • Háziállataink immunrendszerét is védeni kell

    A multivitaminok nem csodaszerek, de a napfényben szegény, megbetegítõ kórokozókban viszont gazdag téli hónapokban erõsítik az immunrendszert. Háziállatainknál is alkalmazhatók, a télre való felkészítésük részeként.

    November utolsó harmadára megérkezett a tél, s mert többnyire erõs széllel érkezik a hideg, hõérzetünk még kellemetlenebb változást jelez. A hideg, nedves - ködös, esõs vagy havas - idõben sokkal jobban ki vagyunk téve a baktériumok, és a vírusok támadásának, mint egyébként, érdemes tehát ellenük alaposan felkészülni.

  • A kendermagos tyúk és az óriás nyúl is védett állat lett

    Egyebek mellett a magyar szürke marhát és három mangalica sertésfajtát védettnek és őshonosnak, míg a magyar tarka tehenet és a nyurga pontyot veszélyeztetett állatfajnak nyilvánította a földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter.

    A védett és őshonos állatfajta megnevezés azokat az állatokat illeti meg, amelyeket Magyarország természetföldrajzi környezetében, történelmi...

  • STOP: ne legyen trendi idén az élõ húsvéti nyuszi!

    Húsvét és állatvédelem
    Virágvasárnap (a húsvét elõtti vasárnap) állatvédelmi járõrözésre indult az Orpheus Állatvédõ Egyesület. Az önkéntesek benéztek a nagyvárosok plázáiban mûködõ állatkereskedések ketreceibe, és a kisebb – nagyobb piacokon is kutattak vásárolható élõ állatok és kereskedõik után. Az eredmény állatvédelmi szempontból csüggesztõ volt: sokféle (ünnepek után nagyrészt unott teherré váló) élõ állat már 100-200 Ft-ért is kapható.

  • Gyilkos gépsorok: szabálytalan vágóhidak kínozták a csirkéket

    Norvégiában beperelt egy csirkefeldolgozó üzemet a Norvég Állatvédõ Egyesület – nem tartották be az elõírásokat az állatok levágásakor.

    Az Állatvédõ Egyesület állítása szerint nem kaptak áramütést a csirkék egy norvég gyárban, és ezzel törvényt szegett a baromfifeldolgozó üzem. A jogszabályok elõírják: el kell kábítani az állatokat levágásuk elõtt, hogy az elpusztításra szánt példányokat gyorsan és fájdalommentesen lehessen megölni.

  • A nõsténypáviánoknak fontos a barátság

    Azok a nõsténypáviánok, amelyeknek sikerül barátságot kötni csoportja más "hölgytagjaival", hosszabb életre számíthattak, mint a kevésbé kiterjedt társas kapcsolatokkal rendelkezõk - derítették ki amerikai kutatók, akik megfigyeléseikrõl a Current Biology címû folyóiratban számoltak be. Mint a kutatók rámutatnak, megfigyeléseik szerint a szoros, stabil szociális kapcsolatrendszert kiépítõ nõstények egészségesebbek voltak, s több egészséges utódnak adtak életet. Ezek az eredmények egyébként nem függtek a nõstényeknek a csoport hierarchiájában betöltött pozíciójától.

  • Gímszarvasbika-vadászat Zalában: több ezer állatot lõnek / lõttek ki!

    A vadászati idény alatt 4000 gímszarvas kilövését tervezték Zalában. A bikák 70-80 százalékát szeptemberben, a szarvasbõgés idején ejtik el. A szakigazgatási hivatalban eddig több mint 500 trófeát bíráltak el: a nemzetközi pontszámítás szerint közel 300 trófea volt különösen szép, ebbõl 62 kiemelkedõ pontozást ért el. Az elejtett gímszarvasbikák között 80 szakszerûtlen elejtésû, fiatal, "ígéretes" bika volt.

    A gímszarvasok átlagos trófeasúlya 8-10 kilogramm, hat trófea súlya a 12 kilogrammot is meghaladta.

  • A pirosszemû levelibéka rezgésekkel kommunikál

    A pirosszemû levelibéka (Agalychnis callidryas) alaposan megrázza a faágat, amelyen ül, hogy az így keltett rezgéssel üzenjen a lehetséges vetélytársaiknak, s megjelölje a territóriumukat - állítják ausztrál kutatók. A pirosszemû levelibéka Közép-Amerika trópusi õserdõiben honos. Fákon él, s ritkán ereszkedik le a földre. Különleges tulajdonsága, hogy nem ugrál, hanem végtagjai segítségével mászik az ágakon. A húsevõ békák éjszakai életmódot folytatnak, lepkékre, tücskökre, bogarakra, legyekre, sõt néha kisebb békákra is vadásznak.

