rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Ér-e valamit az állatvédelmi törvény?

  • A remény hal meg utoljára, ahogy mondani szokták. 2004-ben, mikor aláírtuk az állatkínzás büntetésének szigorítására vonatkozó petíciót, reménykedtünk benne, hogy valami változni fog. Végre, nem kell tûrnünk, ahogy a szomszéd nap mint nap összerugdossa a kutyáját, nem kell tûrnünk, hogy valaki megmérgezze a macskánkat. Nem kell tûrnünk, szemet hunynunk. Reménykedtünk, de csalódtunk, mert semmi nem változott. Nap mint nap röppennek fel a médiában állatkínzásokról szóló hírek, cikkek, riportok. Annyi, hogy az ember megkérdezi önmagától: Mi van itt? Ennyi degenerált ember él ebben az országban? Állatkínzó nemzet vagyunk?

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    Ám ami a legfelháborítóbb ezekben az esetekben, hogy az elkövetõk mindig megússzák a büntetést is. Magyarországon a bíróság álláspontja, hogy nem szabnak ki letöltendõ börtönbüntetést állatkínzásért, még a legextrémebb, legszörnyûbb estekben sem. Gondoljunk csak a pécsi kamasz fiúk ügyére. Kiváló alkalom lett volna rá, hogy az ügyészség végre a sarkára álljon és példát statuáljon, de nem tették. Vagy mi lett például azzal az emberrel, aki Karácsony napján kidobta a kutyáját az ablakon? Semmi. „Szegény részeges mihaszna, elvonókúrára ment, és ezzel jóvátette minden bûnét!” Vagy a soproni állatkínzó? Vagy épp az a szaporító, aki már ki tudja hányadszor, a hatóságokat szemberöhögve újból felvirágoztatta a kis szaporító üzemét? Napestig sorolhatnám az eseteket, de elmarasztaló ítéletet bizony igen keveset találnánk. Börtönbüntetést pedig, valós, letöltendõ börtönt, egyetlen ügyben sem. Reménykedtünk, csalódtunk.

    Külön említésre méltó: azon túl, hogy az elkövetõket semmiféle büntetés nem sújtja, (legfeljebb párezer forint) még a bántalmazott, megkínzott állatot is megtarthatják, nem kobozzák el tõlük. Ez most körülbelül olyan, mintha a szíjjal félholtra vert gyereket ismét a kedves, iszákos papa gondjaira bíznák. Még az az ember is megtarthatta kutyáját, aki végigrugdosta „kedvencét” a fõtéren, egy térfigyelõ kamera elõtt, pedig õ még jó kis pénzbüntetést is fizetett. (Vagy nem fizetett?)

    Hogy mi történt a kutya orrával, azt senki sem tudja...

    Most, 2010-ben újból reménykedni kezdtünk. Ennek oka egy új kormányrendelet volt, ami az eddigieknél jóval szigorúbb szabályokat alkotott az állatok tartása terén. Mi, állatbarátok és jóérzésû emberek, ismét felkiáltottunk: VÉGRE! Jön valaki, és a szomszéd kutyus lekerül az egyméteres láncról. Jön valaki, és a sufniba zárt, nyüszögõ ebek megmenekülnek. Jön valaki, és a tûzõ napon tartott kutya végre házat kap, menedéket, vizet és élelmet. Vagy talán egy új gazdit, aki megbecsüli õt. Végre, hurrá! Hisz kormányrendelet van róla, ez a törvény, ennek így kell lennie. És újból csalódnunk kell.

    Annak ellenére, hogy 2010 július 1-étõl életbe lépett az állattartást szabályozó új kormányrendelet, sorra érkeznek aggasztóbbnál-aggasztóbb hírek az ország különbözõ részeirõl. Bizony, hiába van törvényileg elõírva a négy méteres lánc, tíz négyzetméteres terület kutyák számára, (Több állat esetében 6 négyzetméter állatonként!!!) semmi változás nem történik! (Itt azért azt is meg kell jegyeznünk, hogy egyetlen állatbarát sem gondolja, hogy bármely érezni, szeretni képes élõlény leláncolása elfogadható lenne, vagyis a kutyák megkötése miatt továbbra is neheztelünk, de jelen pillanatban annak kell örülnünk, ami van.)

    A hivatalok hozzáállása az állatkínzásos esetekhez jottányit sem változott. Számos esetben elõfordult, hogy az állatkínzásról, rossz tartásról szóló bejelentést teljes érdektelenség fogadta. Bizony, sok önkormányzatnál igen rosszul fogadják, ha dolgozniuk kell, kimenni terepre és intézkedni. Bár a lustaság még mindig elfogadhatóbb, mint a közömbösség. Miért van az, hogy õrültnek nézik az állatbarát embert, ha feljelentést mer tenni egy állatkínzó ellen? Miért a hivatal tesz nekünk szívességet, ha ilyen esetekben elõmászik a csigaházból? Állampolgárok vagyunk, vagy mifene, jogaink vannak és elvárásaink. Elvárjuk, hogy intézkedjenek a törvényeknek megfelelõen. Az állatoknak is vannak jogaik, és elvárásaik. Bár õk inkább csak könyörögnek, ám igen kevesen vesznek róluk tudomást.

    Kétségtelen tény, hogy a helyzet vidéken, a kisebb falvakban a legrosszabb. Ezen településeken szinte alig találni olyan portát, ahol emberségesen, a jogszabályoknak megfelelõen tartanák az állatokat. Hogy ez miért alakult így, sok vitát megérne. Talán a régi, avítt szokásokat követik az itt lakók? Nevezetesen: az állat csupán eszköz, avagy érzések nélküli, pótolható lény, aki örüljön, ha enni kap? Vagy épp az emberek úgy gondolják, hogy az isten háta mögött, ahol stílusosan: a kutya sem jár, bármit megtehetnek, mert nem látja senki. „Sógor-koma meg úgysem szól az
    agyonvert kutya miatt, hisz kölcsönkérte a talicskát!”

    Az igazság bizony az, hogy ezekben az emberekben sokszor fel sem merül, hogy állatkínzást, bûncselekményt követnek el. Mint érzõ, intelligens lényekben ugyan fel kéne merülnie azon gondolatnak, hogy a kutya nem jókedvében vinnyog, nyüszít, hogy nem azért sovány, mert nincs kedve enni. És igenis rosszul érzi magát, ha bezárják, kikötik. Ám úgy tûnik, ezt mégis el kell magyarázni nekik. Tûzõ napon, hajlék nélkül, egyméteres láncra vert kutyák (és a szerencsétlen eb még örülhet, ha lánc jut neki, nem pedig egy zsineg vagy szárítókötél a nyaka köré), agyonvert, vagy vízbe fojtott macskakölykök, halálra éheztetett lovak, birkák, tehenek, ez
    a szép magyar tanyasi valóság.

    Odafönt, a parlamentben ücsörgõ hölgyeknek és uraknak teljesen felesleges volt fáradniuk az új rendelet megalkotásával, hisz mit ér a törvény, ha senki nincs, aki betartja, vagy betartatja? Elméletileg van nekünk egy szép kis jogszabályunk a kedvtelésbõl tartott állatok (kutyák, macskák) chip-es megjelölésére is. Mostantól, 2010 júliusától eladni avagy elajándékozni kizárólag chippel ellátott kutyát, cicát lehet. De ki az, aki ezt betartja? Ki az, aki ezt ellenõrzi? Pedig ez a jogszabály, ha komolyan vennék, alkalmas lenne rá, hogy felszámolja a felelõtlen állattartást, a nem kívánt szaporulatot és azok kegyetlen elpusztítását. Ezen rendelet alapján néhány éven belül egyetlen chip nélküli állat sem lesz kis hazánkban, pontosabban, nem kéne lennie. De kit érdekel ez? „Sógor-koma, itt a blöki, nesze, a többit agyonütöttük. De a talicskát kérem vissza.”

    Örvendetes volna, ha az önkormányzatok komolyan vennék az állatvédelmi törvényt és igyekeznének a lakosságot is ebbe az irányba terelgetni. Nem kerülne sokba (csupán néhány önkéntesbe), hogy minden egyes önkormányzat szigorú listát állítson össze a településen tartott állatokról, ellenõrizze azok tartását. Mindenki jól járna egy ilyen akcióval. A pincébe, fáskamrába számûzött kutyák kiszabadulnának, az önkormányzatoknak pontos listája lenne az állatokról, az évenkénti kötelezõ oltás ellenõrizhetõvé válna. Ráadásul az elkóborolt, eldobott, megkínzott állatok gazdáit is könnyebben meg lehetne találni ezáltal. Valóban tiszta haszon mindenkinek, az állatkínzókat leszámítva, persze.

    Az állatkínzásos esetek sok hasonlóságot mutatnak a családon belüli erõszakkal. Egyrészrõl azért, mert ott, ahol a nõket, gyerekeket bántalmazzák, általában az állatokat sem kímélik. Másrészrõl a bejelentések, vagy sokkal inkább elhallgatások és törvénykezés terén van hasonlóság. Az állatkínzást a családon belüli erõszakhoz hasonlóan még mindig magánügyként kezeli a legtöbb ember, és bár megvolna rá a megfelelõ jogi szabályozás, segítségnyújtás, törvényhozás, a dolog mégis elakad valahol a bíróságokon. Sajnálatos tény, hogy a magyar állam pont azokat nem képes megvédeni, akiknek a legnagyobb szükségük volna erre, a gyerekeket és állatokat. Azokat, aki teljességgel kiszolgáltatottak a felnõtt lakosságnak. Örvendetes tény, hogy a kormány szigorítani kívánja a büntetéseket, szigorúbb törvénykezést ígér. Ám ebben a szigorban az állatkínzók felelõsségre vonása is szerepel? Reménykedjünk. Hisz a remény hal meg utoljára. Csak épp az elgyötört állatok elõbb.

    Lucas


    Kutyák, akiket tarthatnának rendesen is...


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Zoodom Nemzetközi Macska -, és vadászgörény - kiállítás

    Február 2 - 3 - án, szombaton és vasárnap Budapesten a Lurdy házban nemzetközi macska és vadászgörény kiállításon vehetnek részt az érdeklõdök.

    Mindkét napon 10 - tõl este hat óráig tartanak a rendezvények: a nemzetközi bírók kétszáz bársonytalpú közül választják ki a legszebbeket. Lesznek majd abesszin, maine coon, brit rövidszõrû, norvég erdei, perzsa, sõt még kopasz szfinx cicák, valamint 50-60 vadászgörény várja a látogatókat. Érdekességként Magyarországon elöszõr lesz látható a vadászgörény agility.

  • Átlátszó békát tenyésztettek ki Japánban

    A kutatók akár a rák kialakulásának okait is felfedezhetik

    A hirosimai állami egyetem kutatócsoportjának vezetõje szerint így olcsóbban tudják vizsgálni egyes mérgek hatását a csontokra, a májra és más szervekre, mintha megnyitnák az állatot, és akár a rák burjánzását is nyomon követhetik. Emellett a vizsgálatokhoz nem kell kivégezniük az állatokat, hanem azokat természetes haláluk beálltáig megfigyelhetik.

  • Újabb állatkínzók jelentek meg a közösségi portálokon

    Miért kell bántani a szegény házi kiskedvenceket?!

    Az állatvédõk is próbálnak fellépni az oldalakon szereplõ állatkínzókkal szemben

    állatAz Orpheus Állatvédõ Egyesület munkatársai az elmúlt napokban több közösségi portálon találtak olyan tagokat, akik más szélsõségek mellett állatokat kínoztak és öltek meg, majd errõl saját készítésû képeket töltöttek fel a profiljukba.

  • Szupergyors izmok az énekesmadarakban

    Salt Lake City - Egyes énekesmadarak az emberi szempillantásnál százszor gyorsabban képesek összehúzódásra késztetni hangképzésükben közremûködõ izmaikat - állapították meg amerikai kutatók.

    A Utahi Egyetem biológusai szerint a seregélyek és a zebrapintyek az eddig leírt leggyorsabb izmokkal hozzák létre dalukat. Coen Elemans és munkatársai a hangképzésben segítõ izmok aktivitását mérte szabadon éneklõ madarakban, valamint laboratóriumban preparált izmokban.

  • Állatbarátkozás és Szeretetcsoki a futóversenyen

    Állatbarátkozás és Szeretetcsoki a futóversenyenAz Orpheus Állatvédő Egyesület "Önkéntes Közössége" és a Mátrix Közhasznú Alapítvány is bekapcsolódott a Csemete az Erzsébet Liget felújítása alkalmából a Ligetben a „Zöld város" programnak köszönhetően megszervezett futóversenybe és egészségtudatosságot segítő napba. Több száz kisgyermek, pedagógus és szülő vett részt az eseményen, ahol a sport - szabadidő közben a természetközeli élmény, és a zöld gondolkodás is helyet kapott. Állatos kiadványok, és a Mátrix közkedvelt programja, a Szeretetcsoki.hu nagy örömet okozott a résztvevőknek. A résztvevők igen jól érezték magukat, a szervezők nagy örömére.

  • Felborult egy malacokat szállító kamion Szeged mellett

    Több mint száz vágósertés pusztult el abban a balesetben, amely vasárnap déltájban történt Szeged határában az 5-ös fõúton - tájékoztatta a Csongrád Megyei Rendõr-fõkapitányság lapunkat. Szenti Szabolcs elmondta: a kétszáz malacot szállító olasz rendszámú kamion magyar sofõrje, az elsõdleges adatok szerint rosszul választotta meg a haladási sebességet, ezért történt a tragédia. A sofõrnek nem esett baja, az állatok jelentõs része azonban elpusztult, néhányat pedig a helyszínre érkezett hatósági állatorvosnak kellett elaltatnia. Az elhullott malacokat vasárnap folyamatosan szállították el a helyszínrõl.

  • Bikaviadalt - összefognak a bikaviadal hívei

    Üzlet a véres játék, ami turistákat, pénzbevételt hoz!

    Madrid - Szövetségre léptek a hétvégén a spanyol, a francia és a protugál törvényhozás bikaviadal-párti képviselõi, hogy megmentsék a mindhárom országban jelentõs létszámú publikum által kedvelt véres idõtöltést.

    A résztvevõk Madridban tartott tanácskozásukon elhatározták egy koordinációs bizottság létrehozását, hogy válaszolni tudjanak az állatvédõk corrida elleni, mind hevesebb támadásaira.

  • Íme a világ legapróbb emlõse

    Ugyan még egy giliszta járatába is belefér, de félelmetes étvágyú, rettenthetetlen vadászról van szó!

    Aki éhes, az nem válogat. Márpedig az az apró, pár grammot nyomó, alig 3-5 centis emlõs, akirõl most szó lesz, mindig éhes, és semmi sem állítja meg. Ha kell egy gilisztát is üldözõbe vesz, melynek akár földalatti járatába is bepréselõdik, mert annyira pindurka. Ez az aprócska tünemény Európa déli vidékein, valamint Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és Délnyugat-Ázsiában él, a füves puszták lakója. Õ a világ legkisebb emlõsállata.

  • Sorompóra lógatva találtak rá a kutyusokra - durva képekkel

    Szekszárd - Pénteken kora délután egy felháborodott telefonáló értesítette a tolna megyei állatvédõket arról, hogy a Csörge-tó felé vezetõ út mellett két kutyát lógattak fel egy használaton kívüli útzáró sorompóra. Egy barna és egy fekete fiatal kutya tetemét találták meg az állatvédõk, az egyiket a lábánál fogva felakasztva, a másikat egyszerûen „rádobva” a piros-fehér korlátra. A kutyák feltehetõen már a „közszemlére” való kihelyezés elõtt elpusztultak.

    Az állatvédõ szervezet értesítette a rendõrséget, és állatkínzás gyanúja miatt feljelentést tett.

  • Bazsi, Bogár, Roci, Pamacs kutyák gazdihoz kerültek

    Bazsi a fiatal, labrador, kan kutyát eledellel egy bolthoz szoktatták. Az állat nyugodt természetû, szocializált, pórázhoz szokott, így nem volt túl sok gond vele. Bogár kapcsán egy állatbarát kért segítséget. Az állat sérülései arra engednek következtetni, hogy sok hányattatás érhette a szerencsétlent. Roci, a fiatal, rottweiler jellegû, szuka kutyát egy rendõrtiszti szakközépiskola környékén az ott tanuló diákok találták. Pamacsot leadták az állatvédelmi központba, majd még aznap ki is vitték.

    További sok - sok kutyus és cicus várja örökbefogadó / gazdi jelentkezését.

  • Maci helyzetét jobbra fordítottuk

    Maci, vágással a nyakán került beszállításra az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatvédelmi telepére. A Maci nevû németjuhász kutyát gazdája kénytelen volt elhelyezni valahol, mert neki költöznie kellett... hát nem a legjobb helyre juttatta, hiszen ahova adta, ott kínozták :(

    Az állatot ideiglenesen egy telepen helyezte el. Gondolta, hogy jó helye lesz neki, míg talál neki végleges otthont. Macit, a telepen dolgozó gondnok látta el, aki kikötötte egy fához, úgy hogy nyakörv nélkül, a láncot hurkolta át a kutya nyakán. A lánc egy idõ után elvágta a bõrét.

  • Jön a tél, megfagynak a kidobott állatok

    Évrõl évre a tél közeledtével az állatvédõ-állatbarát emberek szívében komoly felhõk gomolyognak: mi lesz az országszerte százezres számban utcán kóborló kisállattal, amikor beáll a hideg tél? Az aggódás jogos.

    Az állatok nagy része kalóriát vesztve, legyengülve pusztul el, egy részüket a gyepmester hálója (dróthurka) viszi el az olykor megváltásnak számító (de könyörtelen) pusztulásba. Gyakori eset az is, amikor az értelmetlen, kiutat keresõ bolyongást egy jármû kereke szeli ketté végérvényesen. Riasztó, és emberi szívet facsaró látvány az, amikor fedél nélküli társállatok bolyonganak céltalan.

  • Sikeres volt a gyepmesteri telep kapcsán Szegeden szervezett lakossági fórum

    gyepmester prevencióTudta Ön, hogy a kóborrá lett állatok közül a legrosszabb helyzetben a gyepmesteri telepre bekerült állatok vannak?!? Legtöbbjét a 14 napos megfigyelõ karantén után egyszerûen megölik!

    A Szegedi Közéleti Kávéház májusi programsorozatában szervezett lakossági fórumunk segít utat törni az állatvédelmi célokat is magában foglaló, a gyepmesteri telepet érintõ reformoknak.

  • Falusi Mariann elveszítette hû társát, Zolit

    A Pa-Dö-Dö énekesnõjeének elpusztult kis kedvence, Zoli kutya. Az állat 17 évig hû társa volt Mariannak.

    Zolit annak idején a vízbefúlástól mentette meg az énekesnõ, azóta lettek elválaszthatatlanok. A kutyus az utóbbi idõben már sokat betegeskedett, de még így is mindenhová elkísérte gazdáját. Mariann akkor is éppen egy stúdióban volt vele, amikor szomorúan vette észre, hogy kedvence már nem él.

  • Állatvédők a SZIN 2015 Fesztiválon

    Állatvédők a SZIN 2015 FesztiválonA SZIN 2015 Fesztivál Civil Falu részlegén a kulturális, szociális, államigazgatási, egészségügyi, esélyegyenlőségi szervezetek mellett az Orpheus Állatvédő Egyesülettel is találkozhatnak a látogatók. Az Orpheus standján a SZIN résztvevők a felelős állattartás népszerűsítése kapcsán állatos fotókiállítás nézegetésével tölthetik el szabadidejüket. A naponta több ezres látogatót befogadó SZIN 2015 fesztiválon nem volt egy perc unatkozás sem, ehhez kellően színes programokkal (egész napos fotókiállítással) volt jelen a Civil Faluban az állatvédő egyesület.

  • Kilõtték az asszony mellõl a kutyáját a vadászok!

    Meddig mehetnek a felelõtlen vadászok?

    Dombóvár - Szomorú levelet továbbított a Tolna Megyei Állat állatvédõ szervezet a sajtónak. A panaszos, pontosabban annak felesége mellõl szó szerint kilõtték kutyáját egy magaslesrõl. A rendõrség nem foglalkozik az üggyel, ugyanis az állatok kilövése "csak rongálásnak minõsül". Mivel a kutyus keverék volt, értéke nem haladta meg az ötezer forintot. Ezért a rendõrség illetékesség hiányában a dombóvári jegyzõhöz továbbította az ügyet.

  • Nem is olyan veszélyes a beltenyészet

    Nem is olyan veszélyes a beltenyészet, legalábbis az állatok esetében, mint eddig gondolták - állítja Lisa Meffert, a texasi Rice Egyetem genetikus kutatója.

    A beltenyészet az emberek körében árnyoldalai miatt õsidõktõl fogva tabu: csökken a termékenység, az utódok túlélõképessége, alacsonyabb a betegségekkel szemben való ellenálló-képesség.

  • Állatolimpia: gátfutás nyulaknak, kötélmászás papagájoknak, macskasprint...

    Hongkong - Nem csak Pekingben tart javában az olimpia, hanem Hongkongban is, ám ott állatok versenyeznek.

    Egy állatkereskedés szervezte meg a játékokat a legkülönfélébb sportágakban a legkülönfélébb kedvenceknek: ölebeknek, nyulaknak, macskáknak, egyebeknek. Az állatolimpia tízhetes, és külön készíttetett a bolt érmeket - megfelelõ méretûeket - az állatoknak. Az ötletet a pekingi olimpia adta, ám a bolt fontosnak tartja az ölebek egészségét is, amelyhez hozzátartozik a mozgás.

  • Háziállataink védelme fontos az intenzív hidegben!

    Sajnos sok helyrõl érkeznek a nagy hideg alatt bejelentések, hogy kõkemény mínuszokban apró láncon vagy kutyaház nélkül tartanak egyesek kutyákat...

    A kemény mínuszokban az utcán lévõ emberek mellett a szabadban sétáltatott, a kinn tartott állatokra is oda kell figyelnünk. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület tanácsaival és egy kis odafigyeléssel elkerülhetõ a házi kedvencek, a szabadban élõ állatok éhezése, fagyása.

  • Kihalhatnak a sugarasteknõsök

    Életterének zsugorodása és a húsa iránti növekvõ kereslet miatt a kihalás veszélye fenyegeti a Madagaszkár szigetén õshonos sugarasteknõst.

    Az egyedül a kelet-afrikai szigeten megtalálható faj (Astrochelys radiata) húsz éven belül vagy akár még korábban is eltûnhet a Földrõl - figyelmeztetnek állatvédõ szervezetek, köztük a Turtle Survival Alliance (TSA). A 40 centiméteresre és 20 kilogrammosra is megnövõ állat nemcsak húsa, hanem sugárszerû sárgás vonalakkal díszített páncélja miatt is kelendõ. Európa és Ázsia feketepiacain a TSA szerint egyetlen páncél több ezer euróba is kerülhet.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása