rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Ér-e valamit az állatvédelmi törvény?

  • A remény hal meg utoljára, ahogy mondani szokták. 2004-ben, mikor aláírtuk az állatkínzás büntetésének szigorítására vonatkozó petíciót, reménykedtünk benne, hogy valami változni fog. Végre, nem kell tûrnünk, ahogy a szomszéd nap mint nap összerugdossa a kutyáját, nem kell tûrnünk, hogy valaki megmérgezze a macskánkat. Nem kell tûrnünk, szemet hunynunk. Reménykedtünk, de csalódtunk, mert semmi nem változott. Nap mint nap röppennek fel a médiában állatkínzásokról szóló hírek, cikkek, riportok. Annyi, hogy az ember megkérdezi önmagától: Mi van itt? Ennyi degenerált ember él ebben az országban? Állatkínzó nemzet vagyunk?

    Ám ami a legfelháborítóbb ezekben az esetekben, hogy az elkövetõk mindig megússzák a büntetést is. Magyarországon a bíróság álláspontja, hogy nem szabnak ki letöltendõ börtönbüntetést állatkínzásért, még a legextrémebb, legszörnyûbb estekben sem. Gondoljunk csak a pécsi kamasz fiúk ügyére. Kiváló alkalom lett volna rá, hogy az ügyészség végre a sarkára álljon és példát statuáljon, de nem tették. Vagy mi lett például azzal az emberrel, aki Karácsony napján kidobta a kutyáját az ablakon? Semmi. „Szegény részeges mihaszna, elvonókúrára ment, és ezzel jóvátette minden bûnét!” Vagy a soproni állatkínzó? Vagy épp az a szaporító, aki már ki tudja hányadszor, a hatóságokat szemberöhögve újból felvirágoztatta a kis szaporító üzemét? Napestig sorolhatnám az eseteket, de elmarasztaló ítéletet bizony igen keveset találnánk. Börtönbüntetést pedig, valós, letöltendõ börtönt, egyetlen ügyben sem. Reménykedtünk, csalódtunk.

    Külön említésre méltó: azon túl, hogy az elkövetõket semmiféle büntetés nem sújtja, (legfeljebb párezer forint) még a bántalmazott, megkínzott állatot is megtarthatják, nem kobozzák el tõlük. Ez most körülbelül olyan, mintha a szíjjal félholtra vert gyereket ismét a kedves, iszákos papa gondjaira bíznák. Még az az ember is megtarthatta kutyáját, aki végigrugdosta „kedvencét” a fõtéren, egy térfigyelõ kamera elõtt, pedig õ még jó kis pénzbüntetést is fizetett. (Vagy nem fizetett?)

    Hogy mi történt a kutya orrával, azt senki sem tudja...

    Most, 2010-ben újból reménykedni kezdtünk. Ennek oka egy új kormányrendelet volt, ami az eddigieknél jóval szigorúbb szabályokat alkotott az állatok tartása terén. Mi, állatbarátok és jóérzésû emberek, ismét felkiáltottunk: VÉGRE! Jön valaki, és a szomszéd kutyus lekerül az egyméteres láncról. Jön valaki, és a sufniba zárt, nyüszögõ ebek megmenekülnek. Jön valaki, és a tûzõ napon tartott kutya végre házat kap, menedéket, vizet és élelmet. Vagy talán egy új gazdit, aki megbecsüli õt. Végre, hurrá! Hisz kormányrendelet van róla, ez a törvény, ennek így kell lennie. És újból csalódnunk kell.

