rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Ér-e valamit az állatvédelmi törvény?

  • A remény hal meg utoljára, ahogy mondani szokták. 2004-ben, mikor aláírtuk az állatkínzás büntetésének szigorítására vonatkozó petíciót, reménykedtünk benne, hogy valami változni fog. Végre, nem kell tûrnünk, ahogy a szomszéd nap mint nap összerugdossa a kutyáját, nem kell tûrnünk, hogy valaki megmérgezze a macskánkat. Nem kell tûrnünk, szemet hunynunk. Reménykedtünk, de csalódtunk, mert semmi nem változott. Nap mint nap röppennek fel a médiában állatkínzásokról szóló hírek, cikkek, riportok. Annyi, hogy az ember megkérdezi önmagától: Mi van itt? Ennyi degenerált ember él ebben az országban? Állatkínzó nemzet vagyunk?

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    Ám ami a legfelháborítóbb ezekben az esetekben, hogy az elkövetõk mindig megússzák a büntetést is. Magyarországon a bíróság álláspontja, hogy nem szabnak ki letöltendõ börtönbüntetést állatkínzásért, még a legextrémebb, legszörnyûbb estekben sem. Gondoljunk csak a pécsi kamasz fiúk ügyére. Kiváló alkalom lett volna rá, hogy az ügyészség végre a sarkára álljon és példát statuáljon, de nem tették. Vagy mi lett például azzal az emberrel, aki Karácsony napján kidobta a kutyáját az ablakon? Semmi. „Szegény részeges mihaszna, elvonókúrára ment, és ezzel jóvátette minden bûnét!” Vagy a soproni állatkínzó? Vagy épp az a szaporító, aki már ki tudja hányadszor, a hatóságokat szemberöhögve újból felvirágoztatta a kis szaporító üzemét? Napestig sorolhatnám az eseteket, de elmarasztaló ítéletet bizony igen keveset találnánk. Börtönbüntetést pedig, valós, letöltendõ börtönt, egyetlen ügyben sem. Reménykedtünk, csalódtunk.

    Külön említésre méltó: azon túl, hogy az elkövetõket semmiféle büntetés nem sújtja, (legfeljebb párezer forint) még a bántalmazott, megkínzott állatot is megtarthatják, nem kobozzák el tõlük. Ez most körülbelül olyan, mintha a szíjjal félholtra vert gyereket ismét a kedves, iszákos papa gondjaira bíznák. Még az az ember is megtarthatta kutyáját, aki végigrugdosta „kedvencét” a fõtéren, egy térfigyelõ kamera elõtt, pedig õ még jó kis pénzbüntetést is fizetett. (Vagy nem fizetett?)

    Hogy mi történt a kutya orrával, azt senki sem tudja...

    Most, 2010-ben újból reménykedni kezdtünk. Ennek oka egy új kormányrendelet volt, ami az eddigieknél jóval szigorúbb szabályokat alkotott az állatok tartása terén. Mi, állatbarátok és jóérzésû emberek, ismét felkiáltottunk: VÉGRE! Jön valaki, és a szomszéd kutyus lekerül az egyméteres láncról. Jön valaki, és a sufniba zárt, nyüszögõ ebek megmenekülnek. Jön valaki, és a tûzõ napon tartott kutya végre házat kap, menedéket, vizet és élelmet. Vagy talán egy új gazdit, aki megbecsüli õt. Végre, hurrá! Hisz kormányrendelet van róla, ez a törvény, ennek így kell lennie. És újból csalódnunk kell.

    Annak ellenére, hogy 2010 július 1-étõl életbe lépett az állattartást szabályozó új kormányrendelet, sorra érkeznek aggasztóbbnál-aggasztóbb hírek az ország különbözõ részeirõl. Bizony, hiába van törvényileg elõírva a négy méteres lánc, tíz négyzetméteres terület kutyák számára, (Több állat esetében 6 négyzetméter állatonként!!!) semmi változás nem történik! (Itt azért azt is meg kell jegyeznünk, hogy egyetlen állatbarát sem gondolja, hogy bármely érezni, szeretni képes élõlény leláncolása elfogadható lenne, vagyis a kutyák megkötése miatt továbbra is neheztelünk, de jelen pillanatban annak kell örülnünk, ami van.)

