rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • A kullancsokról

  • Úgy tûnik, hogy a mostani márciusi tél után újból beköszöntött a tavasz esõvel, jó idõvel, napsütéssel és - sajnos - az ilyenkor tömegesen felbukkanó kullancsokkal is. Valamennyien találkozhatunk velük, fõleg füves-bokros területeken bóklászva.

    Megjelenésükben szezonalitást mutatnak: fõleg tavasszal és õsszel jelentkeznek tömegével, de nyáron sem tûnnek el. A fagyok beállta elõtt, illetve a nyári kánikula elõl a fakérgek zugaiba és a kisrágcsálók föld alatti járataiba húzódnak be.

    Általában március elején a tavaszi meleg hatására aktivizálódnak, amikor a napi átlaghõmérséklet meghaladja a 7 Celsius fokot, a páratartalom pedig a 85 százalékot. A pókszabásúak közé tartoznak, vérszívó élõsködõk. A Földön majdnem 800 fajuk ismert, hazánkban 42 fordul elõ. A földfelszín közelében, a talajszinttõl mintegy egyméteres magasságig a fûszálak árnyékos fonákján, a bozótosokban, a bokrok levelein üldögélnek.

    Vannak szemmel rendelkezõ és szem nélküli kullancsok. Az utóbbiak a lombos erdõk lakói.

    Elülsõ pár végtagjukat széttárják, miközben áldozatra lesve „radaroznak”. Úgynevezett Haller-féle szervvel rendelkeznek, amely megkönnyíti a gazdaállat megtalálását. A szerv alapvetõen három tényezõ változását érzékeli: a szén-dioxidét (CO2), a hõmérsékletét és a tapintási ingerületét. A tájékozódáshoz cserjékre, illetve facsemetékre kell felmászniuk. A leveleken tapadókorongjuk segítségével kapaszkodnak meg, áldozatukra pedig felülrõl vetik rá magukat.

    A szemmel rendelkezõ kullancsok a rétek lakói. Gyakran csimpaszkodnak a füvön sétáló emberre, ezért érdemes alaposan átvizsgálni séta után a zokninkat, lábunkat, a hajlatokat, de még a lábujjközöket is! Állatainkon a feji tájék, a fültõ, a hónaljtájék, a combbelsõ és a lábvég azok a területek, amelyeken a kullancs elõszeretettel megtelepszik.

    Alapvetõen fontos tényezõ számukra a hõmérséklet. Nyáron, a rekkenõ melegben árnyékmentes helyen nemigen találkozhatunk velük. A másik fontos tényezõ a páratartalom. Számukra a magas, 98 százalékos relatív páratartalom az ideális. A dombvidékeken és a magasabb hegyek napsütötte oldalain (1500 méter magasságig), valamint az északi oldalakon (1300 méter magasságig) élnek kullancsok. A fenyvesekben és a magasabban fekvõ területeken a gyér aljnövényzet, a táplálékforrást jelentõ állatok hiánya és a szélsõséges klíma gátat vet a kullancsok behatolásának.

    Méretük általában 1-4 milliméter, de vérrel teleszívott állapotban rettenetesen megduzzadhatnak. Kifejezett szexuális dimorphismus (kétalakúság) jellemzi õket: a hímek egész háti felületét, míg a nõstények csupán elülsõ részét fedi pigmentált kitinlemez. A 2-3 mm nagyságú hímek csupán annyi vért szívnak, amennyi a spermatermeléshez szükséges, majd miután feladatukat beteljesítették, elpusztulnak. A 3-4 mm hosszú nõstények mérete a vérszívás hatására ellenben akár 15 milliméterre is megnövekedhet. Szükség van erre, hiszen hely kell mind a felvett vér, mind a peték részére.

    A petéket (morfológiailag tojások) nagy mennyiségben termelik és rakják le, egyszerre akár 3000-5000 darabot is, majd többnyire elpusztulnak. A peték átmérõje 0,1 mm, a belõlük kikelõ 0,3 mm hosszú lárvák a talajon vagy a növényzeten 20 centiméteres távolságot képesek megtenni. Útjuk során a talaj üregeiben élõ kisrágcsáló vagy a talajon fészkelõ madár fiókáján szívják meg magukat vérrel.

    Három fejlõdési alakjuk van. Ahhoz, hogy az egyik fejlõdési alakból átjussanak a másikba, vérre van szükségük. Következésképpen életük folyamán összesen három alkalommal szívnak vért, minden alkalommal más erdei állatfajból, ezért "háromgazdás kullancsoknak" is nevezik õket.

    A fiatal nimfa "már" 1 mm hosszú, és akár 50 centiméteres távolságot képes leküzdeni mind vízszintesen, mind függõlegesen. A nimfa kisebb erdei állaton telíti magát vérrel, majd kifejlett állattá vedlik, amely a talajon akár 10 métert, a növényzeten pedig 1,5 métert képes haladni.