    Annak ellenére, hogy 2010 július 1-étõl életbe lépett az állattartást szabályozó új kormányrendelet, sorra érkeznek aggasztóbbnál-aggasztóbb hírek az ország különbözõ részeirõl. Bizony, hiába van törvényileg elõírva a négy méteres lánc, tíz négyzetméteres terület kutyák számára, (Több állat esetében 6 négyzetméter állatonként!!!) semmi változás nem történik! (Itt azért azt is meg kell jegyeznünk, hogy egyetlen állatbarát sem gondolja, hogy bármely érezni, szeretni képes élõlény leláncolása elfogadható lenne, vagyis a kutyák megkötése miatt továbbra is neheztelünk, de jelen pillanatban annak kell örülnünk, ami van.)

    A hivatalok hozzáállása az állatkínzásos esetekhez jottányit sem változott. Számos esetben elõfordult, hogy az állatkínzásról, rossz tartásról szóló bejelentést teljes érdektelenség fogadta. Bizony, sok önkormányzatnál igen rosszul fogadják, ha dolgozniuk kell, kimenni terepre és intézkedni. Bár a lustaság még mindig elfogadhatóbb, mint a közömbösség. Miért van az, hogy õrültnek nézik az állatbarát embert, ha feljelentést mer tenni egy állatkínzó ellen? Miért a hivatal tesz nekünk szívességet, ha ilyen esetekben elõmászik a csigaházból? Állampolgárok vagyunk, vagy mifene, jogaink vannak és elvárásaink. Elvárjuk, hogy intézkedjenek a törvényeknek megfelelõen. Az állatoknak is vannak jogaik, és elvárásaik. Bár õk inkább csak könyörögnek, ám igen kevesen vesznek róluk tudomást.

    Kétségtelen tény, hogy a helyzet vidéken, a kisebb falvakban a legrosszabb. Ezen településeken szinte alig találni olyan portát, ahol emberségesen, a jogszabályoknak megfelelõen tartanák az állatokat. Hogy ez miért alakult így, sok vitát megérne. Talán a régi, avítt szokásokat követik az itt lakók? Nevezetesen: az állat csupán eszköz, avagy érzések nélküli, pótolható lény, aki örüljön, ha enni kap? Vagy épp az emberek úgy gondolják, hogy az isten háta mögött, ahol stílusosan: a kutya sem jár, bármit megtehetnek, mert nem látja senki. „Sógor-koma meg úgysem szól az
    agyonvert kutya miatt, hisz kölcsönkérte a talicskát!”

    Az igazság bizony az, hogy ezekben az emberekben sokszor fel sem merül, hogy állatkínzást, bûncselekményt követnek el. Mint érzõ, intelligens lényekben ugyan fel kéne merülnie azon gondolatnak, hogy a kutya nem jókedvében vinnyog, nyüszít, hogy nem azért sovány, mert nincs kedve enni. És igenis rosszul érzi magát, ha bezárják, kikötik. Ám úgy tûnik, ezt mégis el kell magyarázni nekik. Tûzõ napon, hajlék nélkül, egyméteres láncra vert kutyák (és a szerencsétlen eb még örülhet, ha lánc jut neki, nem pedig egy zsineg vagy szárítókötél a nyaka köré), agyonvert, vagy vízbe fojtott macskakölykök, halálra éheztetett lovak, birkák, tehenek, ez
    a szép magyar tanyasi valóság.

    Odafönt, a parlamentben ücsörgõ hölgyeknek és uraknak teljesen felesleges volt fáradniuk az új rendelet megalkotásával, hisz mit ér a törvény, ha senki nincs, aki betartja, vagy betartatja? Elméletileg van nekünk egy szép kis jogszabályunk a kedvtelésbõl tartott állatok (kutyák, macskák) chip-es megjelölésére is. Mostantól, 2010 júliusától eladni avagy elajándékozni kizárólag chippel ellátott kutyát, cicát lehet. De ki az, aki ezt betartja? Ki az, aki ezt ellenõrzi? Pedig ez a jogszabály, ha komolyan vennék, alkalmas lenne rá, hogy felszámolja a felelõtlen állattartást, a nem kívánt szaporulatot és azok kegyetlen elpusztítását. Ezen rendelet alapján néhány éven belül egyetlen chip nélküli állat sem lesz kis hazánkban, pontosabban, nem kéne lennie. De kit érdekel ez? „Sógor-koma, itt a blöki, nesze, a többit agyonütöttük. De a talicskát kérem vissza.”

