rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • A világ legkevésbé ismert madarának fészkelõhelyét fedezték fel Afganisztánban

  • A világ legkevésbé ismert madaraként számon tartott himalájai nádirigó (Acrocephalus orinus) elsõ ismert fészkelõhelyét fedezték fel Afganisztánban.

    A himalájai nádirigó elsõ egyedét Indiában fedezték fel 1867-ben, a másodikat 139 év múlva, 2006-ban észlelték Thaiföldön. A nemzetközi vadvédelmi szervezet, a World Conservation Society (WCS) szakemberei a Göteborgi Egyetem kutatóival közösen most Afganisztán északkeleti részén, az elmúlt évtizedek háborús pusztításaitól viszonylag megkímélt Váhán-folyosóban leltek az énekesmadárra.

    Robert Timmins, a WCS munkatársa a térség madárközösségeit tanulmányozva figyelt fel egy aprócska, hosszúcsõrû, barnás madár dalára. A hangot rögzítette, s késõbb himalájai nádirigóként azonosította a madarat. A következõ nyáron a WCS kutatói visszatértek és az elõzõ évben magnóra vett madárdalt használták fel arra, hogy fajtársait elõcsalogassák. A helyszíni megfigyeléseken túl összesen húsz egyedet fogtak be, vizsgáltak meg, majd engedtek szabadon. DNS-vizsgálatokat is végeztek, valamint számos hangfelvételt készítettek.

    "Mindeddig gyakorlatilag semmit sem tudtunk a himalájai nádirigóról, így a madár fészkelõhelyének felfedezése rengeteg új információt szolgáltat" - nyilatkozta Colin Poole, a SWF ázsiai programjának a munkatársa, hozzátéve, hogy a Váhán-folyosó számtalan biológiai érdekességet tartogat a tudomány számára, s óriási jelentõséggel bír Afganisztán élõvilágának megóvását célzó jövõbeli erõfeszítések szempontjából.

    A WCS jelenleg az egyetlen szervezet, amely Afganisztán élõvilágát kutatja. Az elmúlt években a WCS összeállította a veszélyeztetett fajok listáját, aminek köszönhetõen az országban betiltották a vadászatot a hóleopárdra, farkasra, barnamedvére és más fajokra.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kis magyar állatvédelem - Aki piál, az kínozhat?!

    Szinte nem telik el nap anélkül, hogy - igaz, többnyire „mínuszos„ hírben - de ne tudósítanának a lapok valamilyen újabb, elborzasztó esetrõl, ahol az áldozatok védtelen, kiszolgáltatott kutyák voltak szörnyûséges kínokra ítélve. (Szegény macskákról nem írnak, õk kevésbé fontosak, pedig velük még kegyetlenebbül bánik el az „ember”, már születésük pillanatától)

    Legutóbb a BORS adott le a fura esetekrõl két, önmagában is rettentõ hírt.

  • Miért kukáznak a barnamedvék?

    Maci Laci és a többiek :)

    Az amerikai barnamedvék újabban nem csupán a kempingezõk készleteit dézsmálják meg, hanem rákaptak a városi kukázásra is a bevásárlóközpontok és házak környékén keresve a napi betevõt - a Wildlife Concervation Society elnevezésû amerikai természetvédõ szervezet kutatói az állatok új táplálkozási szokásainak miértjeire próbálták megfejteni.

    Hogy mik vannak...

  • Felbukkantak a vérszívók! Korábban kezdõdik a kullancsszezon

    Gyõr-Moson-Sopronban megyében tíz állatból legalább hat okoz valamilyen betegséget. Az enyhe télnek köszönhetõen idén elõbb kell számolnunk a kullancsok megjelenésével - írja a Kisalföld. A szokásos március helyett már most felbukkantak az elsõ példányok. Tavaly Gyõr-Moson-Sopron, Zala, Vas, illetve Veszprém megye voltak a legfertõzöttebbek és ez várhatóan idén is így marad. Ezeken a területeken ugyanis ideálisak a terepviszonyok a kullancsok számára amelyek az árnyas erdõk dús aljnövényzetében rendkívül gyorsan szaporodnak.

  • A vad helyett a kutyát lõtte le a vadász

    Túl sok mostanában a vadászbaleset!

    Hetényegyháza - A gazdájától három-négy méterre lõttek le egy kutyát a hetényegyházi Vackor Vár közelében. A jószág túlélte a találatot, ám gyógyulása egy-másfél hónapot is igénybe vesz majd.

    Hatalmas kötés éktelenkedik a meglõtt fekete kan kutya oldalán. Itt találta el az a lövés, amellyel egy vadász vette célba - mondta el Szabó Attila az állatvédõ szervezet munkatársa.

  • Csirkecsont horror Algyõn

    A bomló hús fertõzõ is lehet

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület ebrendészetét az állategészségügyi hatóság, és a rendõrség értesítette kedden, hogy ismeretlen elkövetõ az Algyõ – Irmamajor erdõs területén 300-500 kilónyi csirkecsontot dobott ki. A feltehetõen illegális vágásból (vagy kifõzdébõl) eredõ dög maradványok veszélyes hulladéknak minõsülnek, melyre eredetileg egy természetjáró akadt rá. A bomladozó csont-és húscafatok akár fertõzést is terjeszthetnek, melyek közterületen hagyása természetkárosító bûncselekménynek minõsülnek.

  • Köszönjük támogatóink segítségét - állatmentő kutyakarácsony

    Köszönjük támogatóink segítségét - állatmentő kutyakarácsonyAz Orpheus Állatvédő Egyesület évente 800 bajban lévő, kidobott kutyát és cicát ment meg. Sok megunt házi kedvencet dobnak utcára, nagyon sok a felelőtlen állattartó. Az állatok megmentését segítő embertársaink támogatását hálás köszönettel fogadjuk. Sokan a védencek táplálásában vagy éppen gyógykezelésében nem tudnak segíteni, örömmel fogadunk már nem használt nyakörveket, pórázokat, kutyaházat. A Magyarországról hívható 13600-as adományvonalon, a 99-es melléket tárcsázva is mód van az állatvédelmet 250 Ft-al támogatni. Sok kicsi sokra megy, a legapróbb támogatás is óriási segítség. Köszönjük szépen!

  • A japán bálnavadászok kudarcot vallottak

    Az állatvédõ szervezetek miatt a tervezettnél kevesebb bálnát ejtett el a japán bálnavadász-flotta, amire még soha nem volt példa. A novemberben kezdõdött vadászati szezon 31 napos késéssel indult a Sea Shepherd és a Greenpeace akciói, illetve a Japánra nehezedõ nemzetközi nyomás miatt.

    Ötven hosszúszárnyú (más néven púpos) bálna kifogásától - a minden korábbinál heves tiltakozásnak engedve - már az idény kezdetén elállt a japán kormány.

  • Mire figyeljünk, ha kutyával utazunk?

    Sokan kedvenceik nélkül el sem indulnak nyaralni, de jó tudni, hogy egy ilyen utazás gondos elõkészítést kíván. Dr. Horváth Dávid állatorvos elárulta, hogy mi kerüljön a kutyapoggyászba, és azt is, hogy mire kell figyelnünk utazás közben.

    Arról, hogy külföldön milyen különleges elõírások érvényesek az állatok bevitelére, az adott állam nagykövetségén érdeklõdhetünk, amit utazás elõtt már néhány hónappal érdemes megtenni. Ahhoz, hogy külföldre vihessük kedvencünket, útlevelet kell neki kiállíttatni.

  • Bogyi, Jacko is gazdihoz került!

    Bogyi, a fiatal, kan, puli jellegû kutyus az egyik árok partján feküdt. Egy arra biciklizõ ember azt hitte, hogy elütötték az állatot, ezért értesítette az Ebrendészetet. A telepre kerülése után a kimerült állatot rendbe hoztuk, most gazdához juttattuk. Jacko mega egy kora reggel munkába induló állatbaráthoz szegõdött, akit egész a munkahelyéig követett. A megtaláló nem vihette magával, ezért kérte az Orpheus Állatvédõ Egyesület segítségét. Mostmár Õ is jó helyen van!

    Várjuk további gazdijelöltek, segítõk jelentkezését!

  • A ló is haraphat!? Harapott...

    Mozgalom a harapós ló megmentéséért

    2011 júliusában felborzolta a kedélyeket a póni ügye, aki egy sajnálatos baleset során átharapta gondozója nyakát. Ezután gazdája úgy döntött, hogy elaltattatja a kis állatot, holott véleményem szerint a ló nem "bûnös". Mivel a lovak prédaállatok, ezért, ha veszélyben érzik magukat, azonnal cselekedniük kell. A leggyakrabban ez a cselekedet egyet jelent a meneküléssel, viszont ha nincs más lehetõsége, a ló - igen ritka esetben - "támadhat" is.

  • Élõ prédára váltanak az éhezõ keselyûk

    Nagy keselyûcsapatok támadják meg az élõ állatokat Spanyolországban. Az éhezés közeli állapot arra készteti a dögevõket, hogy élõ zsákmányra váltsanak a kergemarhakór miatt életbe lépett törvényeknek köszönhetõen 2002-ben az EU elrendelte a marhatetemek elégetését. Tette ezt azért, hogy megakadályozza a BSE betegséget okozó, fertõzõ prionok elterjedését a környezetben és egyéb állatokban. Ám ez azt is jelentette, hogy vége azon régi gyakorlatnak, melynek keretében a farmerek a halott állatokat a keselyûknek hagyták.

  • Agyonverték és kiterítették Szegeden a cicákat

    A macskaház mellett helyezték el a három tetemet

    Három macskát vertek agyon és terítettek ki tegnap ismeretlenek Szegeden a Dugonics temető mellett. Az állatok pofáját beverték, mellső lábukat eltörték. A tettesek akár két évet is kaphatnak. A szerencsétlen állatoknak szétverték a pofáját, és eltörték a mellső lábukat. A ebrendészet munkatársait a rendőrség értesítette délután egy óra körül. A megkínzott állatokat a macskaháznak nevezett, a temető kerítése mellett álló építménynél helyezték el.

  • Nem csak lakcím kell a kutyatartónak, hanem felelõs gazdi is a kutyának!

    Erõszakkal elvették a kutyáját az állatvédõk és nem is adják vissza - állítja egy szegedi hajléktalan férfi. Az általa elmondottak csak részben igazak. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület a hatóság kérésére vette el az úr kutyáját, mert a gazdája többszöri felszólítás ellenére is szabálytalanul tartotta közterületen az állatot. A jogszabályok szerint pedig nem adhatnak ki sem macskát, sem kutyát a menhelyrõl olyan személynek, akinek nincs bejelentett lakcíme, és nem tud megfelelõ körülményt teremteni a háziállatának. Nézze meg a Szegedi Városi TV ügyben készült riportfilmjét!

  • Buli visszakerült gazdáihoz

    A kan, miniatûr bullterrier kutya egy magánházas környéken le-föl rohangált. Az ott lakók nagyon megriadtak az állattól, ezért kérték az Ebrendészettõl az állat befogását.

    A kutya szocializált, pórázhoz szokott, más kutyákkal szemben viszont tényleg agresszívnek bizonyult.

    A kutya eredeti gazdáját felkutattuk, aki bemutatta az állat oltási könyvét, ami igazolja, hogy az állatnak van érvényes veszettség elleni oltása. A kutya így gazdájához visszakerülhetett...

  • Állatstop Húsvétra!

    Állatbarát Húsvét - Ne vásároljunk élõ állatot ajándékba!

    Már javában tombol a húsvéti vásárlási láz. Az állatkereskedésekben a húsvétra megvásárolható élõ állatok kavalkádjával szembesülnek az ajándék után kutató emberek. Törpenyúl, kölyöknyúl, felnõttnyúl, foltosnyúl, házinyúl és még további nyuszi fajtákkal várják a kereskedõk a vásárlókat. A nyuszi mellett hörcsög, tengerimalac, a piacokon akár 200 Ft-os naposcsibe is megvásárolható ajándékba.

  • Teknõs GPS: A mágneses tér

    Az ál-cserepesteknõsök nem csupán a Föld mágneses terének erõsségét ismerik fel, hanem az erõvonalak Földdel bezárt szögét is - derítették ki amerikai biológusok.

    A két adatból pedig egyfajta mágneses ujjlenyomatot határoznak meg, amely jellemzõ az egyes régiókra. Így határozzák meg az állatok helyzetüket.

    A tengeri teknõsök egész óceánokat szelnek át. Eddig rejtély volt, miként képesek az állatok vizuális tájékozódási pontok nélkül eljutni céljukig.

  • Nemzetközi Ivartalanítási Világnap - Csatlakozz

    A lakosság sokkal több állatot enged szaporodni, mint amennyire a felelõs állattartók igényt tartanak. A szabályozatlan túlszaporítás az utcára kerülõ kóbor állatok magas számát eredményezi. Egy kis odafigyeléssel vagy ivartalanítással csökkenthetõ a kóbor állatok száma. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület véleménye szerint annak a kóbor állatnak a legjobb, amelyik meg sem születik. Mivel a háziállatokért maga az ember tartozik felelõsséggel, a kóbor állatok termelésének visszaszorítása az ember kezében van.

  • *Macskakiállítás*

    2006 november 25 - 26 án Budapesten a Lurdy-házban (1097 Bp. Könyves Kálmán krt.12-14.) Nemzetközi Macskakiállítást rendez a Panoráma Macska Club és a Macskamánia Egyesület. Külföldi és hazai kiállítók, mintegy 250 macskája várja a látogatók érdeklõdését.

    A kiállítás területén kedvezményes vásárlási lehetõség lesz cicatápokból, ill. felszerelésekbõl, valamint a rendezõk, ajándékokkal és meglepetésekkel várják a gyerekeket.

  • Kutyafutta a Városligetben: gazdik, kutyák együtt fogytak

    Minegy nyolcszázan vettek részt vasárnap a Városligetben a Felelõs Állatbarátok Egyesülete és a Szent István Egyetem Állatorvos Tudományi Kara által immár második alkalommal megrendezett Kutyafutta elnevezésû futóversenyen. Az eseménnyel a szervezõk a rendszeres mozgás szükségességére hívták fel a figyelmet. Professzor Dr. Solti László, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának tanszékvezetõ tanára, aki maga is részt vett a futásban, az MTI-nek elmondta, Bécsben találkozott egy hasonló rendezvénnyel, és ennek apropóján kezdeményezte a közös futás hazai meghonosítását.

  • Hatással van az éghajlatváltozás a költözõ madarakra is!

    Az éghajlatváltozás miatt északabbra települnek a madarak

    A Föld légkörének melegedését jelzik az európai madárvilágban végbemenõ mozgások is: a földrészen honos fajok jelentõs része északabbra tette át költõhelyét az utóbbi 25 évben. A jelenség mintegy elõõrse annak a földrajzi eltolódásnak, amelyre az éghajlatváltozás következtében kényszerülhet az állat- és növényvilág jelentõs része - vélik brit tudósok.