Míg a globális felmelegedés a fák növekedését segíti, addig a kacsák élõhelyeit kiszáradással fenyegeti - állapította meg két új amerikai tanulmány.
A Marylandban mûködõ Smithsonian Környezetkutatási Központ (SERC) szakemberei szerint a globális felmelegedés okozta magasabb hõmérséklet, hosszabb fejlõdési idõszak és megnövekedett szén-dioxid szint miatt "jóval meghaladja a szokásos fejlõdési ütemet" a mérsékelt éghajlati övezetben élõ fák növekedése. Az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány készítõi azt vizsgálták, hogy az utóbbi 22 évben az Egyesült Államok 55 északi erdõségében hány fa volt összesen, milyen volt a helyi idõjárás az elmúlt 100 évben, és mekkora volt a szén-dioxid szintje 17 évre visszamenõleg. Míg a magasabb hõmérséklet felgyorsítja a fák anyagcsere-folyamatait és meghosszabbítja növekedési szakaszukat, addig a légkörben lévõ szén-dioxid mennyiségének megemelkedése a növekedésükre van komoly hatással - olvasható a tanulmányban.
A kacsák és egyéb vízimadarak számára azonban nem jelentenek jó hírt a globális éghajlatváltozás következményei - derítették ki az amerikai földtani intézet (USGS) és az Észak-Dakota Egyetem szakemberei. A BioScience címû folyóirat e heti számában megjelent tanulmányuk szerint ugyanis, ha a különbözõ kacsafajoknak, vízimadaraknak és kétéltûeknek táplálékforrást és fészkelõ helyet jelentõ észak-amerikai vizenyõs területeken 4 Celsius-fokkal növekszik a hõmérséklet, akkor az állatok élõhelyei kiszáradhatnak.
A kutatók modellezéssel mutatták ki, hogy a forróbb éghajlat milyen következményekkel járna a területen. Eredményeik szerint a magasabb hõmérséklet miatt csökkenne a talaj nedvessége és a területek növényzetének mennyisége is. Így az Észak- és Dél-Dakota, Minnesota, Iowa és Montana államain, valamint Kanadán is áthúzódó vizenyõs területek túlságosan szárazzá válnának a kacsák és az egyéb vízimadarak számára a fészkeléshez - mutatott rá W. Carter Johnson, a tanulmány egyik szerzõje.
Mivel a lápos területeken élõ fajok életciklusának egy része vízhez kötött, ezért napközben muszáj egy valamennyi idõt a vízben tölteniük. "A lápok sokkal sérülékenyebbek és kevésbé rugalmasak a klímaváltozással szemben, mint azt korábban hittük. Nehéz elképzelni, hogy a megváltozott környezeti feltételek között hogyan lehet majd megvédeni a vízimadár populációt" - mondta Glenn Guntenspergen, az USGS kutatója.