rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Ér-e valamit az állatvédelmi törvény?

  • A remény hal meg utoljára, ahogy mondani szokták. 2004-ben, mikor aláírtuk az állatkínzás büntetésének szigorítására vonatkozó petíciót, reménykedtünk benne, hogy valami változni fog. Végre, nem kell tûrnünk, ahogy a szomszéd nap mint nap összerugdossa a kutyáját, nem kell tûrnünk, hogy valaki megmérgezze a macskánkat. Nem kell tûrnünk, szemet hunynunk. Reménykedtünk, de csalódtunk, mert semmi nem változott. Nap mint nap röppennek fel a médiában állatkínzásokról szóló hírek, cikkek, riportok. Annyi, hogy az ember megkérdezi önmagától: Mi van itt? Ennyi degenerált ember él ebben az országban? Állatkínzó nemzet vagyunk?

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    Ám ami a legfelháborítóbb ezekben az esetekben, hogy az elkövetõk mindig megússzák a büntetést is. Magyarországon a bíróság álláspontja, hogy nem szabnak ki letöltendõ börtönbüntetést állatkínzásért, még a legextrémebb, legszörnyûbb estekben sem. Gondoljunk csak a pécsi kamasz fiúk ügyére. Kiváló alkalom lett volna rá, hogy az ügyészség végre a sarkára álljon és példát statuáljon, de nem tették. Vagy mi lett például azzal az emberrel, aki Karácsony napján kidobta a kutyáját az ablakon? Semmi. „Szegény részeges mihaszna, elvonókúrára ment, és ezzel jóvátette minden bûnét!” Vagy a soproni állatkínzó? Vagy épp az a szaporító, aki már ki tudja hányadszor, a hatóságokat szemberöhögve újból felvirágoztatta a kis szaporító üzemét? Napestig sorolhatnám az eseteket, de elmarasztaló ítéletet bizony igen keveset találnánk. Börtönbüntetést pedig, valós, letöltendõ börtönt, egyetlen ügyben sem. Reménykedtünk, csalódtunk.

    Külön említésre méltó: azon túl, hogy az elkövetõket semmiféle büntetés nem sújtja, (legfeljebb párezer forint) még a bántalmazott, megkínzott állatot is megtarthatják, nem kobozzák el tõlük. Ez most körülbelül olyan, mintha a szíjjal félholtra vert gyereket ismét a kedves, iszákos papa gondjaira bíznák. Még az az ember is megtarthatta kutyáját, aki végigrugdosta „kedvencét” a fõtéren, egy térfigyelõ kamera elõtt, pedig õ még jó kis pénzbüntetést is fizetett. (Vagy nem fizetett?)

    Hogy mi történt a kutya orrával, azt senki sem tudja...

    Most, 2010-ben újból reménykedni kezdtünk. Ennek oka egy új kormányrendelet volt, ami az eddigieknél jóval szigorúbb szabályokat alkotott az állatok tartása terén. Mi, állatbarátok és jóérzésû emberek, ismét felkiáltottunk: VÉGRE! Jön valaki, és a szomszéd kutyus lekerül az egyméteres láncról. Jön valaki, és a sufniba zárt, nyüszögõ ebek megmenekülnek. Jön valaki, és a tûzõ napon tartott kutya végre házat kap, menedéket, vizet és élelmet. Vagy talán egy új gazdit, aki megbecsüli õt. Végre, hurrá! Hisz kormányrendelet van róla, ez a törvény, ennek így kell lennie. És újból csalódnunk kell.

    Annak ellenére, hogy 2010 július 1-étõl életbe lépett az állattartást szabályozó új kormányrendelet, sorra érkeznek aggasztóbbnál-aggasztóbb hírek az ország különbözõ részeirõl. Bizony, hiába van törvényileg elõírva a négy méteres lánc, tíz négyzetméteres terület kutyák számára, (Több állat esetében 6 négyzetméter állatonként!!!) semmi változás nem történik! (Itt azért azt is meg kell jegyeznünk, hogy egyetlen állatbarát sem gondolja, hogy bármely érezni, szeretni képes élõlény leláncolása elfogadható lenne, vagyis a kutyák megkötése miatt továbbra is neheztelünk, de jelen pillanatban annak kell örülnünk, ami van.)

    A hivatalok hozzáállása az állatkínzásos esetekhez jottányit sem változott. Számos esetben elõfordult, hogy az állatkínzásról, rossz tartásról szóló bejelentést teljes érdektelenség fogadta. Bizony, sok önkormányzatnál igen rosszul fogadják, ha dolgozniuk kell, kimenni terepre és intézkedni. Bár a lustaság még mindig elfogadhatóbb, mint a közömbösség. Miért van az, hogy õrültnek nézik az állatbarát embert, ha feljelentést mer tenni egy állatkínzó ellen? Miért a hivatal tesz nekünk szívességet, ha ilyen esetekben elõmászik a csigaházból? Állampolgárok vagyunk, vagy mifene, jogaink vannak és elvárásaink. Elvárjuk, hogy intézkedjenek a törvényeknek megfelelõen. Az állatoknak is vannak jogaik, és elvárásaik. Bár õk inkább csak könyörögnek, ám igen kevesen vesznek róluk tudomást.

    Kétségtelen tény, hogy a helyzet vidéken, a kisebb falvakban a legrosszabb. Ezen településeken szinte alig találni olyan portát, ahol emberségesen, a jogszabályoknak megfelelõen tartanák az állatokat. Hogy ez miért alakult így, sok vitát megérne. Talán a régi, avítt szokásokat követik az itt lakók? Nevezetesen: az állat csupán eszköz, avagy érzések nélküli, pótolható lény, aki örüljön, ha enni kap? Vagy épp az emberek úgy gondolják, hogy az isten háta mögött, ahol stílusosan: a kutya sem jár, bármit megtehetnek, mert nem látja senki. „Sógor-koma meg úgysem szól az
    agyonvert kutya miatt, hisz kölcsönkérte a talicskát!”

    Az igazság bizony az, hogy ezekben az emberekben sokszor fel sem merül, hogy állatkínzást, bûncselekményt követnek el. Mint érzõ, intelligens lényekben ugyan fel kéne merülnie azon gondolatnak, hogy a kutya nem jókedvében vinnyog, nyüszít, hogy nem azért sovány, mert nincs kedve enni. És igenis rosszul érzi magát, ha bezárják, kikötik. Ám úgy tûnik, ezt mégis el kell magyarázni nekik. Tûzõ napon, hajlék nélkül, egyméteres láncra vert kutyák (és a szerencsétlen eb még örülhet, ha lánc jut neki, nem pedig egy zsineg vagy szárítókötél a nyaka köré), agyonvert, vagy vízbe fojtott macskakölykök, halálra éheztetett lovak, birkák, tehenek, ez
    a szép magyar tanyasi valóság.

    Odafönt, a parlamentben ücsörgõ hölgyeknek és uraknak teljesen felesleges volt fáradniuk az új rendelet megalkotásával, hisz mit ér a törvény, ha senki nincs, aki betartja, vagy betartatja? Elméletileg van nekünk egy szép kis jogszabályunk a kedvtelésbõl tartott állatok (kutyák, macskák) chip-es megjelölésére is. Mostantól, 2010 júliusától eladni avagy elajándékozni kizárólag chippel ellátott kutyát, cicát lehet. De ki az, aki ezt betartja? Ki az, aki ezt ellenõrzi? Pedig ez a jogszabály, ha komolyan vennék, alkalmas lenne rá, hogy felszámolja a felelõtlen állattartást, a nem kívánt szaporulatot és azok kegyetlen elpusztítását. Ezen rendelet alapján néhány éven belül egyetlen chip nélküli állat sem lesz kis hazánkban, pontosabban, nem kéne lennie. De kit érdekel ez? „Sógor-koma, itt a blöki, nesze, a többit agyonütöttük. De a talicskát kérem vissza.”

