Amerikai és norvég kutatók felfedezték, hogy az öregedõ méhek nehezen találnak vissza egy új kasba, mivel emlékezetük halványul, tanulási képességük pedig csökken.
Az Arizonai Állami Egyetem és a Norvég Élettudományi Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan hat az öregedés a méhek amúgy kivételes tájékozódási képességére. Kiderült, hogy az idõsebb méhek nehezebben törlik ki a régi kas emlékét, hiába költözött át a család új helyszínre.
Korábbi kutatásokból ismert volt, hogy az öreg méhek nehezen tanulnak, amikor virágillatokat kell megjegyezniük laborkísérletekben - magyarázta Gro Amdam, az arizonai egyetem segédprofesszora. Ezért most azt vizsgálták, vajon a méhek túléléséhez nélkülözhetetlen képességekre is ilyen hatással van-e az öregedés.
A méhek általában három-négy táplálékszerzõ nap alatt feltérképezik az új környezetet, és aztán már biztosan tájékozódnak. Hogy megvizsgálják, miként alkalmazkodnak az idõs méhek otthonuk megváltozott helyszínéhez, a kutatók új kast építettek a számukra, rászoktatták õket, hogy oda repüljenek, a régit pedig lezárták. Csoportokat alkottak a kifejlett és öreg méhekbõl, és több napot hagytak nekik arra, hogy emlékezetükbe véssék az új otthon elhelyezkedését, illetve kitöröljék a régi, használhatatlan otthon emlékét.
Ezután a kutatók elmozdították az új kast, és három választási lehetõséget kínáltak fel a vegyes korcsoportú méheknek, köztük a régi kast is. Az öreg méhek elõszeretettel repültek a régi kas felé, annak ellenére, hogy korábban már megtapasztalták annak hasznavehetetlenségét.
Meglepõ módon annak ellenére, hogy számos öreg méh rosszul teljesített a tanulási feladatok során, az is megmutatkozott, hogy néhányuk még mindig kiválóan "mûködik" - tette hozzá norvég Daniel Münch, a kutatás vezetõje.
A Hezbollah Haifa elleni rakétatámadásai nemcsak az emberek, hanem az állatkert lakói számára is megpróbáltatásokkal járnak. Az állatokat a szûk alvóketreceikbe kellett költöztetni.
Január elsejétől minden négy hónapnál idősebb kutyába kötelező állatorvos által azonosító mikrochipet tetetni, ami révén a kutya gazdája beazonosítható lehetne. Az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentő szakembereinek tapasztalata az, hogy bár nőtt a chip-es kutyák száma, gyakran találkoznak az utcáról megmentett ebek között olyannal, akinek a mikrochip azonosító számához nem tartozik a\"petvetdata\" rendszerben a tulajdonos kapcsán adat. Gyakran az állatorvos a ludas, hiszen a chip beültetés után a gazdi adatait neki kell a rendszerbe felvinnie.
A parányi vérszívók fákon, bokrokon, fûszálakon tanyázva lesnek áldozataikra - Tévhit, hogy fõként az erdõben, a mezõkön dolgozó munkásokra és vadászokra jelentenek veszélyt! A parányi vérszívók fákon, bokrokon, fûszálakon tanyázva lesnek áldozataikra. Tévhit, hogy fõként az erdõben, a mezõkön dolgozó munkásokra és vadászokra jelentenek veszélyt - a városban élõk sem élveznek védelmet a kullancsokkal szemben, ugyanis a vérszívók a talajtól számítva másfél méteres magasságban sokfelé megtalálhatók! A kullancsok a második koronaszinten - az árnyékkedvelõ növények szintjén - éppúgy fellelhetõk, mint a fûben vagy a bokrokban.
A Szegedi Százszorszép Gyermekház szervezésében „Gyermekkarácsony 2007”-es programon a sok száz résztvevõ fiatal és felnõtt részvétele révén sikerült környezetbarát infókat csempésznünk az ünnepi rohanásba. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület által ingyenes kiadványok, totók, játékok, a Csermely Egyesület által állatbemutatók, ismertetõk, Mikics Péter környezeti nevelõ és csapata révén állathang felismerõ játékok, táborinfók, egyéb érdekességek kerültek a programasztalokra. 
Egy japán búvár fotósnak sikerült lencsevégre kapnia azokat a pillanatokat, amikor egy nagy ámbráscet felfal egy tintahalat.
Hét méter magas teknõsbékák, négyméteres rákok, futball-labda nagyságú pókok: ilyenek lesznek a Földet benépesítõ állatok több millió év múlva - állítja egy 16 neves tudósból álló nemzetközi csapat. Nem sci-firõl van szó, a fejlõdéselmélet bizonyított szabályaiból kiindulva jutottak erre a következtetésre. Megvizsgálták, hogyan változtak az állatok a múltban, hogy a környezethez alkalmazkodjanak, számba vették, hogy a Föld a jövõben miként alakul és e két tényezõbõl vezették le, hogy a maitól eltérõ ökológiai rendszerekben milyen átalakulások szükségesek a fennmaradásukhoz. 