  • Október 4. az Állatok Világnapja - felelõs állattartást a mindennapokban!

    Az ember a környezetében található háziasított és vadállat állományt a mindennapi élet során, széles körben használja. Õket tesszük ételként az asztalra, belõlük készülnek ipari módon termékek, van aki prémjükkel védi hidegben a testét, sokan az erdõkben hobbiból lövik õket, vannak, akik állatukat családtagként tartják. Felgyorsult világunkban egyre kevesebb szó esik az állati élet tiszteletérõl, pedig az állatok felhasználásának az ember sokat köszönhet.

  • Az elefántok mély tisztelettel bírnak elhunyt hozzátartozókkal szemben

    A legfrissebb brit és kenyai megfigyelések szerint az elefántok mély tisztelettel bírnak elhunyt hozzátartozókkal szemben.

    A tudósok már korábban észrevették, hogy e hatalmas emlõsök különös érdeklõdést mutatnak halott hozzátartozóik maradványai iránt. A mostani vizsgálat éppen ezt a magatartást elemezte, vagyis hogy hogyan reagálnak az elefántcsaládok társaik és más elhullt állatok, például bivalyok vagy orrszarvúak agyarainak, koponyáinak látványára. Kiderült, hogy az elefántok fõleg saját fajuk maradványaira voltak kíváncsiak.

  • Élõ terápia - segítenek a házikedvencek

    Egyre több a magányos ember, különösen az idõsebbek között, új barátságokat pedig nem mindig könnyû teremteni. Sokak életében valamilyen házikedvenc pótolja a kiesõ emberi kapcsolatokat, másokat pedig a társállat tesz újra alkalmassá ezekre. Minél inkább eltávolodik a civilizált emberiség a természettõl, az anyaföldtõl, annál nagyobb az igény valamiféle pótszerre: az emberek akár a szûk városi lakásaikban is szobanövényekkel, dísz- és hobbyállatokkal igyekeznek a természet-közeliség illúzióját fenntartani.

  • V. Tatai Vadlúd Sokadalom

    Ötödik alkalommal rendezik meg idén a késõ õszi Tatai Vadlúd Sokadalmat. A madármegfigyelõ verseny és természetvédelmi rendezvény november 25-27-e között várja az érdkelõdõket, madarászokat, természetbarátokat, és mindenkit, aki a szabadba vágyik.

    A természetközeli program nem csak a madarak megigyelési lehetõségét segíti, kikapcsolódást teremthet, hasonló gondolkodású emberekkel való barátkozásban is segíthet.

  • Idegen tájszólásokat utánoznak a kardszárnyú delfinek

    A kardszárnyú delfinek a szabad természetben szûk, stabil családi csoportokban élnek. A családtagok egymás közt használt hangjai csoportonként eltérõek - tehát mindegyiknek úgymond saját tájszólása van. Osztrák kutatók most felfedezték, hogy a delfinek képesek más családok dialektusát utánozni.

    Friedrich Ladich és Brigitte Weiss, a Bécsi Egyetem viselkedéskutatói azon felbuzdulva kezdték vizsgálni a kardszárnyú delfinek (Orcinus orca) nyelvi képességeit, hogy rokonaik, a palackorrú delfinek kiváló hangutánzók hírében állnak.

  • Megvan a kutyák õshazája

    A stockholmi Királyi Mûszaki Egyetem kutatói genetikai nyomok alapján beazonosították a kutyák háziasításának helyszínét és idõpontját. Az eredmény meglepetés mind a helyet, mind az idõt illetõen. A világ különbözõ területeirõl begyûjtött szõrmintákban található mitokondriális DNS tanulmányozásából az derült ki, hogy a mai állatok legelsõ õsei Kínában, a Jangce folyótól délre esõ területeken éltek, 16000 évvel ezelõtt. A felfedezés nem jelent nagy meglepetést a Peter Savolainen által vezetett kutatócsoport korábbi, hét évvel ezelõtti eredménye után, amely már sejtette, hogy a háziállatok Kelet-Ázsiából származnak, mivel ebben a térségben jóval nagyobb genetikai változatosságot mutatnak.

  • Kutya- és macskapiac Kínában, brutális video

    A világ egyik fele a kutya- és macskahús fogyasztásán háborodik fel, míg a másik fele a disznó- vagy marhahúson zúgolódik.

    Úgy tûnik, Kínában a kuytahús fogyasztásának ellenzõi állnak nyerésre: hamarosan elfogadhatják azt a törvényjavaslatot, amely szerint a kutya- vagy macskahúst evõk 140 ezer forint büntetést és 15 napos elzárást kaphatnak. Az elõállító cégek pedig 300.000- 15 millió forintos büntetést kockáztatnak, írja a Chongqing Evening News.