    Örvendetes volna, ha az önkormányzatok komolyan vennék az állatvédelmi törvényt és igyekeznének a lakosságot is ebbe az irányba terelgetni. Nem kerülne sokba (csupán néhány önkéntesbe), hogy minden egyes önkormányzat szigorú listát állítson össze a településen tartott állatokról, ellenõrizze azok tartását. Mindenki jól járna egy ilyen akcióval. A pincébe, fáskamrába számûzött kutyák kiszabadulnának, az önkormányzatoknak pontos listája lenne az állatokról, az évenkénti kötelezõ oltás ellenõrizhetõvé válna. Ráadásul az elkóborolt, eldobott, megkínzott állatok gazdáit is könnyebben meg lehetne találni ezáltal. Valóban tiszta haszon mindenkinek, az állatkínzókat leszámítva, persze.

    Az állatkínzásos esetek sok hasonlóságot mutatnak a családon belüli erõszakkal. Egyrészrõl azért, mert ott, ahol a nõket, gyerekeket bántalmazzák, általában az állatokat sem kímélik. Másrészrõl a bejelentések, vagy sokkal inkább elhallgatások és törvénykezés terén van hasonlóság. Az állatkínzást a családon belüli erõszakhoz hasonlóan még mindig magánügyként kezeli a legtöbb ember, és bár megvolna rá a megfelelõ jogi szabályozás, segítségnyújtás, törvényhozás, a dolog mégis elakad valahol a bíróságokon. Sajnálatos tény, hogy a magyar állam pont azokat nem képes megvédeni, akiknek a legnagyobb szükségük volna erre, a gyerekeket és állatokat. Azokat, aki teljességgel kiszolgáltatottak a felnõtt lakosságnak. Örvendetes tény, hogy a kormány szigorítani kívánja a büntetéseket, szigorúbb törvénykezést ígér. Ám ebben a szigorban az állatkínzók felelõsségre vonása is szerepel? Reménykedjünk. Hisz a remény hal meg utoljára. Csak épp az elgyötört állatok elõbb.

    Lucas


    Kutyák, akiket tarthatnának rendesen is...


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A vízáradat elmosta a New orleansi állatkertet is

    Kétezer állat tûnt el, köztük két klónozott macska.

    A Katrina hurrikán romba döntötte a Mississippi partján fekvõ Audubon állatkertet is New Orleansban: ismeretlen sorsra jutott több mint kétezer állat, köztük gorillák, bengáli tigrisek és komodói varánuszok - közölte pénteken Bonnban az Európai Állat- és Környezetvédõ Egyesület (ETN).

  • Vidrakölyköt találtak Szegeden - képpel!

    Fiatal vidrakölyköt találtak a szegedi vízi rendészek a Tisza belvárosi szakaszán, a két-három hónapos állat a Szegedi Vadaspark természetvédelmi mentõközpontjába került. Veprik Róbert, az intézmény igazgatója a zug.hu -nak elmondta, hogy a vízi rendészek a fiatal állat magas sípoló hangjára figyeltek föl, így találtak rá. A természetvédelmi szakemberek számára nem volt meglepetés, hogy vidrákra bukkantak Szeged központjától néhány száz méterre, hiszen egy felmérés során már korábban kiderült, hogy a fokozottan védett ragadozófaj egyedei néhány éve megtelepedtek a Tisza e szakaszán.

  • Több mint száz tonna elefántcsontot bocsátanak árverésre dél-afrikai országokban

    Johannesburg - Elárvereznek több mint száz tonnányi elefántcsontot négy dél-afrikai országban.

    Az állami készletekhez tartozó "fehér aranyat" keddtõl bocsátják árverésre a Dél-afrikai Köztársaságban, Namíbiában, Botswanában és Zimbabwéban.

    Az árverésre a veszélyeztetett állatfajokat védõ CITES szervezet adott soron kívül engedélyt, miután ebben a négy országban erõteljesen nõtt az elefántpopuláció létszáma.