Szokatlan étkekkel akarja elcsábítani vendégeit egy norvégiai éterem: különféle varjú- és sirály-különlegességeket kóstolhatnak meg a merész gourmandok.
Az Atlanta Falcons amerikaifoci-csapatának irányítója állítja, nem tudott egyik ingatlanán folyó állatkínzásokról.
A kábítószer keresésében, a sérültek felkutatásában, de pl. a robbanószer, üzemanyag, de akár a betegségek felderítésében is jobban dolgozik egy kiképzett kutya, mint a legmodernebb mûszerek bármelyike is. A modern ember történelme együtt indult meg a kutyák történelmével. Hogy miért?! A kutyát sikerült a középkori (kõbunkós) embernek az összes állat közül legelsõre háziasítani. Talán nem véletlenül... a négylábú barát már a kezdetekkor is együtt csatázott a gazdáival, részt vett a vadászatban, de kedvencként (mint öleb) is jól bevált.
Ne simogasson meg senki õzgidát az erdõben, és ne engedje szabadon kutyáját, mert az idegen szagú õzgidát az anyaállat nem fogadja vissza, és a magára hagyott kis állat anyatej nélkül elpusztul - erre figyelmeztetett újra közleményében a Pilisi Parkerdõ Rt. A kirándulók a Buda környéki hegyekben szoktak õzgidákkal találkozni. A földre lapuló kis állatokat árvának vélik, és szeretettel megsimogatják, de ez végzetes lehet a gidák számára. 
Állatvédõk és állatorvosok is vizsgálódnak egy német pár ügyében, akik tanyájukon rossz körülmények között tartják állataikat. A Csengeléhez közeli tanyán a lovak napokig étlen-szomjan magukra maradnak, a kutyák pedig kóborolnak és megfojtják a szomszédos baromfikat. Csongrád és Bács-Kiskun megye határán, a Csengeléhez közeli tanyavilágban botránkozás tárgya, ahogyan egy német pár a saját állataival bánik. – Többször tettem bejelentést a hatóságoknak, de semmi változás nem történt – mesélte Tatár Nándor.
Varjúelhárító gondok Sepsiszentgyörgyön
Kutyaeledelnek adják el a bálnahúst Japánban - állítja egy brit társaság
Hormonzavarában nõtt ekkorára vagy csak azért, mert jól van tartva?!
A fiatal, kan, fekete színû fehér mellkasú keverék kutya egy magánház kerítése mellé heveredett le. Az ott lakók kérték az Ebrendészet segítségét.
A Best friend’s Home nevû kutyaházak gyártásával foglalkozó, német cég elképesztõ kollekcióval állt elõ. Céljuk, hogy azok számára nyújtsanak különleges megoldást kedvenceik kerti tartására, akik a luxust és az eleganciát tartják szem elõtt.
Az Orpheus Állatvédő Egyesület által meghirdetett plakátpályázat célja a környezettudatos magatartás, a felelős gondolkodás, a tudatos vásárlás népszerűsítése volt. Az állatbarát plakátpályázatra az egész ország területéről és a környező országok magyar lakta településeiről összesen 2814 pályamű érkezett be. Az érdeklődés nagysága is jól mutatja, hogy a fiatalok fogékonyak a környezetük kapcsán a pozitív szellemben való gondolkodásra és cselekvésre is, hiszen a problémák ismeretén túl azok megoldását is tartalmazta a plakáttervek legtöbbje. 
A teknõsök alapvetõen vízi és szárazföldi fajokra csoportosíthatók. Az utóbbiak végtelenül változatos fajtái közül sokat, fõleg a kisebbeket hobbiállatként is tartják, nevelik. A nyár kedvezõ e szép és barátságos hüllõk számára, igényeikre azonban tekintettel kell lennünk, ha azt szeretnénk, hogy hosszú életûek és egészségesek legyenek.
A vidék, a tanya csodaszép - mondhattuk régen. Mára a tanyák lakói többnyire elszegényedett, magára maradt, perifériára szorult embertársaink. Az emberekkel pedig ott vannak az állatok. Akik a szegény rétegek házaiban éppúgy nélkülöznek, hasonlóan betegek, mint a gazdáik. A minap egy röszkei, elhagyatott, laktanyából szétszabdalt tanyán járt az Orpheus Állatvédõ Egyesület. Nem volt szép látvány, amit tapasztaltunk: disznóólba zárt, fához kötött (télen ház nélkül élõ), saját lábát (betegség miatt) lerágó kutyákkal is találkoztunk.