    A hivatalok hozzáállása az állatkínzásos esetekhez jottányit sem változott. Számos esetben elõfordult, hogy az állatkínzásról, rossz tartásról szóló bejelentést teljes érdektelenség fogadta. Bizony, sok önkormányzatnál igen rosszul fogadják, ha dolgozniuk kell, kimenni terepre és intézkedni. Bár a lustaság még mindig elfogadhatóbb, mint a közömbösség. Miért van az, hogy õrültnek nézik az állatbarát embert, ha feljelentést mer tenni egy állatkínzó ellen? Miért a hivatal tesz nekünk szívességet, ha ilyen esetekben elõmászik a csigaházból? Állampolgárok vagyunk, vagy mifene, jogaink vannak és elvárásaink. Elvárjuk, hogy intézkedjenek a törvényeknek megfelelõen. Az állatoknak is vannak jogaik, és elvárásaik. Bár õk inkább csak könyörögnek, ám igen kevesen vesznek róluk tudomást.

    Kétségtelen tény, hogy a helyzet vidéken, a kisebb falvakban a legrosszabb. Ezen településeken szinte alig találni olyan portát, ahol emberségesen, a jogszabályoknak megfelelõen tartanák az állatokat. Hogy ez miért alakult így, sok vitát megérne. Talán a régi, avítt szokásokat követik az itt lakók? Nevezetesen: az állat csupán eszköz, avagy érzések nélküli, pótolható lény, aki örüljön, ha enni kap? Vagy épp az emberek úgy gondolják, hogy az isten háta mögött, ahol stílusosan: a kutya sem jár, bármit megtehetnek, mert nem látja senki. „Sógor-koma meg úgysem szól az
    agyonvert kutya miatt, hisz kölcsönkérte a talicskát!”

    Az igazság bizony az, hogy ezekben az emberekben sokszor fel sem merül, hogy állatkínzást, bûncselekményt követnek el. Mint érzõ, intelligens lényekben ugyan fel kéne merülnie azon gondolatnak, hogy a kutya nem jókedvében vinnyog, nyüszít, hogy nem azért sovány, mert nincs kedve enni. És igenis rosszul érzi magát, ha bezárják, kikötik. Ám úgy tûnik, ezt mégis el kell magyarázni nekik. Tûzõ napon, hajlék nélkül, egyméteres láncra vert kutyák (és a szerencsétlen eb még örülhet, ha lánc jut neki, nem pedig egy zsineg vagy szárítókötél a nyaka köré), agyonvert, vagy vízbe fojtott macskakölykök, halálra éheztetett lovak, birkák, tehenek, ez
    a szép magyar tanyasi valóság.

    Odafönt, a parlamentben ücsörgõ hölgyeknek és uraknak teljesen felesleges volt fáradniuk az új rendelet megalkotásával, hisz mit ér a törvény, ha senki nincs, aki betartja, vagy betartatja? Elméletileg van nekünk egy szép kis jogszabályunk a kedvtelésbõl tartott állatok (kutyák, macskák) chip-es megjelölésére is. Mostantól, 2010 júliusától eladni avagy elajándékozni kizárólag chippel ellátott kutyát, cicát lehet. De ki az, aki ezt betartja? Ki az, aki ezt ellenõrzi? Pedig ez a jogszabály, ha komolyan vennék, alkalmas lenne rá, hogy felszámolja a felelõtlen állattartást, a nem kívánt szaporulatot és azok kegyetlen elpusztítását. Ezen rendelet alapján néhány éven belül egyetlen chip nélküli állat sem lesz kis hazánkban, pontosabban, nem kéne lennie. De kit érdekel ez? „Sógor-koma, itt a blöki, nesze, a többit agyonütöttük. De a talicskát kérem vissza.”

