rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Cirkusz: állatkínzás a sörfesztiválon

  • "Állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményezõ beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékû korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat..." - 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelmérõl és kíméletérõl.

    "...az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élõlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége..." - 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelmérõl és kíméletérõl

    Titokban készült fotók az állatok gyötrelmeirõl!

    Be kell valljam, nem vagyok egy vaskalapos környezet- és állatvédõ, bár természetesen vannak olyan dolgok, amiket az ember józan paraszti ésszel nem követ el. Hittem ezt naivan egészen idén nyárig, amikor is elérkezett a sörfesztivál ideje. Nagy vidáman indultunk el, nem tartottak vissza a hatalmas sártenger, a rossz idõ és a horribilis árak sem. Most már így utólag azt mondom, sajnos. Amilyen vidáman indultunk, olyan letörten és szomorúan mentünk haza. Mélységesen megdöbbentett az emberi butaság és brutalitás eme formája, amelynek szemtanúi lehettünk.

    Volt ott egy utazó állatkert. Nagy hangon, plakátokkal és hangosbemondókkal hirdették magukat, persze a többszáz forintos belépõjegy csak egészen apró betûkkel volt kiírva. Már a bejáratnál szemet szúrt a "csemege", amit ismét párszáz forintért állateledelként kínáltak. Ez ugyanis nem volt más, mint gyermekkorom imádott puffasztott kukoricája, vagyis a "kuki". Itt még csak kicsit gyanakodtam, bár már a második dolog is feltûnt, ami nem egészen illett egy állatkerthez: körös-körül üvöltött a vad technozene, amit tetézett az idõnként felharsanó hangosbemondó is.

    Az intõ jelek ellenére mégis bementünk, és el is rontottuk az esténket. Több kamion állt egy nagy körben. A kamionok rakterében volt kiépítve az állatok élettere, a ketrecek úgy voltak kialakítva, hogy utazásnál csak fel kellett hajtani egy rámpát, ami egyébként a látogatókat szolgálta mintegy lépcsõként az állatokhoz. És itt ismét idéznék a fentebb már említett törvénybõl:

    "36. § (1) Az állat terelésénél, lábonhajtásánál, a szállítóeszközre való fel- és lerakásánál, valamint szállításánál úgy kell eljárni, hogy az az állatnak ne okozzon fájdalmat, szenvedést vagy sérülést.

    (2) A célállomáson az állat kirakását haladéktalanul meg kell kezdeni."
    A kamionok között hangszórók voltak felállítva, amik okádták magukból a dallamtalan, bömbölõ taktusokat. A fûben körben kis terek voltak leválasztva, amelyekbe mûanyagból készült giccsparádékat pakoltak: volt ott nyuszika, kacsácska, csibécske, õzike.

    És ha még nem elég a jóból: az állatok ketrecei simán elmentek volna csirkeólnak. Na nem a tisztasággal voltak gondok - bár egy megrögzött állatvédõ talált volna kivetnivalót -, hanem a méretekkel és a berendezéssel. Illetve annak hiányával. A majomketrecben kb. tíz egyed volt összezsúfolva, néhány szakadt kötél és kettõ darab falemez - úgy is, mint ülõalkalmasság - társaságában. Mellettük - még ugyanazon a kamionon - egy tarajos sül szorongott, szegény egy kb. 1,5x1,5-ös ketrecben. Berendezése két marék forgács volt a deszkára szórva. A szegény állat olyan riadt volt, hogy nyugtalanul szaladgált - illetve fordulgatott, mert többre nem volt helye - a ketrecben, és minden fordulásnál tüskéi a szomszédos falat böködték. A csemegének szánt "kuki" darabjai szanaszét hevertek a forgácson, láthatóan nem ízlett a sülnek.

    Tüskés barátunk mellett egy tigris sorstárs várt - szerintem a kegyes halálra, mert ez nem élet egy élõlény számára. Neki már nagyobb helye volt valamivel, sõt, egy gumikarika is volt felfûzve, hogy legyen mivel játszania. Más kérdés, hogy a szerencsétlen nem úgy nézett ki, mint akinek kedve van játszani... És persze a fincsi "kukicsemege" itt is szép számban be volt dobálva. No comment...

    A tigris után egy giccsparádé következett, majd a papagájok ketrece, ami tele volt rakva mûvirággal, és persze nem volt nagyobb az elõzõeknél.

    Aztán jött az igazi feketeleves: a kígyó és a krokodil. A kígyó köztudottan lábatlan állat. És mivel volt lerakva a ketrece alja? Ipari textilanyaggal. Gondolom, a sok tudatlan szõnyegpadlós lakot akart építeni, és ez volt a legolcsóbb alapanyag a boltban... az ipari textilnek sajnos van egy olyan tulajdonsága, hogy szúr. Na most el lehet képzelni szerencsétlen kígyót, ahogy siklani próbál a puha hasán... Borzalom!

    A krokodil medencéje akkora volt, hogy a farka csücske éppen belefért, és ennyi. A víz pedig olyan fekete, hogy nem lehetett látni, mi van benne. A mûvirág és a szõnyegnek titulált textil itt is megvolt.

    Aztán jött egy nagyon ideges leopárd, egy kb. 2x2-es ketrecben, forgáccsal, kukival - a hagyomány szerint.

    És végül a legnagyobb állat, aki szabadon járkált - a "gondozó". Nem volt õ más, mint egy zord tekintetû, állandó jelleggel dohányzó, ápolatlan-igénytelen pasas, aki folyton ordibált az állatokkal, és olyan ijesztõen nézett, hogy a majmok remegve kushadtak a sarokba. Még én sem szeretnék egy ilyen alakkal találkozni este a sötét utcán, nemhogy a védtelen állatok!

    Elszomorító, hogy a 21. században itt tartunk, hogy megengedhetõ az ilyen mértékû állatkínzás. A törvény szerint veszélyes állatokat csak az önkormányzat, állatorvos és mindenféle felügyelõ szerv engedélyével lehet tartani ilyen esetekben, mint ez az utazó állatkert. Megnézném én magamnak azt a szakhatóságot, aki egy helyszíni szemle után megadná az engedélyt egy ilyen utazó állatbörtönnek!

    Szél Ildikó
    fotó: Forró Lajos
    Hökkentõ 2005.








Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Együttélés a varjakkal

    Seattle - A varjúfélék ismertek intelligenciájukról és az emberrel való együttélésükrõl. Seattle térségében, ahol a külsõ városrészek gyors fejlõdése tekintélyes varjúpopuláció megjelenését eredményezte, a kutatók felfedezték, hogy ezek a madarak képesek az emberi arcok felismerésére.

    John M. Marzluff, a Washington állami egyetem biológusa 20 éven át tanulmányozta õket és észrevette, hogy azok a varjak, amelyeket alkalmanként be akarnak fogni megjelölés céljából, mintha kevésbé bíznának egyes kutatókban és nehezebben lehet õket ismét megfogni.

  • Canine (H3N8) vírus támadja a kutyákat

    Amerika 30 állama után Európában is találtak H3N8 vírussal fertõzött kutyákat, amely ellen ha nem védekeznek az állattartók, akkor abba a kedvencük bele is pusztulhat.

    A Canine (H3N8) vélhetõen a H1N1 módosult változata, amely fõként a kutyákat támadja meg. A vírust több mint 40 éve fedezték fel Amerikában, amikor egy nagyobb fertõzésben több ezer eb pusztult el a nyugati parton. Ezt követõen a fertõzések száma éve szinten annyira lecsökkent, hogy a kutatók sem foglalkoztak vele.

  • Évente csaknem ötezer veszélyes kutyatámadás, a hat éven aluli gyerekek a legveszélyeztetettebbek

    - Fokozatosan kell a felelõsség érzetét kialakítani a gyermekekben, egy menhelylátogatás kiváló lehetõség erre.

    Magyarországon évente csaknem ötezer veszélyes kutyaharapást regisztrálnak, melyek legnagyobb részét a 6 éves kor alatti gyermekek szenvedik el. Fokozatosan kell a felelõsség érzetét kialakítani egy kisgyermekekben, akik így nem csak egy esetleges kutyatámadástól menekülhetnek meg, de megtanulnak megfelelõen viszonyulni a négylábúakhoz. Éppen ezért, pedagógiai céllal látogatták meg óvodások az állatmenhelyet.

  • Az összes kutyát kiirtják - Veszettségjárvány egy kínai tartományban

    Kína Jünnan tartományának egyik megyéjében kiirtják az öszes kutyát, mert veszettségjárvány tört ki, amely már 3 emberéletet is követelt. A helyi rendelet szerint 50 ezer négylábút kell elpusztítani.

    Az angol nyelvû Beijing News címû kínai napilap hétfõn azt írta, hogy a kutyák többségét már ki is irtották. Még azoknak az állatoknak is pusztulniuk kell, amelyek be voltak oltva, mert a védõoltások nem adnak 100 százalékos védettséget.

  • Jön az emberi génekkel dúsított rizs?

    genetikailag módosított élelmiszerekAkár "kannibalizmussal" is megvádolhatják a jövõben azt, aki megkóstolja az emberi génekkel "dúsított" rizst. Japán tudósok kísérletezték ki. Ami emberi benne, az az a gén, amely az emberi májban a mérgezõ vegyületek lebontásáért felelõs enzimek termelését szabályozza.

    Hogy meddig mehet a tudomány?!? Errõl mindenkinek más a véleménye...

  • Jógázó kutyák! Lélegzetelállító fotókkal!

    Dan Borris fotográfus 5 évvel ezelõtt találkozott elõször jógázó kutyával, egy angol bulldoggal, akit Otisnak hívtak. Azután sorban jöttek a többiek!

    Ki az ügyesebb?

    A kétéves Otis imádott gazdájától, Joytól leste el az elsõ jógamozdulatokat. Joy minden reggel jógával kezdte a napot, a gyakorlatokba azonban a négylábú kedvenc is bekapcsolódott. Eleinte csak gazdája lábához simult, csóválta a farkát és bármit megtett volna, hogy kifejezze örömét és tetszését Joynak.

  • Állatbarát előadások a felelős állattartásért

    Állatbarát előadások a felelős állattartásértA felelős állattartás népszerűsítése és a környezettudatosság az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentő tevékenysége mellett fontos feladat. A Föld Napja rendezvénysorozaton általános iskolákban előadásokkal, állatsimogatókkal, a Füvészkertben tartott rendezvényen arcfestéssel, gazdikeresővel, a IV. Kutyafuttában rendezvényen gazdikeresővel, állatsimogatóval, állatbarát ingyenes kiadványokkal vettünk részt. Egész évben ingyenes előadásanyagokkal állunk iskolák és iskolán kívüli közösségek számára.

  • Állatvédõ segítõket - támogatókat keresünk!

    Nagyon sok a kidobott állat. Kutyáktól útszélén, erdõkben, kerítésekhez kötve próbálnak megszabadulni felelõtlen emberek...

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület a közterületen kóborló állatokat menti, és szerez nekik új gazdát.

    Segítenél? Várjuk támogatók, segítõk jelentkezését: gyûjts a környezetedben itató/etetõ tálat, puha rongyokat, játékot, pórázt, nyakörvet, eledelt, az állatok védelme kapcsán segítséged is jól jöhet!

  • Felbukkantak a vérszívók! Korábban kezdõdik a kullancsszezon

    Gyõr-Moson-Sopronban megyében tíz állatból legalább hat okoz valamilyen betegséget. Az enyhe télnek köszönhetõen idén elõbb kell számolnunk a kullancsok megjelenésével - írja a Kisalföld. A szokásos március helyett már most felbukkantak az elsõ példányok. Tavaly Gyõr-Moson-Sopron, Zala, Vas, illetve Veszprém megye voltak a legfertõzöttebbek és ez várhatóan idén is így marad. Ezeken a területeken ugyanis ideálisak a terepviszonyok a kullancsok számára amelyek az árnyas erdõk dús aljnövényzetében rendkívül gyorsan szaporodnak.

  • Egyszerre 21 kismalac született Mernyén

    Rekord számú, 21 kismalac született egyetlen kocától a Somogy megyei Mernyén. Az anyaállatot teljesen egészségesen nevelték. Vegyszermentes táppal etették és pí-vízzel itatták. A gondozói azt mondják, hogy az ilyen disznónak a húsa is sokkal ízletesebb és egészségesebb. Eddig Magyarországon 18 kis malac született egyszerre, a mostani 21 valószínûleg világszenzáció is lesz. Gazdái már elküldték a kis állatok születését dokumentáló iratokat az angliai székhelyû Guiness-központba.

  • Öreg bogár nem vén bogár

    Kétszáz millió éve létezõ bogárfaj ma is élõ példányára leltek jénai kutatók, s azt állítják róla: õ a legrégibb földi bogarak mai hírmondója.

    Kétszáz millió évre vezethetik vissza a napjainkban legrégebben létezõnek ismert földi bogarak, az archostematák családjába tartozó Tetraphalerus bruchik családfáját. A teljes rokonsághoz 350 ezer féle, a köznyelvben bogárként emlegetett fajta tartozik, az egészen kicsi - 0,1 milliméter hosszúságútól a 33 millimétert is meghaladókig.

  • Állatvédelmi Fotópályázat 2007

    Az Orpheus Országos Állatvédõ és Természetbarát Közhasznú Egyesület pályázatot hirdet " Állatvédelmi Fotópályázat 2007" címmel, melynek célja az állatszeretet, a környezeti tudatosság fokozása, a kreatív alkotószellem ösztönzése, illetve annak bemutatása.

    A pályázaton 13-18 évesek, 18 év felettiek külön korosztályokban indulhatnak. A fotópályázaton a résztvevõk hagyományos fényképezõgéppel készített, ...

  • Imike élménye Suzy-val

    Imike élménye Suzy-valImike tolószékéért indított 2018-ban kampányt a Mátrix Közhasznú Alapítvány. Imike a daganatos betegségből gyógyulóban lévő kisfiút ma az Orpheus Állatvédő Egyesület munkatársa, Suzy kutya fakasztotta mosolyra. A rehabilitációs torna után látogatták meg a támogatójukat, az alapítványt, közben egy jó játékra is maradt idő. Az Orpheus Állatvédő Egyesület oktató - nevelő programja révén, az állatvédelmi szemléletformálás kapcsán évente több tucat olyan segítő programban vállal szerepet, mely segíti az állatszeretet kialakítását, és az állatszeretet kapcsán élmények teremtését.

  • A kutyák táplálkozása

    Nagy test, nagy étvágy. Nem árt tudni, hogy a kutyák is szeretik a finom falatokat, de a macskákhoz képest nem akkora ínyencek, bár azért õk is értékelik az ízletes, gusztusos táplálékot.

    Ráadásul a kutyák, ellentétben a macskákkal, inkább naponta kétszer esznek nagy adagokat, követve az évezredek alatt kialakult táplálkozási szokásukat. Emiatt fontos tényezõ kutyatartók számára, hogy a megvásárolt eledel kiemelkedõen magas tápanyagtartalommal bírjon. Fontos a belsõ.

  • Madárhisztéria és ökorasszizmus

    Akkor most kit néznek madárnak?

    Lerágott médiacsontról is kiderülhet, hogy a velejét nem érintették, ha gondolkodunk róla. Elõbb a komikus oldaláról, aztán a tragikusról.

    Mindenkit madárnak néznek, aki hagyja. Mivel emberek közti járvány nem alakult ki belõle, az egész madárinfluenza alapvetõen a tudomány tekintélyével visszaélõ pánikkeltés és bulvárhír. Kacsa. A madárinfluenza elsõsorban médiavírus, mely gyorsan terjed és heveny butulást okoz, mivel az emberi elmét legsérülékenyebb pontján támadja meg, ahol nagy adag idiotint és tömeghisztériát termel. „Tudományos” babona - ma erre van kereslet.

  • Totyi és Neville is gazdához került!

    Totyi, a kan, aranyos, szeretetre méltó kutyus egy kollégium udvarára költözött be. Az ott lakó diákok etették, gondozták, ápolták a kutyust, de befogadni nem tudták, ezért kérték a kutya befogadását az Orpheus Állatvédõ Egyesülettõl. Neville, a keverék kutyus egy forgalmas út mentén szaladgált. Állatbarátok tartottak attól, hogy elüti a kutyust egy autó, ezért kérték az Orpheus Ebrendészének segítségét.

    Mindkét állatot szeretõ gazdához tudtuk adni.

  • Mit tegyünk, ha denevérekkel találkozunk?

    Denevérvédelem

    Tavaszi-nyári estéken a szürkületkor fejünk felett megjelenõ denevérekrõl még mindig sok tévhit kering a köztudatban. Pedig túl jól tájékozódnak ahhoz, hogy "beleragadjanak" a hajunkba, nem terjesztenek veszettséget sem, és amennyiben a padlásra vagy a liftaknába költözve zavarnának bennünket, az illetékes hatóság kitelepíti õket. Dr. Molnár Viktor, a Fõvárosi Állat- és Növénykert állatorvosa, denevérkutató a kert nílusi repülõkutya-repdéje elõtt adott interjút rovatunknak.

  • Brutális állatkínzás! Rókákat vetnek vadászebek elé, hogy rajtuk gyakoroljanak

    Kotorékvizsgának álcázott, Európa-szerte tiltott versenyeket rendeznek évek óta Magyarországon, amelyekre gyakran külföldiek is beneveznek.

    Védekezésre, menekülésre képtelen rókát vetnek a kutyák elé, mondván: az ebeknek gyakorolniuk kell. A vadászok szerint ez megengedhetetlen és brutális, a résztvevõk és a szervezõk több törvényt is durván áthágnak. A Tolna megyei állatvédõk feljelentést tettek az ügyben.

  • Permetezés helyett fürkészdarazsat

    A friss zöldségek, gyümölcsök kártevõk elleni védelmére, tartósítására, sõt: csinosítására is használnak az egészségre ártalmas hatású kémiai módszereket. Német környezetvédõk - kiterjedt vizsgálatuk összegzéseként - ajánlják a veszélyesnek tartott kemikáliák alkalmazásának teljes tiltását és a biológiai védekezés állami támogatását.

    Manapság az élelmiszert gyakran csak a szemünkkel válogatjuk, hiszen az átlátszó fedelû, de zárt dobozkákban, kötegekben árult gyümölcsök-zöldségek megkóstolására nincs módunk.

  • Állatkínzás az utakon

    „Tévutakon” címmel megdöbbentõ felvételeket mutattak be állatvédõk: gazdasági állatok szállítása közben sérült marhákat daruval emelnek, targoncával lökdösnek, kimerült állatokat ütlegelnek – az uniós állatszállítási szabályokon kellene változtatni. Az EU nem védi kellõképpen az élõ állatokat szállítás közben sem állatvédelmi, sem állat-egészségügyi szempontból. Bár a frissen publikált Állategészségügyi Stratégia 2007–2013 kötelezettséget vállal az állatok egészségének védelmére, mégis figyelmen kívül hagy több súlyos hiányosságot.