    Vérszívás és vérszívás között is van különbség. Elõször úgynevezett gyors "szippantás" történik (igyekszik minél rövidebb idõ alatt minél nagyobb mennyiséget felvenni), majd ezt követi a lassú vérszívás. Ekkor azonban már a felvett és részben megemésztett vérrel kórokozó ágenseket is visszajuttathat a gazdaállat szervezetébe (Babesiosis, Lyme borreliosis). A kórokozók a vérszívás kezdetéig inaktív állapotban vannak, csak a vérszívással válnak aktívvá és fertõzõvé.

    A teljes fejlõdésmenet 6-36 hónap is lehet, annak függvényében, hogy sikerül-e gazdaállatot találni, és ideális-e minden környezeti tényezõ.

    A kullancsok elleni védekezés legfontosabb eleme a megelõzés: sétáltatás után alaposan vizsgáljuk át állatainkat. Ha kullancsot találunk, fertõtlenítsük le a környékét, majd távolítsuk el, vigyázva arra, nehogy a feje beszakadjon. Ha erre nem vállalkozunk, akkor minél elõbb forduljunk állatorvoshoz, aki egyrészt eltávolítja azt, illetve megfelelõ szert (nyakörvet, cseppet, megelõzõ oltást) ajánl.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Környezetvédelmi Világnapi rendezvényen szerepeltünk!

    A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Szeged fõterén egész napos környezetvédelmi programot szervezett. A rendezvényre nem csak iskolás csoportok érkeztek, a felnõtt lakosság is érdeklõdéssel szemlélõdött, informálódott.

    Volt környezet- és természetvédelmi vetélkedõ, állatbarát totó, hulladékból tárgyak készítése, állatsimogatás, aszfaltrajz verseny is.

  • Az utcákon napi 80 tonna kutyagumi képzõdik

    Az állattartók az utcán WC-ztetik kedvenceiket

    A kutya és macskatartók nem veszik kellõ komolysággal az -általuk keletkezõ - a közterületre mért szennyezés súlyosságát. A felelõs állattartás megkívánná, hogy aki városban vagy nagyobb településen állatot tart és aki közterületen végezteti el a kis-és nagydolgot, az kedvence után takarítsa össze a végterméket. A probléma azért is fontos, mert az állati ürülékek emberre és állatra veszélyes vírusokat és baktériumokat is tartalmazhatnak.

  • Elképesztõ! Kidobta a kukába a macskát - videóval

    Elveszett cicáját kereste egy brit pár, de amikor visszanézték házuk biztonsági kamerájának felvételeit, alaposan megdöbbentek.

    A videón látható, ahogy egy középkorú nõ megáll a Coventry-béli ház elõtt, és megsimogatja a cicát, majd, miután körbe nézett, egyszer csak megragadja a nyakánál, és a kukába vágja a szerencsétlen állatot. Közel 15 órát töltött Lola, a négyéves házikedvenc az utcai kukában, mikor aggódó gazdái végre rátaláltak.

  • Ismeretlen okból lemészároltak 53 oroszlánfókát

    Ismeretlen okból lemészároltak 53 oroszlánfókát a Galápagos-szigeteken. Az állatokat egyetlen nagy, fejre mért ütéssel végezték ki - egyelõre csak ennyit sikerült megállapítaniuk a Galápagos Nemzeti Park munkatársainak. Az 53 oroszlánfóka - köztük 13 kölyök - oszladozó tetemét Pinta szigetén fedezték fel. A nagytestû tengeri emlõsöket gyakran vadásszák, fõleg a bõrük és a foguk miatt, a hímek nemi szervébõl pedig õsi kínai recept alapján nemi vágyat serkentõ szert készítenek. A most legyilkolt állatokon viszont a szétroncsolt koponyán kívül nincsen semmiféle sérülésnyom. "A mészárlás indítékát az ügyészségi nyomozóknak kell megállapítaniuk" - mondta Victor Carrion, a nemzeti park illetékese.

  • Utcai cicainvázió - macskavédelem

    Magyarországon az Orpheus Állatvédõ Egyesület becslése szerint hárommillió macska él. A tavaszi párzási idõszak után nyáron nagy fejtörést jelentenek a magánházak, és a panelépületek körül nyávogó kiscicák, akiknek szinte lehetetlen gazdát találni. A kóbor cicák pedig „csak” tovább szaporodnak…

    Alapvetõen a ház körüli macska jó célt szolgálna, hiszen a pincék, csûrök rágcsáló állatainak számát szinten tartanák. A macskákat a házak körül rendszerint ételmaradékokkal etetik.

  • Éneke árulta el az újonnan felfedezett fõemlõst

    A koboldmakik kistermetû, éjszakai életmódot folytató fõemlõsök, amelyek a délkelet-ázsiai esõerdõk aljnövényzetében élnek. Eddig kilenc fajukat ismerte a tudomány, egy német biológus most felfedezte a tízediket - a hangja alapján. Stefan Merker, a frankfurti Goethe Egyetem kutatója német, indonéz és amerikai kutatókkal végzett terepmunkát az indonéz Sulawesi (Celebesz) szigetén, ahol a koboldmakik legtöbb faja alakult ki. Az itteni példányok kis családokban élnek, amelyek reggelente, amikor nyugovóra térnek a fák koronáiban, jellegzetes duettben elõadott énekekkel kommunikálnak.

  • Magyar mentõkutyák a világ élvonalában

    Budapest/Prága - Elsõ helyezést ért el a Baptista Szeretetszolgálat és a Pest Megyei Kutató-Mentõ Szolgálat közös háromfõs csapata Csehországban a Nemzetközi Bevetési Csapatversenyen, így a világ élvonalában most magyar mentõkutyák vannak - tájékoztatta a www.zug.hu -t hétfõn a Baptista Szeretetszolgálat.

    A Nemzetközi Mentõkutyás Szövetség által rendezett versenyen 22 csapat 66 kutyával vett részt. A magyar csapat tagjai: Aqua (malinois) - Balázs László csapatvezetõ, Morris (beauceron, francia pásztor) - Eged Zsófia és Brutus (labrador) - Garai László.

  • Néró a labrador kan visszakerült gazdájához

    A kan, labrador kutya egy játszótéren rohangált. Arra járó állatbarátok értesítették az Orpheus Állatvédõ Egyesület Ebrendészetét, hogy a kutyus biztonságos helyre kerüljön.

    A pórázhoz szokott, engedelmes, játékos állat hamar szakszerû befogásra került. Az eb az állatvédelmi telepen külsõ-belsõ parazitáktól mentesítve lett.

    A fiatal kutya gazdáját sikeresen felkutattuk, majd visszaadtuk neki hûséges társát.

  • Kullancsszezon: minden kutya veszélyben van

    A korábbiakhoz képest idén tíz-tizenöt százalékkal több a kullancs - mondta az InfoRádiónak Lakos András infektológus. Növekszik annak a nagy testû kullancsnak az elterjedési területe is, amely a vérfestékvizelés nevû, jellemzõen kutyákra veszélyes betegséget terjeszti.

    A fertõtõ betegségekkel foglalkozó szakember közölte: a kullancsok száma tíz-tizenöt százalékkal szokott változni, megközelítõleg négyéves periodicitással.

  • Kegyetlen gazdi: étlen-szomjan hagyta kölyökkutyáját

    Az állatvédõk szabadították ki szorult helyzetébõl azt a négyhetes kiskutyát, akit tulajdonosa magára hagyott új-zélandi otthonában.

    Napokra egyedül hagyta kutyáját egy tinédzser Új-Zélandon – ugyanis családjával nyaralni ment a gondatlan gazdi. A szomszédok figyeltek fel a szerencsétlen bezárt állat szûkölésére, és õk riasztották az állatvédõ egyesületet, amikor néhány nappal késõbb már nem hallották az eb hangját.

  • Meg fog halni a nagykutya?!

    Szomorúan végzõdhet a legnagyobb kutya élete

    Nehéz helyzetbe került a Nagy Britannia legnagyobb kutyájának a tulajdonosa, Samson nevû kutyáját ugyanis el kell altatni, ha nem sikerül összegyûjteni az operációjára szükséges pénzösszeget. Nagy gondban van Nagy Britannia legnagyobb kutyájának a tulajdonosa, bár a hatalmas állat Julie és Ray Woods legnagyobb büszkesége, most mégis nehéz helyzetbe került kutya és gazdája.

  • Pincsitõl fölfelé kiirtják az összes kutyát

    Pekingben akár egy centiméteren is múlhat egy kutya élete. A németjuhászoknak, bernáthegyiknek, goldern retrievereknek, huskyknak, collieknak, de még a spánieleknek sincs esélyük, hogy megmeneküljenek az agyonveréstõl. A hatóságok bárkinek az otthonába betörhetnek és ha 35 centiméternél magasabb kutyát találnak, elviszik és kiirtják. Az eset nem egyedülálló Kínában; júliusban több, mint 50 000 kutyát irtottak ki azért, hogy a veszettség terjedését megállítsák.

  • Nem is olyan veszélyes a beltenyészet

    Nem is olyan veszélyes a beltenyészet, legalábbis az állatok esetében, mint eddig gondolták - állítja Lisa Meffert, a texasi Rice Egyetem genetikus kutatója.

    A beltenyészet az emberek körében árnyoldalai miatt õsidõktõl fogva tabu: csökken a termékenység, az utódok túlélõképessége, alacsonyabb a betegségekkel szemben való ellenálló-képesség.

  • Talált kutyát mentett Balogh Edina, a Barátok Közt sztárja

    Példát mutatott "Kinga"

    Balogh Edinának (25) köszönheti életét egy kutyus, akire a Barátok közt színésznõje egy buszmegállóban akadt rá. A sorozat Kingájáról köztudott, hogy nagy állatbarát, otthonában két kutyus is élvezheti a gazdi hatalmas szeretetét.

    Edina a napokban éppen hazafelé tartott párjával, amikor egy buszmegállóban egy láthatóan beteg német juhászt pillantott meg.

  • Szeged: meg kell ölni a galambokat, mert zavarják a lakók egy részét...

    Légpuskákkal irtják a galambokat a belváros közepén április végéig Szegeden. A helyi rendõrkapitányság engedélyt adott az elszaporodott galambok elejtésére Szeged bizonyos területein április 30-áig, a légfegyverhasználatra vonatkozó szabályok betartása mellett. Az elejtést irányító és végzõ adatai, a „lövészet" helye és ideje mellett szükséges a helyi önkormányzat, a helyi vadásztársaság egyetértõ állásfoglalása is. Ezek mind rendelkezésre álltak, így az engedélyt megadták a belvárosi galambirtásra.

  • Hajléktalanok kutyái kerültek biztonságba

    A Máltai Szeretetszolgálat az Orpheus Állatvédõ Egyesülettel régebb óta kapcsolatban van. Rendezvényeiket segítjük (elõadásokkal, kiadványokkal, egyéb támogatással), és olykor a rászorulók bajban lévõ állatainak ellátásához is segítséget adunk. A hajléktalanok a város perifériás részein "putrikban", "bunkerekben" laknak, ahol sok kutyát - macskát tartanak. A fedél nélküliek egy része józan életet él, de legtöbbje a kevéske pénzét nem a házõrzõkre, hanem italra és más szenvedélyére költi. A veszettség nélküli, férges állatok egymásra és az embertársaikra is fertõzõ veszélyt jelentenek. Az akció révén az állatok védelmet, és parazitáktól mentesítést kaptak!

  • Nem a legbiztosabb megoldást választotta az amerikai kormány az ázsiai pontyok kérdésében

    Az amerikai kormány 78,5 millió dolláros (15,7 milliárd forint) tervet dolgozott ki az ázsiai pontyfélék Nagy-tavakba való bejutásának megakadályozására, mivel ezek a nem õshonos halak már a védett vizek környékén is feltûntek. A választott módszerek azonban nem tûnnek ígéretesnek a környezetvédõk szerint. Kritikájuk szerint a tervezett stratégia csak hosszú távú cselekvési tervet vázol fel arra, hogy hogyan lehetne megszüntetni a Michigan-tó és a Mississippi vízgyûjtõje között több mint száz éve létesített kapcsolatot. Az ehhez szükséges több évet a pontyok biztosan nem várják ki.

  • Bilincsben vitték el az állatkínzót

    Húsz fertõzött kutyát keresnek* Naponta pusztultak az ebek

    Budapest - Az állatvédõk nyomására tegnap éjjel tûzoltók és rendõrök segédletével felszámolták a horrorisztikus pestimrei kutyatelepet. A tulajdonost bilincsben vitték el. H. János iszonyatos körülmények között tartott - sokszor felügyelet nélkül - 40 egymást marcangoló dobermant.

    Bár több bejelentés érkezett a döbbenetes állapotok miatt, az állatvédõk tömeges tiltakozásáig nem történt semmi.

  • A szúnyogok nyálából fedhetõ fel az általuk terjesztett kór jelenléte

    Ausztrál kutatók kifejlesztettek egy új módszert a szúnyogok által terjesztett vírusos betegségek felderítésére, segítségével feleannyi idõ alatt ki lehet mutatni egy bizonyos terület fertõzöttségét, mint eddig.

    A szúnyogok által terjesztett betegségek világszerte komoly veszélyt jelentenek. Egyesek, mint a malária, csak bizonyos területeken jellemzõek, mások viszont - köztük a dengue-láz, a nyugat-nílusi vírus és a Chikungunya-láz - váratlanul felüthetik fejüket új vidékeken is.

  • Maszatot is gazdához juttatta az Orpheus

    Egy forgalmas fõút mellett feküdt a járdán. A kutyust elgázolták, és otthagyták.

    Mikor kiérkeztünk a sokktól és a hideg aszfalttól a kutya remegett.

    Az állatorvos megröntgenezte és megvizsgálta. A vizsgálat szerint a magára hagyott kutya medencecsonttörést és comb ficamot szenvedett. Hosszú hetek alatt a kutyus felépült, emberhez és állathoz lett szoktatva. Egy szép napon érte jött egy Gazdi, és örökbe fogadta!