  • Egy teljes kutyacsaládot dobott valaki utcára

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület által mûködtetett Ebrendészetet egy állatbarát értesítette a városrészébe költözött kóbor kutyacsaládról. Az anya-és apakutya társaságában két kölykük is ott tanyázott a szegedi kertváros hideg utcáján. Nagy a valószínûsége, hogy a kutyacsaládot korábbi tartója egyszerûen szélnek eresztette.

    Az állatokat rövid idõn belül sikerült a szakembereknek megfogni, majd az Orpheus állatvédelmi telepére kerültek beszállításra.

  • Döglött állatokkal etette sertéseit egy mátészalkai vállalkozó

    borzalomLehet, hogy Te is eszel majd a vállalkozó által termelt húsból!

    Hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bûntett megalapozott gyanújával folytat eljárást a rendõrség egy mátészalkai vállalkozó ellen, aki elhullott állatok tetemével etette sertéstelepén a disznókat - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fõkapitányság sajtóügyeletese. A 44 éves férfi elpusztult baromfival is etette sertéseit, így próbált meg spórolni a takarmányok beszerzésein.

  • Pitonvadászati szezon kezdõdött Floridában

    Hivatalos pitonvadászati szezon kezdõdött Floridában, ahol a hatóságok ily módon igyekeznek megtizedelni az amerikai állam déli részén elszaporodott nem õshonos, kártékony kígyók állományát. Florida tavaly döntött a pitonvadászat hivatalos engedélyezésérõl, még bátorították is a vadászokat, hogy minél több óriáskígyót megöljenek. Bárki, aki 26 dollárért kiváltja a helyi vadászengedélyt, tetszés szerint pusztíthatja az állatokat az Evarglades mocsárvilágában és környékén.

  • Emberre támadt Csaba

    Emberre támadt CsabaA kan, közepes méretű, keverék (oltatlan, csipezetlen) kutya eddig tisztázatlan körülmények között megharapott egy gyermeket, mely végett a hatóság kérte az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentő szakemberének a segítségét a kutya befogásához. A kutyát láncra verve, apró mozgástérben találtuk... A méltatlan / rossz körülmények közül a eb kiszabadításra, majd megfigyelésre és ellátásra az állatvédőkhöz került. A kutya tartóját a rendőrség előállította, nagy valószínűséggel a tartási körülmények végett történt meg a súlyos sérülésekkel járó harapás.

  • Jó volt a hétvégi macskakiállítás - fotókkal!

    A Whiskas - MMME 12 Ringes TICA és 2 x 1 napos Nemzetközi Macskakiállítás és Doromboló nap kellemes élményt okozott minden állatbarát számára! A Budapesti a Lurdy házban, a rendezvényközpontban 350 különleges macska, állatorvosi tanácsadás, gyerekprogramok, táp és felszerelés - vásár várta a látogatókat.

    A szervezõk jóvoltából a több ezer kilátogató vendéget az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatbarát falinaptárakkal ajándékozta meg! Köszönjük, hogy ott lehettünk!

  • A tacskók harciasabbak, mint a pitbullok

    (USA) - A kisebb kutyák, különösen a tacskók támadóbbak idegenekre és más ebekre, mint a "macsó" tenyésztésû pitbullok, rottweilerek vagy egyebek - állapították meg amerikai kutatók.

    Felmérésük vagy 30 kutyafajtára terjedt ki, gazdáiknak küldtek kérdõíveket ebük viselkedését firtatón más-más helyzetekben. A végeredmény: a tacskók és a chihuhahuák a legagresszívebbek, míg a leghiggadtabbak a bretagne-i spánielek és az agarak. Az agresszív viselkedésük feltehetõ, hogy kissebbségi komplexusuk végett áll fenn...

  • I. Közép-európai Vadászgörény Fesztivál -2005.10.30

    Elsõ alkalommal, hagyományteremtõ szándékkal kerül megrendezésre az elsõ Közép-európai vadászgörény fesztivál. A szervezõk célja a vadászgörénytartók, tenyésztõk, leendõ görénygazdik és szimpatizánsok összekovácsolása. A rendezvényre határainkon túlról, cseh és szlovák görényesek jelezték részvételüket, de természetesen bármely más országból is szívesen látják a szervezõk az érdeklõdõket!

    A rendezvény idõpontja: 2005. október 30. 9.30–18.00
    Helyszín: ELTE Kõrösi Csoma Sándor Kollégium, Budapest, 11. ker., Dayka Gábor u. 4., nagyterem.

  • A szúnyogok nyálából fedhetõ fel az általuk terjesztett kór jelenléte

    Ausztrál kutatók kifejlesztettek egy új módszert a szúnyogok által terjesztett vírusos betegségek felderítésére, segítségével feleannyi idõ alatt ki lehet mutatni egy bizonyos terület fertõzöttségét, mint eddig.

    A szúnyogok által terjesztett betegségek világszerte komoly veszélyt jelentenek. Egyesek, mint a malária, csak bizonyos területeken jellemzõek, mások viszont - köztük a dengue-láz, a nyugat-nílusi vírus és a Chikungunya-láz - váratlanul felüthetik fejüket új vidékeken is.

  • Nõstény macskák fogamzásgátlása

    Több módszer is van arra, hogy egy nõstény macska szaporodási képességét megakadályozzuk. A mûtéti eljárás az állatorvos által legjobbnak tartott, ám végleges megoldás. Az idõszakos fogamzásgátlás nem okoz visszafordíthatatlan változást, s bár a hormontartalmú tabletta rendszeres adagolása vagy az antibébi-injekció nem teljesen veszélytelen, mindkettõ alkalmazható a nem kívánt vemhesség elkerülésére.

  • Magukra hagyott kutyákat szedtünk össze

    Egyre többször fordul elõ, hogy elszegényedett, otthonukból kilakoltatott, otthonukat elhagyó emberek "feleslegessé vált négylábúihoz" segítségnyújtás kérése kapcsán hívják az állatvédõket. ebben az ügyben is ez történt, a rendõrség kérte az Orpheus Állatévõ Egyesület által mûködtetett Ebrendészet segítségét, mert egy magánház udvarán gazdáik magukra hagytak öt kutyát, de magát a házat is otthagyták a végrehajtóknak.

    Az ebek beszállítását követõen külsõ-belsõ élõsködõktõl mentesítettük. A kutyusok éhesek, szomjasak, riadt állapotúak voltak, több napig tartó sokkhatást voltak kénytelenek elviselni...

  • Élve darálják le a kiscsirkéket

    Az állatok jogaiért és a vegetáriánus életmódos hirdetõ brit csoport rejtett kamrás felvételérõl kiderült: évente körülbelül 30-40 millió, „haszontalan” hím csirkét darálnak le élve az egyik brit farmon.

    A Viva! munkatársa az egyik brit csirkefarmon vendégeskedett és bepillantást nyert az üzem mûködésébe. Több száz kis sárga csibe utazik a gyárszalagon, a farmon dolgozók kézzel válogatják ki a hím és a nõstény szárnyasokat. Míg a nõstény csirkék fejét egyesével egy gépbe erõltetik és beadják az oltást, addig a hím csirkéket egy külön szalagra dobálják.

  • Ne simogassunk õzgidát!

    Ne simogasson meg senki õzgidát az erdõben, és ne engedje szabadon kutyáját, mert az idegen szagú õzgidát az anyaállat nem fogadja vissza, és a magára hagyott kis állat anyatej nélkül elpusztul - erre figyelmeztetett újra közleményében a Pilisi Parkerdõ Rt. A kirándulók a Buda környéki hegyekben szoktak õzgidákkal találkozni. A földre lapuló kis állatokat árvának vélik, és szeretettel megsimogatják, de ez végzetes lehet a gidák számára.

  • Minden nap van állatkínzás... - Október 4. az Állatok Világnapja

    Minden nap van állatkínzás... - Október 4. az Állatok VilágnapjaA gazdasági haszonállatokat hizlaljuk, levágjuk, megesszük, a laborállatokat gyógyszerkísérletekhez alkalmazzuk, a természetben élő állatok egyedeit az erdőkben a vadászati hóbort kielégítése céljából tartjuk fenn, a hobbicélú társállatokat szeretetből vesszük magunkhoz. Október 4-én, az Állatok Világnapján beszélnünk kell arról, hogy a természet és a környezet élővilágát a csúcsragadozó ember legtöbbször egyoldalúan zsákmányolja ki. A környezetünkben fellelhető állatok irányába nagyobb alázatot és tiszteletet kellene gyakorolnunk, hiszen nélkülük az emberi társadalom nem lenne olyan, amilyen. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület munkatársa ismerteti a környezetünkben tartott és természetben élő állatok kapcsán gondolatait.

  • Élő állatot karácsonykor ne... - videóval

    Élő állatot karácsonykor ne... - videóvalAz ajándékba megvásárolt élő állatok az ünnepek után sok esetben unott teherként az utcára kerülnek, így az Orpheus Állatvédő egyesület a felelős állattartás érdekében Karácsonykor ÁllatSTOP-ot kér a lakosságtól. Az advent előtti vásárlási dömpingben sokan szeretteik számára élő állatok megvásárlásában gondolkodnak. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője elmondta, hogy a házi kedvencek felelős tartásához megfelelő tartási hely, gondozásukhoz anyagi fedezet, megfelelő mennyiségű szabadidő szükséges. Az állatvédők tapasztalata az, hogy az ünnepekre kapott élő ajándékok az ünnepek után gyakran unott teherré válnak. A kellemetlen helyzet megelőzésére a tudatos vásárlói szokások érvényesítése a megoldás.

  • Gazdit kaptak az utcáról megmentett picik - Hídi Vásár 2013

    Gazdit kaptak az utcáról megmentett picik - Hídi Vásár 2013Néhány hetesen utcára dobva állatbarátok találták a Palcsónak és Piroskának elnevezett kutyusokat. Az Orpheus Állatvédő Egyesület védencei a 2013-as évi Hídi Vásáron kerültek szerető gazdihoz. A köztéri kavalkádon az állatvédő egyesület évek óta a felelős állattartás és a környezettudatos magatartás népszerűsítéséért tevékenykedik. A www.ebangyal.hu Gazdikereső Programban a kutyusok szépen felerősödtek, nagy öröm az állatvédő egyesület tagjai számára, hogy a gazdira váró állatok rendezvényeken is felelős örökbefogadókra lelhetnek.

  • Kínzó módon minek kutyát tartani?! - durva képekkel

    Órákon át küzdött életéért egy felakasztott kutya, szerencsére nem lett végzetes tragédia...

    A kutya egy faágon támaszkodott, nem tudta rendesen letenni a lábait, különben megfulladt volna. A szomszédok értesítették a rendõröknek, a kutya végül megmenekült, és menhelyre került. Az ügyben állatkínzás gyanúja miatt indult eljárás.

    Sajnos nem egyedi esetrõl van szó, sokan úgy tartják háziállataikat, hogy közben szenvednek...

  • Veszély az utakon - Vonulnak az õzbakok

    Õz gázolás után az út szélén hagyva!Május végéig tart az õzbakok területfoglalása, emiatt ebben az idõszakban gyakran vonulnak át az állatok a közutakon!

    Vas megyében tizenegy olyan baleset történt a hosszú hétvégén, amikor autók erdei állatokat ütöttek el. Leggyakrabban õzzel ütköztek a kocsik - tájékoztatta a Független Hírügynökséget Péter Gábor, a megyei rendõr-fõkapitányság sajtóügyeletese. A baleseteknek összesen egy súlyos és egy könnyû sérültje volt.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása