rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • A repülõ halak éppoly jól siklanak, mint a madarak

  • Szélcsatornában végzett mérések arról tanúskodnak, hogy a repülõ halak jobban siklanak, mint a rovarok, és éppolyan jól, mint például a viharmadarak vagy a kisasszonyrécék. Errõl dél-koreai gépészmérnökök számoltak be.

    A repülõ halak technológiáját a repülõgépek építésénél is hasznosítani lehetne a Szöuli Nemzeti Egyetem szakemberei szerint. Miután megfigyelték, hogy a halak tényleg repülnek, He Cson Csoi és Hjung Min Park arra voltak kíváncsiak, hogyan tartják magukat azok a levegõben.

    A repülõ halak negyven másodpercig is képesek a levegõben maradni, és 70 kilométer per órás sebességgel akár négyszáz métert is megtehetnek. Mind a vízhez, mind a levegõhöz kiválóan alkalmazkodtak.

    Kísérleteikhez Csoi és Park egy repülõ halfaj öt kitömött példányát használták fel. Egyeseket kiterjesztett mellúszókkal, míg másokat leszorított uszonyokkal preparáltak. A mérnökök szélcsatornában elemezték a siklási arány alakulását változó hajlásszögeknél. A siklási arány megadja, mekkora távolságot képes megtenni a hal röptében vízszintes irányban, mialatt repülési magassága csökken.

    Az arány akkor volt a legmagasabb, amikor a hal a felszínnel párhuzamosan haladt - ahogyan a tenger felett is teszi - írják a kutatók a The Journal of Experimental Biology címû folyóiratban. Amennyiben a szilárd aljzatot víztartállyal helyettesítették, még inkább javult az eredmény. Tehát, ha a hal a tenger felszínéhez közel siklik, messzebb jut. Csoi és Park a jövõben a repülõ halak módszerét repülõgépek kifejlesztéséhez kívánják felhasználni.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Még sem tilos a bálnavadászat?

    A japán kormány támogatását élvezõ szigetországi bálnavadászat hamis indokkal, tudományos vizsgálatra és a kulturális szokások megõrzésére hivatkozva mészárolja le az állatokat.

    Az évek óta nemzetközi felháborodás keltõ programot továbbra sem szankcionálja az illetékes nemzetközi szervezet. Az 1986-ban elrendelt nemzetközi moratóriumban kiskapuk maradtak, amik lehetõvé teszik Japán, Izland és Norvégia kibújását a kereskedelmi célú bálnavadászat tilalma alól.

  • Tavaszt: jönnek a kullancsok és a bolhák!

    Az elsõ tavaszi napok után szinte azonnal megjelennek környezetünkben a kullancsok. Mára szinte az ország egész területén elterjedtek ezek az egyre veszélyesebb vérszívók, amelyekkel nemcsak az erdei kirándulásokon, de nagyobb városi parkokban sétálva is találkozhatunk. A kullancsok nemcsak az emberekre, de a kutyákra nézve is rendkívül veszélyesek. Évrõl évre több kullancs hordozza a Lyme-kórt okozó baktériumot, az agyvelõgyulladást elõidézõ vírust és más parazitákat. A kutyákra különösen veszélyes a szintén kullancsok által terjesztett egysejtû parazita, a Babesia által elõidézett rettegett betegség.

  • Éttermeknek lövik ki a védett hattyúkat!

    Orvvadászok lövik a védett hattyúkat szevasztopoli éttermek számára a helyi madárrezervátum környékén; a helyi állatvédõk a vendéglõk megbüntetését követelik. A krími Krasznoperekopszk város állatvédõi nyílt levelet tettek közzé a szevasztopoli újságokban, amelyben arra szólítják fel a helyi lakosokat és a hatóságot, hogy derítsék fel azokat az éttermeket, amelyek hattyúmellet ajánlanak az étlapjukon, egyúttal mindenkit arra kérnek, tartózkodjanak az étel fogyasztásától és másokat is beszéljenek le róla - írta szerdán az allsevastopol.com szevasztopoli internetes hírújság.

  • Aró, Arni, Argó gazdihoz került

    A három vizsla testvér egy építkezésen, az egyik munkagép alá húzódott be a szakadó esõ elõl. Az állatokat valaki feltehetõen magára hagyta...

    A területet õrzõ biztonsági õr vette észre a bõrig ázott kutyusokat, és értesítette az Ebrendészetet. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület munkatársa gyorsan a helyszínre sietett, és befogta a reszketõ, kimerült kölyökkutyákat. Az állatokat az állatvédelmi telepen külsõ belsõ élõsködõktõl mentesítettük, testüket szárazra törölgettük. A kiskutyát jó gazdihoz örökbe adtuk.

  • Kenyában kihalhatnak az elefántok?

    Kenyában féltik az elefántokat, mivel a világban egyre nagyobb az igény az elefántcsont iránt. A kelet-afrikai államban az elmúlt húsz évben riasztó mértékben csökkent az elefántok száma.

    A kormány több intézkedést hozott az állatok védelmében, s már azt is komoly sikerként könyvelik el, hogy az elmúlt esztendõben már csak két százalékos volt a visszaesés. A Tsavo Nemzeti Parkban 12 572 elefántot tartanak nyilván, ami majdnem ezres növekedés a 2008-as adathoz képest. A nemzeti park 46 400 négyzetkilométeren helyezkedik el, vagyis nagyobb, mint Dánia területe.

  • A gasztronómia miatt veszélybe kerülhetnek a teknõsök az Egyesült Államokban

    Des Moines (Iowa állam) - Veszélybe kerültek a teknõsök: amerikai biológusok attól tartanak, hogy a Délkelet-Ázsiában kedvelt fogásnak számító teknõshús miatt egyre nõ a befogott példányok száma, így komoly károk fenyegetik a populációt.

    Az Ázsiában csökkenõ édesvízi teknõsbéka-állomány fokozott teknõsbefogáshoz vezetett az Egyesült Államok tavaiban és folyóiban - közölte Fred Janzen, az Iowai Állami Egyetem professzora, akinek az ökológia a szakterülete.

  • Az emberi faj fennmaradása érdekében folyik az állatkísérlet

    laborállat kísérleti szakaszbanA kísérleti állatok védelmének világnapja április 24.

    Állatokon tesztelik az élelmiszereket, az új gyógyászati beavatkozásokat, a gyógyszereket, de pl. állatok (élve)boncolása révén oktatják az egyetemeken az orvostanhallgatókat is. "Nem mondhatunk le legfõbb eszközünkrõl, tudásunk növelésérõl: a tudományról. Legfontosabb kötelezettségünk ugyanis nekünk is saját fajunk irányában van" vélik a tudósok.

  • Ne vedd, védd!

    Az illegális kereskedelemnek évente 350 millió állat és növény esik áldozatu

    Ne vedd, védd! - ezzel a címmel indított kampányt a WWF, és tartott tiltott állati eredetû emléktárgyakból bemutatót a pénzügyõrséggel együtt. Arra hívják fel a fõként egzotikus országokba utazók figyelmét, hogy nyaraláskor ne vásároljanak állatokból készült emléktárgyakat. A védett állatok, növények kereskedelme a világ második legjövedelmezõbb üzlete a drogkereskedelem után.

  • Halálos vírust terjeszthetnek az afrikai denevérek

    A Nyugat-Afrikai Gabonban és a Kongói Köztársaságban a világon elsõ alkalommal mutatták ki a halálos Marburg-vírus nyomait gyümölcsevõ denevérekben. Eddig a vírus az állatok közül csak a majmok között szedte az áldozatait. Ez alátámasztja azokat a feltételezéseket, melyek szerint a denevérek okozták a legutóbbi Marburg megbetegedéseket Ugandában. A tudósok még most sem tudják, miként terjed át a vírus emberekre, de gyanítják, hogy a denevéreknek közük van hozzá.

  • Az anyai gondoskodástól függ az emlõsök agymérete

    Ha egy állatnak különösen nagy az agya, az magas fokú intelligenciára, ügyességre utal: ebbe csoportba elsõsorban az emlõsök, köztük is leginkább a fõemlõsök, fogascetek, kutyafélék tartoznak. Biológusok most felfedték, miért épp õk: a fõszerepet az e fajokra jellemzõ anyai gondoskodás játssza. Vera Weisbecker, a németországi Friedrich Schiller Egyetem és Anjali Goswami, az angliai Cambridge-i Egyetem kutatói csaknem kétszáz erszényes és több mint négyszáz méhlepényes emlõs agyméretét hasonlították össze. A két csoport csak távoli rokona egymásnak, és egymástól függetlenül alakult ki körükben a nagy agy.

  • Kísérleti állatok védelmének világnapja: április 24.

    Kísérleti állatok védelmének világnapja: április 24.Állatok százmilliói kerülnek évente kizsákmányolóan felhasználásra, hogy az embernek jobb legyen az élete. Ők a laboratóriumi állatok. Joga van-e az embernek (mint csúcsragadozónak) más fajú élőlényeket felhasználni arra a célra, hogy saját maga számára a túlélést segítse?!? Emberi szemszögből a válasz bizonyára az, hogy igen. De ha beleképzeljük magunkat egy laboratóriumi kísérleti állat bőrébe, a kérdésre adott válasz már nem biztos, hogy ilyen egyértelmű - fogalmaz Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője.

  • Október 4. az Állatok Világnapja - felelõs állattartást a mindennapokban!

    Az ember a környezetében található háziasított és vadállat állományt a mindennapi élet során, széles körben használja. Õket tesszük ételként az asztalra, belõlük készülnek ipari módon termékek, van aki prémjükkel védi hidegben a testét, sokan az erdõkben hobbiból lövik õket, vannak, akik állatukat családtagként tartják. Felgyorsult világunkban egyre kevesebb szó esik az állati élet tiszteletérõl, pedig az állatok felhasználásának az ember sokat köszönhet.

  • Macskakiállítás, kutya - és kisállat - bemutató

    2 Napos ZOODOM nemzetközi macskakiállítást, kutya - és kisállat - bemutatót tart a Macskamánia Egyesület, március 29 - 30. - án Budapesten a Lurdy házban.

    A 150 különleges macska mellett kutyabemutató, kutya agility, orvosi tanácsadás, kozmetikai bemutató, valamint nyulak, csincsillák, tengeri malacok, mókusok, egerek és sündisznók is láthatók lesznek. A nyertesek serlegeket, rozettákat és ajándékokat kapnak. Az érdeklõdõk fotózhatnak, és megnézhetik a bírálatokat is.

  • Meli kutya és Toli kutya gazdihoz kerültek

    Melit a kiskutyust egy állatbarát találta a belváros egyik utcájában. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület segítségét kérte, hogy az állat az utcáról megmeneküljön, és szeretõ gazdára találjon. Toli, a kistestû, foxy keverék kutyát gazdája magára hagyta egy panellakásban. A hatóságok kérésere az ebet az Orpheus Állatvédõ Egyesület munkatársa az állatvédelmi telepre szállította.

    Nekik már jó, de sok - sok szeretetre méltó, gazdit keresõ védenc továbbra is befogadókat keres.

  • A zebrapinty génjeinek ismerete magyarázhatja az emberi beszédzavarokat is

    Elkészült az elsõ énekes madár genetikai állományának leírása, az ausztrál zebrapinty azonosított génjei közül 800 köthetõ az énektanuláshoz. A bébi zebrapintyek lényegében ugyanúgy tanulnak énekelni, mint a kisgyerekek beszélni, a szülõk utánzásával. Az aprócska madár ezért értékes modellje az emberi tanulás és memória megértésének.

    "A daltanulás kitûnõ minta mindenféle tanulásra" - véli Chris Ponting, a kutatás egyik résztvevõje, az Oxfordi Egyetem funkcionális genetikával foglalkozó munkatársa.

  • Bunda 12 kutyából

    Az Európai Bizottság javaslata alapján az unió betiltaná tagországaiban a kutya- és macskaszõrme kereskedését. A szõrme – álcímkével ellátva - Kínából érkezik, ahol nem léteznek állatvédelmi szabályok, gyakran elõfordul, hogy élve nyúzzák meg az állatokat. Európában megbotránkozást kelt, de Kínában hagyományosan tenyésztenek kutyát és macskát étkezési célokra is, akárcsak disznót, marhát, csirkét. Az eljárás mégis megkérdõjelezhetõ: Kínában ugyanis semmiféle állatvédelmi elõírás nincs, megesik, hogy az állatok még élnek, amikor megnyúzzák õket.

  • Kíméletlen állatkínzó: fájdalomcsillapítás nélkül herélt ki 40 disznót

    A norvég állatvédők beperelték azt a disznótenyésztőt, aki saját kezűleg, fájdalomcsillapító használata nélkül ivartalanított negyven disznót.

    Akár az egész vagyona rámehet a perre annak az észak-norvégiai parasztnak, aki az állatorvoson akart spórolni, és saját kezűleg ivartalanította állatait. A norvég állattenyésztési szabályok szerint a disznókat csak orvos kasztrálhatja, a műtét alatt altatni kell őket és a beavatkozásnak kitett állatok nem lehetnek idősebbek négy hetesnél.

  • Börtön fenyegeti a kutyaviadalok szerbiai szervezõit

    A viadalosok ellen határozott hatósági fellépést várnak az állatvédõk!

    Belgrád - Három és öt év közötti börtönnel lehet majd sújtani a Szerbiában igen népszerû kutyaviadalok szervezõit, ha megszületik az errõl szóló, már a kormány elõtt lévõ törvény.

    Jelenleg a kegyetlen, de nagy pénzeket megmozgató "játék" szervezõi és lebonyolítói csak szabálysértésért vonhatók felelõsségre, s néhány ezer dinár büntetés róható ki rájuk, ám még nem fordult elõ, hogy bárki ellen is eljárás indult volna.

  • Lemészárolta a szomszéd kutyáját, mert az ugatott (durva képpel)

    Jánossomorja - Megdöbbentõ eset történt a minap Jánossomorján: egy férfi konyhakéssel szabályosan lemészárolta szomszédja kutyáját, amiért az gyakran ugatott.

    A rendõrség állatkínzás és rongálás miatt indított eljárást az ügyben. Az elkövetõ akár két éves börtönbüntetést is kaphat.

    Állítólag túl hangosan és sokat ugatott, ezért kellett elpusztulnia egy törpe spiccnek az egyik Iparos utcai ház udvarán a minap Jánossomorján.

  • Maki, Sissy, Dagi gazdinál!

    Maki egy forgalmas útszakaszon kis híján tömegkarambolt okozott az utcán magára hagyva. Egy bolt tulajdonosa sajnálta meg az állatot, és kérte az Orpheus Állatmentõ szakemberének segítségét. Dagit a kaukázusi juhászkutyát a rendõrség kérésére szállította be az Orpheus Állatvédõ Egyesület munkatársa az Ebrendészeti telepre. Sissy a vszuka, berni pásztorkutya a belvárosban egy buszmegálló körül kóborolt. Egy közeli boltban dolgozó állatbarát értesítette az Ebrendészetet, hogy az állat biztonságos helyre kerüljön. Mindhárom állat gazdihoz (eredeti gazdájához vissza vagy új befogadóhoz) került.