    Örvendetes volna, ha az önkormányzatok komolyan vennék az állatvédelmi törvényt és igyekeznének a lakosságot is ebbe az irányba terelgetni. Nem kerülne sokba (csupán néhány önkéntesbe), hogy minden egyes önkormányzat szigorú listát állítson össze a településen tartott állatokról, ellenõrizze azok tartását. Mindenki jól járna egy ilyen akcióval. A pincébe, fáskamrába számûzött kutyák kiszabadulnának, az önkormányzatoknak pontos listája lenne az állatokról, az évenkénti kötelezõ oltás ellenõrizhetõvé válna. Ráadásul az elkóborolt, eldobott, megkínzott állatok gazdáit is könnyebben meg lehetne találni ezáltal. Valóban tiszta haszon mindenkinek, az állatkínzókat leszámítva, persze.

    Az állatkínzásos esetek sok hasonlóságot mutatnak a családon belüli erõszakkal. Egyrészrõl azért, mert ott, ahol a nõket, gyerekeket bántalmazzák, általában az állatokat sem kímélik. Másrészrõl a bejelentések, vagy sokkal inkább elhallgatások és törvénykezés terén van hasonlóság. Az állatkínzást a családon belüli erõszakhoz hasonlóan még mindig magánügyként kezeli a legtöbb ember, és bár megvolna rá a megfelelõ jogi szabályozás, segítségnyújtás, törvényhozás, a dolog mégis elakad valahol a bíróságokon. Sajnálatos tény, hogy a magyar állam pont azokat nem képes megvédeni, akiknek a legnagyobb szükségük volna erre, a gyerekeket és állatokat. Azokat, aki teljességgel kiszolgáltatottak a felnõtt lakosságnak. Örvendetes tény, hogy a kormány szigorítani kívánja a büntetéseket, szigorúbb törvénykezést ígér. Ám ebben a szigorban az állatkínzók felelõsségre vonása is szerepel? Reménykedjünk. Hisz a remény hal meg utoljára. Csak épp az elgyötört állatok elõbb.

    Lucas


    Kutyák, akiket tarthatnának rendesen is...


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Csigaköpõ-vb - az eszetlenség határtalan (Állatvédelem)

    csigaevés elõtt csigaköpésVilágbajnok maradt csigaköpésben a francia Alain Jourden, igaz nem javította meg saját rekordját, aki 9. 38 méterre "küldte" versenycsigáját a 43 éves francia és ezzel 110 másik nevezõt utasított maga mögé az idei csigaköpõ vb-n, ahol 14 országból indultak férfiak és nõk vegyesen. A VB-t úgy kétezren követték figyelemmel.

    A cikkbõl kiderül, hogy a franciák nem csak eszik, de alkalom adtán köpik is a puhatestûket...

  • Farkascsalogató tervek Ausztriában

    Bécs - Ausztria képletesen szólva nyitott kapukkal várja a farkasokat, legalábbis az osztrák vadvédelmi szakemberek bíznak benne, hogy az ordasok belátható idõn belül ismét megtelepednek az alpesi országban.

    Az utóbbi években elvétve láttak ugyan néhány kóbor példányt belõlük az észak- és nyugat-ausztriai erdõségekben, de ez mit sem változtat azon, hogy a XIX. század végére gyakorlatilag teljesen kipusztult a farkasállomány az országban, és azóta sem sikerült betelepíteni õket.

  • Titokzatos élõlényeket találtak az antarktiszi vizekben

    Az Antarktisz jeges vizeinek élõvilágát vizsgáló kutatók titokzatos teremtményeket gyûjtöttek a sötét mélységben, köztük hatalmas tengeri pókokat és óriási férgeket - jelentették be ausztrál szakértõk kedden.

    A kutatók nemzetközi program keretében mérik fel az óceán élõvilágát a déli vizekben. Kétezer méteres mélységig gyûjtötték össze a fellelt példányokat, melyek között több, eddig soha nem látott is akad.

  • Gazdihoz került Csanti, Kata, Zoltán, Pull

    Csanti a kan, fox terrier "zavarta" kóborlásával egy utca lakóit, azért vitették el. Kata és Zoltán a németjuhász jellegû kutyák ipartelep õrzésre voltakk használva, de a telepek bezártak, a kutyák sajnos nem kellettek senkinek sem. Pull a kan, beagle kutya tanácstalanul bolyongott egy bevásárló központ körül, ott került befogásra. Az állatokat az Orpheus Állatvédõ Egyesület Állatmentõ csapata rendbe hozta, és sikeresen örökbe tudta adni õket.

    Sok - sok gazdátlan négylábú kedvenc várja örökbefogadó, megmentõ segítségét! Ha tud, segítsen!

  • Az év madarai: a kék vércse és a vetési varjú

    Pécs - A kék vércsét és a vetési varjút választotta az év madarainak 2009-ben a Magyar Madártani Egyesület (MME) - tájékoztatta a szervezet baranyai csoportvezetõje az MTI-t kedden.

    Bank László elmondta, hogy az MME 29 éve választja meg az év madarát, a döntést alapos mérlegelés elõzi meg. A kiválasztás szempontjai különbözõek: a faj tényleges veszélyeztetettsége, hirtelen állománycsökkenés, kiemelt védelmi akció, vagy éppen az aktív védelem népszerûsítése.

  • 10 kölyökkutyát dobtak utcára

    Kidobott kiskutyák Gazdit keresnek!

    Az egyik szeged-tarjáni garázssor mögé dobott ki egy lelketlen állatkínzó tíz kiskutyát. Sokan nem tudják, hogy ez a tett nem csak egy egyszerû állatkínzás, hanem bûncselekmény is, amiért letöltendõ börtön is kapható. A kutyák az Orpheus Állatvédõ Egyesület Állatvédelmi központjába kerültek, ahol a csöppnyi négylábúak a megfelelõ ellátás után szeretõ gazdira és örökbefogadókra várnak. Az ügyben az állatvédõk megtették a rendõrségi feljelentést.

  • Az Orpheus is részt vett a Nemzetközi Esélyteremtési és Ifjúsági Civil Börzén

    Az Orpheus is részt vett a Nemzetközi Esélyteremtési és Ifjúsági Civil BörzénAz Orpheus Állatvédő Egyesület is bemutatkozott és szerepelt a Nemzetközi Esélyteremtési és Ifjúsági Civil Börzén. A rendezvényen lehetőségünk adódott ara, hogy a fontos társadalmi, környezetvédelmi, szociális, kulturális, közösségi tevékenységeinket bemutassuk. Nagyon sok hasznos (ismert és kevésbé híres) szervezet vezetőivel, munkatársaival, önkénteseivel sikerült találkoznunk, fontos munkásságukról bemutatkozóik által ismerkedhettünk meg. A rendezvény nem titkolt célja volt, hogy ernyőt nyújtson határainkon innen és túl működő szervezetek részére kapcsolatfelvételi, együttműködési irányba.

  • A Közel-Keleten háziasították a kutyát

    A brit Nature tudományos magazinban megjelent tanulmány szerint a Közel-Keleten háziasították a kutyákat az emberi civilizáció fellendülésekor. Robert Wayne, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) evolúciós biológusa, a kutatás vezetõje úgy véli, hogy a "termékeny félholdnak" is nevezett területen - amely a mai Irak, Szíria, Libanon és Jordánia területének nagy részét foglalja magában - a civilizáció kifejlõdésével egyidejûleg jelentek meg a mai kutyák elõdei. Ugyanezen a területen háziasították a macskát, és innen ered sok más háziállat is.

  • Lóbarátok kerestetnek!

    A jó lótartás fontossága!Többször foglalkoztunk már a lótartás (tenyésztés, szállítás, versenyzés stb.) etikai és gyakorlati kérdéseivel. Ennek kapcsán sok lelkes Lóbarát és jó szándékú Lótartó jelezte, hogy szükség lenne egy etalonra, amihez tarthatnák magukat, illetve amihez képest meg lehetne határozni egy istálló, vagy lovarda színvonalát.

  • Oroszlánoktól lopják a vacsorát

    Kenyában mindennapos eseménynek számít, hogy éhes oroszlánok elejtenek egy-egy öreg, sérült vagy túl fiatal gnút. Ám nem mondható hétköznapinak, hogy 15 jóízûen falatozó oroszlántól három helyi vadász egyszerûen elveszi a zsákmányukat. Kenyában élnek a busmanok népcsoportjához tartozó dorobo vadászok, akiknek egyetlen fegyverük az önbizalmuk. Egy, a BBC brit tévécsatornán futó mûsorban tettek közzé egy lenyûgözõ felvételt, amelyen három bátor vadász puszta kézzel és magabiztossággal elkergetett 15 oroszlánt egy gnútetem mellõl.

  • Valódi a Négy Mancs filmje a nyúltartásról

    A nyúltelep tulajdonosa bevallja, hogy a NÉGY MANCS felvételei az õ magyarországinyúltelepein készültek.

    A svájci SF1 "Kassensturz" címû november 18-i adásában a svájci érdekeltségû cég OLIVIA Kft. tulajdonosa (Odermatt Meinrad) bevallotta, hogy a NÉGY MANCS filmfelvételei a magyarországi telepein készültek és nyilvánvalóan rossz állapotokat dokumentálnak. A filmen látható, hogy a nyulak a megrendítõen rossz tartási körülmények alatt szenvednek, a kannibalizmus és a kezeletlenül hagyott nyílt sebek sem ritkák.

  • A félrelépés értelme

    A nõnemû muslicák azért párosodnak több hímmel, hogy fajukat megmentsék a kihalástól - fedezték fel brit kutatók. A poliandria, tehát amikor a nõstény több hímmel párzik, a rovaroktól az emlõsökig mindenhol elõfordul az állatvilágban.

    Mi lehet azonban az evolúciós oka? A Drosophila pseudoobscura nevû muslicafaj esetében egyértelmû magyarázatot találtak a Liverpooli és az Exeteri Egyetem kutatói. A kísérletben egyes muslicacsoportok kedvük szerint szaporodhattak, tehát a náluk bevett poliandriával is.

  • Delfin-dialektusok

    Róma - A tenger akusztikai szempontból még sok titkot rejteget. Például a delfinek nyelvérõl. E cetfélék egyes csoportjaiban valóságos dialektusok alakultak ki.

    A torinói egyetem kutatói folytatnak ebben a témában évek óta kutatásokat. Legutóbb június végén indult Genovából a "Delfinek vitorlása" expedíció egy 1500 mérföldes felfedezõ útra.

  • Mire figyeljünk, ha kutyával utazunk?

    Sokan kedvenceik nélkül el sem indulnak nyaralni, de jó tudni, hogy egy ilyen utazás gondos elõkészítést kíván. Dr. Horváth Dávid állatorvos elárulta, hogy mi kerüljön a kutyapoggyászba, és azt is, hogy mire kell figyelnünk utazás közben.

    Arról, hogy külföldön milyen különleges elõírások érvényesek az állatok bevitelére, az adott állam nagykövetségén érdeklõdhetünk, amit utazás elõtt már néhány hónappal érdemes megtenni. Ahhoz, hogy külföldre vihessük kedvencünket, útlevelet kell neki kiállíttatni.

  • Lessie, a hûséges

    1915. január 1-én a németek megtorpedóztak egy angol hadihajót a Csatorna bejáratánál. A mintegy 500 angol haditengerész halálát okozó eset után két nappal Lyme Remis mellett partra sodródott egy mentõcsónak teli holttestekkel, amelyeket a helyi kocsma pincéjében helyeztek el.

  • Ki tudta bántani ezt a tündéri kiskutyát?

    Keményebb törvényes fellépés kellene!

    Kaposvár - Egy lánchoz kikötözött, csonttá soványodott kutyát találtak a kaposvári állatvédõk a sántosi szõlõhegyben. A szerencsétlen ebet hetekkel korábban feltehetõen gazdája láncolta pincéjéhez, majd sorsára hagyta. A kutyus testét elfertõzõdött, gennyes sebek borították, amikor Szántó Ildikó, a helyi állatvédõ egyesület vezetõje a méteres gaztengerben rátalált.

  • Whiskas Nemzetközi Macskakiállítás 2007 április 21 - 22.

    Skót lógófülû, abesszin, savannah, kopasz szfinx, norvég erdei, brit rövidszõrû és még számtalan különleges cica várja a látogatókat szombaton és vasárnap a Lurdy Házban, a Whiskas Nemzetközi Macskakiállításon, reggel 10-tõl este 6 óráig. A bírók az Egyesült Államokból, Hollandiából, Belgiumból, Németországból és Franciaországból érkeznek. A kiállításra több mint 200 macskát neveztek be. A nyertesek rozettákat, serlegeket és ajándékokat kapnak, illetve a közönség szavazatai alapján is megválasztják a kiállítás legszebb macskáját.

  • Vagyonokat öröklõ Állatok - mindenek feletti állatszeretet?!

    Mindenét az állatára hagyta - szól a hír a tévében, a rádióban vagy egy újságban. Ilyen érdekes hírek láttán az ember (az elsõ meglepõdés után) elgondolkodik , hogy miért?!

    Talán ezzel akart üzenni a világnak, hogy ez az egyetlen állat többet ér mindenkinél? Hogy nincs olyan ember, aki megérdemelné ezt? Vagy oly nagy szeretetét kívánja mintázni az állatok gyanánt? Akkor mért nem alapítványra vagy állatkertre hagyja a summáját?

  • A tigris malacnak hiszi magát

    Sai Mai valójában egy felnõtt bengáli nõstény tigris, de testvéri szeretetben él hat kismalaccal egy thai állatkertben. Szokatlan viselkedésének az a magyarázata, hogy kölyök korában egy koca szoptatta, saját malacaival együtt. Többször elõfordul, hogy egy koca szoptatja a kis tigriseket. Az emberi beavatkozás ugyanis néha felborítja a természet rendjét. Legutóbb egy kínai állatkertben bízták egy koca gondjaira az anyjuk által elhagyott, árva kis tigriseket, miután nem akartak üvegbõl táplálkozni.

  • Tegét süketen, vakon dobták utcára?!

    Tegét süketen, vakon dobták utcára?!Szeged-Kiskundorozsma területén, állatbarátok egy árokban gubbasztó kutyára lettek figyelmesek. Az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentő szakembere a szemmel láthatóan rossz bőrben lévő kutyáról hamar kiderítette, hogy a baj tényleg komoly: a szerencsétlen párát idős korára (süketen és vakon) dobták utcára. A felelős állattartás része, hogy az érezni és szenvedni képes élőlényeket a gazda úgy tartsa, hogy az ne kínlódjon. Háziállatot utcára dobni meg alapból bűncselekmény. Aki az állatot a fotóról felismeri, a tulajdonos beazonosításában segíteni tud, az jelentkezzen a www.ebangyal.hu oldalon található telefonszámon.