    Örvendetes volna, ha az önkormányzatok komolyan vennék az állatvédelmi törvényt és igyekeznének a lakosságot is ebbe az irányba terelgetni. Nem kerülne sokba (csupán néhány önkéntesbe), hogy minden egyes önkormányzat szigorú listát állítson össze a településen tartott állatokról, ellenõrizze azok tartását. Mindenki jól járna egy ilyen akcióval. A pincébe, fáskamrába számûzött kutyák kiszabadulnának, az önkormányzatoknak pontos listája lenne az állatokról, az évenkénti kötelezõ oltás ellenõrizhetõvé válna. Ráadásul az elkóborolt, eldobott, megkínzott állatok gazdáit is könnyebben meg lehetne találni ezáltal. Valóban tiszta haszon mindenkinek, az állatkínzókat leszámítva, persze.

    Az állatkínzásos esetek sok hasonlóságot mutatnak a családon belüli erõszakkal. Egyrészrõl azért, mert ott, ahol a nõket, gyerekeket bántalmazzák, általában az állatokat sem kímélik. Másrészrõl a bejelentések, vagy sokkal inkább elhallgatások és törvénykezés terén van hasonlóság. Az állatkínzást a családon belüli erõszakhoz hasonlóan még mindig magánügyként kezeli a legtöbb ember, és bár megvolna rá a megfelelõ jogi szabályozás, segítségnyújtás, törvényhozás, a dolog mégis elakad valahol a bíróságokon. Sajnálatos tény, hogy a magyar állam pont azokat nem képes megvédeni, akiknek a legnagyobb szükségük volna erre, a gyerekeket és állatokat. Azokat, aki teljességgel kiszolgáltatottak a felnõtt lakosságnak. Örvendetes tény, hogy a kormány szigorítani kívánja a büntetéseket, szigorúbb törvénykezést ígér. Ám ebben a szigorban az állatkínzók felelõsségre vonása is szerepel? Reménykedjünk. Hisz a remény hal meg utoljára. Csak épp az elgyötört állatok elõbb.

    Lucas


    Kutyák, akiket tarthatnának rendesen is...


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Védje törvény a prémes állatokat Magyarországon!

    Védjük meg a bundás barátainkat is!

    A prémjükért tartott állatok levágásának betiltását szorgalmazza Gusztos Péter. Az SZDSZ-es képviselõ hétfõn nyújtja be az állatvédelmi törvény módosításáról szóló elõterjesztést az Országgyûlésnek. Jelenleg bárki szabadon tenyészthet bundakabát célból bármilyen gazdasági állatot. És ezt sokan (a nagy haszon reményében) meg is teszik...

    Magyarországon évente ötmillió kisállatot, fõként csincsillát pusztítanak el azért, hogy bunda vagy ruházati kiegészítõ készüljön belõlük.

  • A kutyák okosabbak a macskáknál

    Az ember legjobb barátja nagyobb fokú intelligenciára tett szert az évmilliók során, mint a nála jóval kevésbé társasági macska - derül ki egy brit kutatásból.

    Az Oxfordi Egyetem kutatói elsõ ízben tanulmányozták különbözõ emlõscsoportok agyának evolúciós fejlõdéstörténetét. Rájöttek, hogy meglepõen eltérõ ütemben változott az agynak a testmérethez viszonyított nagysága, és szoros kapcsolatot állapítottak meg e között és az állat társas mivolta között.

  • Magdi utcán bolyongott...

    Ki engedte szabadon, és mi lesz vele?!

    A négy év körüli, szuka bullterrier kutya egy forgalmas út mentén kószált. Egy állatbarát, hogy a tragédiát megelõzze, megfogta. Ezután kérte az Ebrendészet segítségét, hogy az állat biztonságos helyre kerüljön.

    A kutyus emberhez szokott, játékos, energikus. Sikerült régi gazdáját felkutatnunk, így õ megmenekült. Azért a felelõtlen - állatelhagyó - gazdik megérdemelnének egy állattartási ismeretek tanfolyamot...

  • Megmenekültek a folyóba dobált kiskutyák!

    Egy 75 éves néni megmentette azt az öt kiskutyát, akiket, m int arról korábban beszámoltunk egy bosnyák lány dobált folyóba, hatalmas felháborodást keltve világszerte.

    Ru¾a Pavloviænak köszönhetõen életben maradtak a folyóba dobált kiskutyák. A 75 éves, bugojnói, bosnyák asszony éppen a közeli földjén dolgozgatott, amikor éktelen nyivákolás ütötte meg a fülét. Az öt kiskutya valahogy kievickélhetett a partra, de átfagytak. Mindet hazavittem és megetettem, de várom, hogy valaki örökbe fogadja õket – nyilatkozta a Veèernji listnek az idõs asszony, mert nem bírja anyagilag a táplálásukat.

  • Csíkhelyi Lenke - Úrfi, Bikfic, Batyu meg a hazudós gazda

    Buksi kutyánk már elmúlt két éves, egyre gyakrabban került szóba, hogy férjhez kellene adni. A falubeli udvarlók színben, méretben, szokásaikban olyannyira elütöttek szépséges, de nem könnyû természetû Buksicskánktól, hogy már-már arra gondoltunk, egy kutyamenhelyen kellene körülnézni. A közelben azonban nem tudtunk ilyet, így a dolog csak halasztódott.

  • Gazdit keresünk árva kutyáknak és cicáknak!

    Megmentésre várnak a legyengülten utcára kidobált, megunt, az ebrendészeti telepre bekerült kisállatok!

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület környezet-és állatvédelmi céllal üzemelteti az ebrendészeti telepet. Megfigyelési idejüket letöltött, veszettség ellen oltott, jelölt, féregtelenített kutyusok várják örökbefogadók jelentkezését!

    Fogadjon örökbe házi kedvencet, házõrzõt, négylábú barátot! Segítségét hálásan köszönjük!

  • Kutyával orvosnál: az embernél is drágább

    A gazdik gyakran becézik kedvencüket: drága kis kutyám! S hogy ez milyen igaz, azt az is mutatja, hogy egy látogatás az orvosnál a kutyával drágább, mint az „emberdoki”

    A lelkiismeretes gazdi nemcsak a korai felkelést vagy az akár szakadó esõben való kutyasétáltatást vállalja, hanem a komoly anyagi áldozatot sem sajnálja négylábú kedvencétõl. A mindennapi eledel költségei eltörpülnek az orvosi kezelésekre fordítandó summa mellett. Az állatorvosi tarifák jócskán meghaladják egy „emberorvos” hasonló szolgáltatásának értékét.

  • Macskaprém, kutyaprém

    Öttõl 150 ezer forintig terjedõ bírságra számíthat a jövõben az, aki macska-, vagy kutyaprémet, illetve azt tartalmazó terméket hoz forgalomba, a kormány ugyanis szerdai ülésén módosította az állatvédelmi bírságról szóló kormányrendeletet - jelentette be Budai Bernadett kormányszóvivõ a csütörtöki tájékoztatón.

    Hangsúlyozta: a kabinet ezzel a döntéssel is erõsíteni akarja az ember számára legkedvesebb háziállatok védelmét.

  • Utcai macskaetetés és macskatartás

    Utcai macskaetetés és macskatartásA kertvárosi utcában az ott lakók egy része a cicákat szereti. A macskákat ők az utcán etetik, védik őket. Állatokat ennyire nem kedvelő szomszédaik számára ez a fajta állattartás nem megfelelő. Sok állatot mérgeznek meg az utcákon, mert van aki így akarja az utcai macskatartók életét megkeseríteni. A durva állatbántalmazások elkerülhetőek lennének, ha a ember a háziállatait nem közterületen, hanem saját - elkerített udvarában, másokat nem zavarva tartaná. Az állatbarátok és az állatellenes lakosok is az Orpheus Állatvédő Egyesülettől kérnek megoldást, ami képtelenség, hiszen nincs annyi állatvédő, hogy minden háznál megmentsen minden cicust.

  • Genetikailag új madár- és denevérfajokra bukkantak

    Tizenöt új madár és hat új denevérfajt azonosítottak egy olyan projekt keretében, melynek célja elkészíteni a földi állatok "genetikai portréját"

    A felfedezett madarak mindegyikét már számos alkalommal figyelték meg a lakosok és az ornitológusok, ám csak a genetikai vizsgálat fedte fel, hogy korábban ismeretlen fajokról van szó. Amíg a kutatók nem elemezték a madarak DNS-ét, addig azt feltételezték, hogy azok ugyanazon fajhoz tartoznak, ám bár külsejük hasonló, genetikailag különböző fajokról van szó.

  • Ölében egy mentett kutyával ütötte el Lacikát egy autó

    Lacika keze kicsit tétován nyúl a piros kocka után, de aztán szép komótosan felhelyezi a zöld mellé az ágas-bogas készségfejlesztõ létrára a Zala Megyei Kórház gyermekosztályának játszósarkában.

    A kisfiúcska még 2010 novemberében, iskola utáni napon, barátaival talált egy elárvult kiskutyát, õt pátyolgatták a tragédia elõtti pillanatokban. A játék közben a többiek szerencsésen átértek a túloldalra, ám Laci, ölében a kutyussal nem... Lacika nagy bajban van, lesz számára segítség?!

  • A láncra kikötött kutya a kerítésre akadva fulladt meg

    A cikkben szereplõ történetrõl a fénykép a kunhegyesi állatvédõ csapat által készült.

    Az egyik helyi lakos udvarán egy felnõtt kutya volt felakasztva. A rendõrség a bejelentés után behatolt a magánterületre, sajnos már nem lehetett az állaton segíteni, elpusztult. A "kedves" állattartó az eset elõtt két nappal elutazott, a kutyáját (amelyik sosem volt megkötve), láncra verve hagyta otthon. Az állat sajnos annyira vergõdött felakadva a láncon, hogy megfulladt. Kicsit sántít a történet, de a kutyát az élõk sorába visszahozni már nem lehet...

  • Nem is olyan veszélyes a beltenyészet

    Nem is olyan veszélyes a beltenyészet, legalábbis az állatok esetében, mint eddig gondolták - állítja Lisa Meffert, a texasi Rice Egyetem genetikus kutatója.

    A beltenyészet az emberek körében árnyoldalai miatt õsidõktõl fogva tabu: csökken a termékenység, az utódok túlélõképessége, alacsonyabb a betegségekkel szemben való ellenálló-képesség.

  • Ha kihalnának a méhek...

    Ha kihalnának a méhek, sokkal drágábbak lennének a zöldségek és gyümölcsök!

    Párizs - A világélelmezés egyensúlya alapvetõen megváltozna a beporzó rovarok kihalása esetén - figyelmeztetett a hét végén a Francia Agronómiai Kutató Intézet (INRA).

    A világ agrártermelésének 35 százaléka függ a beporzó rovarok tevékenységétõl. Ide tartoznak jelentõs mértékben a gyümölcsök, a zöldségek és az olajnövények és - kisebb részben - a kávé, a kakaó, a csonthéjasok és a fûszernövények.

  • Megvan a világ leggyorsabb harapása

    Egy kutatócsoport felfedezte, hogy egy hangyafaj rendelkezik a leggyorsabb harapással az állatok világában

    A természet leggyorsabb harapása. Az Odontomachus bauri hangyafaj másodpercenként 35-64 méteres sebességgel képes összecsukni állkapcsait. Ez 2300-szor gyorsabb a szempillantásnál.

    Ez a leggyorsabb ütésnek számít az állatok világában - mondja Sheila Patek a Berkeley kutatója.

  • Nõstény macskák fogamzásgátlása

    Több módszer is van arra, hogy egy nõstény macska szaporodási képességét megakadályozzuk. A mûtéti eljárás az állatorvos által legjobbnak tartott, ám végleges megoldás. Az idõszakos fogamzásgátlás nem okoz visszafordíthatatlan változást, s bár a hormontartalmú tabletta rendszeres adagolása vagy az antibébi-injekció nem teljesen veszélytelen, mindkettõ alkalmazható a nem kívánt vemhesség elkerülésére.

  • Köszönjük a karácsonyi állatmentést segítő adományokat

    Köszönjük a karácsonyi állatmentést segítő adományokatSok apró segítség (eledel, kutyaház, meleg rongy vagy anyagi támogatás) révén könnyedebbé válik az állatok megmentéséért folytatott küzdelem. Együtt könnyebb, köszönjük az adományozók életmentő segítségét! Sokszor aprónak tűnik, de a legtöbbször életmentő 1-1 zsák kutyaeledel, vagy az orvosi és mentő költségekbe való párszáz forintnyi adomány Orpheus Állatvédő Egyesülethez történő eljuttatása. A cél az állatok megmentése, ezt a segítő Angyalaink tudják. Köszönjük minden kedves segítő, támogató, jóakaró önzetlen állatvédelmi célú támogatását.

  • El a kezekkel a fókáktól!

    Genf - Sokkoló plakáttal kíséri legújabb, fókamentõ kampányát Brigitte Bardot (71): a fotómontázson egy fóka látszólag agyonver egy meztelen emberi csecsemõt. A francia színésznõ a genfi nemzetközi bíróságon tiltakozik a kanadai bébifókák évrõl évre ismétlõdõ, tömeges és brutális kiirtása ellen.

    December ötödikén zajlott le a meghallgatás az állatok jogait vizsgáló nemzetközi bíróság elõtt Genfben. A fõ panaszos, Brigitte Bardot felháborodott beszédben ecsetelte az északi sarkvidéken élõ fókák évrõl évre megrendezett, tömeges lemészárlását, és dühödt támadást indított a kanadai állam, Paul Martin kanadai miniszterelnök és kabinetje ellen.

  • Kutya hideg van az állatoknak is!

    Kutya hideg van az állatoknak is!Hideg és fagyás fenyegeti télen a házi kedvenceinket és a természetben élő állatokat is! Ha zord hidegre fordul az időjárás az utcán lévő emberek mellett ilyenkor a szabadban sétáltatott, a kinn tartott állatokra is oda kell figyelnünk. Az Orpheus Állatvédő Egyesület tanácsaival és egy kis odafigyeléssel elkerülhető a házi kedvencek, a szabadban élő állatok éhezése, fagyása. A nagy hidegben kint tartott kedvenceink számára feltétlenül biztosítsunk energiában dús eleséget. Egyesületünk a mentett állatok megóvásához várja kutyaház felajánlók, adományozók, segítők, támogatók jelentkezését. Tegyünk együtt az állatok megmentéséért!

  • Megtalálták a szadista kutyagyilkost

    A szegedi rendõrök állatkínzás bûncselekményének megalapozott gyanúja miatt eljárást indított egy algyõi férfi ellen, aki augusztus közepén a Tisza-parti nagyközség külterületén felakasztott a fára egy kutyát. A középkorú személy tettét azzal magyarázta, hogy a beteg és lefogyott jószágot az algyõi gyepmesteri telepre szándékozta vezetni, azonban a kutya nem bírt már szinte menni sem, a telepre nem tudta volna elvezetni, ezért úgy döntött, hogy az erdõben egy fára felakasztja, és magára hagyja.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása