rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Pánikbeteg kutyusok - cicusok?!

  • Az állatok is lehetnek szorongók, feszültek, érzékenyek az erõs zajokra. Ugyanúgy megijednek a hirtelen mozdulatoktól, a változásoktól.

    Hogy miért?

    Mert a menekülési ösztönük nagyon erõs, és felkészültek olyan eshetõségekre, amikor pillanatok alatt el kell iszkolniuk. És ezt olyan jól csinálják, hogy képesek eltûnni, mint a kámfor...

    Az állatok félelme lehet aktív és passzív. A nyugtalanság és az agresszió jelei is meglátszanak rajtuk, csakúgy mint rajtunk, embereken: a púpozott hát, borzolt szõrzet, fújás, ugatás, vicsorgás, a tág pupillák mind-mind intõ jelek.

    A macskák például, ha megijednek arra törekednek, hogy minél kisebbnek látszanak. A fülüket lelapítva, mozdulatlanná merevednek, vagy bemenekülnek például az ágy alá, hogy mentsék az irhájukat az ismeretlen veszélytõl.



    A kutyák ellenben a a fülüket, farkukat behúzva szûkölve elsomfordálnak, vagy õrjöngés szerû vad ugatásba fognak, de a legkomolyabb félelmeknél maguk alá is piszkíthatnak. Sajnos az idült, hosszan tartó félelmek az emésztési problémákon kívül jelentkezhetnek ekcémaként, allargiaként is.

    A háziállatok félelme sok okból ered. Elõször is a tapasztalataik alapján sok kellemetlen élmény marad meg bennük. Másodszor pedig a genetika is befolyásolja, hogy talpraesettek-e, avagy gyávák és ijedõsek. Sajnos az öröklött félelmeket nehezebb is kezelni.



    Mit tegyünk, ha nagyon félõs a kutyánk?

    Az elsõ és legfontosabb lépés mindenképp a korai megfelelõ szocializáció és szoktatás, ami kordában tarthatja az ösztönöket és csökkentheti kedvencünk érzékenységét is.

    Becsapós dolog a félelem abban az esetben, ha mi is tartunk dolgoktól. A kutyánk és sokszor a macskánk is átveheti tõlünk ezt a szokást. Tehát mielõtt kikiáltanánk az állatot gyenge idegzetûnek, gondoljuk végig, mitõl kap frászt. Mert könnyen lehet, hogy csak velünk azonosult, ezért vette át a szokást.

    Jutalomfalatokkal tudjuk megtanítani a kedvencünket, hogy ne féljen bizonyos dolgoktól, hangoktól, eseményektõl: amikor elõre látjuk, hogy olyan dolog fog történni, amitõl kutyánk megijed, tereljük el a figyelmét, majd jutalmazzuk meg, így vagy észre sem veszi az ijesztõ dolgot, vagy még jobb: összekapcsolja azt a jutalommal, azaz egy pozitív élménnyel.

    Ha a félelem tünetei enyhék és gyors lefolyásúak, akkor elegendõ, ha odafigyelünk arra, mitõl és mikor jön az ijedség. Így a félelmet kiváltó ingereket is minimalizálni tudjuk. A petárdadurrogás, villámlás például sok kutyát, macskát félelemmel tölt el. Ilyenkor nagyon fontos, hogy mi, gazdik, természetesen viselkedjünk: ha kedvencünk azt látja, hogy mi bizony fittyet hányunk a hangos zajokra, akkor õ sem fog félni. Ennek azonban az a feltétele, hogy a gazdi legyen a falkavezér, akire négylábú barátja felnéz.

    Ha az otthonunkba érkezõ rokonoktól, barátoktól fél kedvencünk, akkor kérjük meg vendégeinket, hogy ne is törõdjenek vele, ne próbálják mindenáron megsimogatni. Beszélgessünk, viselkedjünk természetesen, és vendégünk olykor hanyagul, az állatra rá sem nézve nyújtson oda egy-egy nagyon finom jutalomfalatot. Az eredmény legtöbbször igen látványos: a kutyus / cicus kezdeti félelmét legyõzve elõbb-utóbb odalopózik, a finomságoknak csak kevesen tudnak ellenállni.

    A csendes beszéd, a természetes viselkedés, a simogatás szinte mindig megnyugtatja az állatot.



    Színlelõk

    Vigyázni kell azonban velük, mert okosak és könnyen elõfordulhat, hogy a kényeztetésért és a kedvességért produkálnak tüneteket. Ha az erõfeszítéseink nem járnak sikerrel, akkor jobb, ha állatorvoshoz fordulunk. Itt azonban a gazdinak fontos tudni, hogy nyugtatót fog kapni a kedvence, esetleg a félelemtõl kialakult hasmenésére adnak valamilyen orvosságot. Ez azért van, mert a pszichés reakciók tekintetében nem olyan fejlett még az állatorvoslás, mint a szervi bajoknál.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kutyabajra is pszichológust 2

    A kutyáknak is lelkük van, s e lelket olykor kezelni kell az arra hivatott pszichiáternek. Ám a hiba legtöbbször a gazdi készülékében van: a helytelen nevelésben.

    Ám az is lehet, hogy az eb nem csupán kutyatársaival akarnok: szokatlanul agresszív, mindent megtámad, ami mozog. Ilyenkor a kutyapszichológus megvizsgálja, örökölték-e a szülõktõl e tulajdonságot, netán szervi megbetegedés, környezeti ártalom, családi konfliktus, új kutya áll a háttérben.

  • Kedvenceink a tavaszi párzás idején bekattannak?!

    A tavasz a házi kedvenceink számára (kutyák, macskák) egyet jelent a szaporodási idõszakkal. Ilyenkor az állatok furcsán viselkedhetnek: izegnek-mozognak, kiássák magukat a kerítésen, elszökhetnek, hangosan vonyítanak, és folyton-folyvást társat keresnek. Az állatok – ha engedjük pározni õket - elszaporodhatnak, ezzel növelve a kóbor állatok egyébként is magas számát.

    A négylábú háziállataink szaglószerve sokkal fejlettebb mint az emberé, így akár kilométerekrõl is megérezheti a hím állat azt, hogy valahol tüzelni kezdett egy nõstény.

  • Éhségsztrájkot kezd kutyáiért

    Halálra ítélték Pali bácsi kedvenceit

    Dr. Tóth Pál (72) neves ceglédi orvos, a helyi kórház névadója s dolgozója volt. Ma 22 befogadott állatával boldogan élhetne a város tanyavilágában, ahol nyugdíjaskorú állatai megfigyelésével foglalkozik. Az önkormányzat azonban ellene fordult. Néhány hónapja Pali bácsi mellé gyámot akarnak kirendelni, holott az öregúr fizikailag és szellemileg is jól van, és egy határozat alapján meg akarják fosztani családjától”: szeptember 30-án elszállítják, majd elaltatják kedvenceit.

  • Megrázó képek a pamplonai bikafuttatásról

    Életveszélyes sérülések nélkül, két komolyabb esettel megúszták a résztvevõk a pamplonai bikafuttatást.

    A San Fermin fesztivál keretében hagyományosan sorra kerülõ futtatás elsõ napján hat bika elõl menekült a tömeg az észak-spanyolországi Pamplona szûk utcáin. A résztvevõk közül többen a földre estek, egyeseket megtapostak a mintegy 500 kilogrammot nyomó állatok, életveszélyes sérülésekrõl azonban nem érkeztek hírek. Két komolyabb eset akadt, egy 18 éves ausztrál fiatalember szemét kellett ellátni, egy 20 éves spanyol pedig több helyen zúzódásokat szenvedett. Mindkettõjüket kórházba szállították.

  • Miért kell a madarakat meggyûrûzni?

    Az uniós szabályok elõírják a díszmadarak gyûrûzését, amit az ornitológosok már 101 évvel ezelõtt bevezettek, hogy ellenõrizhessék a madarak útját a légtengerben.

    A gyûrû hasznos, hiszen nemcsak az ország, a település számkódja, de többek között a fióka születésének idõpontja is megtalálható a gyûrûn, amely - kivált, ha színes - látcsõvel is jól megfigyelhetõ.

    Az a madár, amelyik leszedi a gyûrût, chipet kap, azonosíthatósága érdekében.

  • Állati, hogy 1-1 világsztár mennyire hasonlít 1-1 állatra!

    Észrevettétek már, hogy egy - egy világsztár mennyire hasonlít egy - egy állatra?!? Eszméletlen... Én a minap az állatkertben járva akadtam a hasonlóságra. Rögtön fényképezõgépet rántottam, és lefotóztam szépen sorba az állatokat. Amikor a képekkel hazaértem, a sztárokról már meglévõ fotókkal összehasonlítottam azokat, és meglett a csuda jó eredmény.

    Nézd meg Te is az összeállítást!

  • Görénymentés: az emberi haszon miatt rossz sok állatkereskedésben a tartás minõsége

    2006. június 2-án kaptunk arról információt, hogy az Örs vezér téren lévõ Árkád üzletben a Noé Bárkája Állatkereskedésben egy szoptatós nõstény vadászgörény körülbelül 2-3 hetes kölykökkel a vásárlótérben van 2-3 napja.

    Mivel mi vadászgörények mentésével foglalkozunk (nem alapítvány vagy egyesület, hanem mint magánszemélyek), már több alkalommal is volt dolgunk velük. Mind az Árkádban, mind a Savoya Park területén lévõ üzletükben felmerült már több ízben a rossz állattartás és esetleges állatkínzás gyanúja.

  • Sikeres állatmentés Nyírbélteken

    2010. szeptember 25-én, a délelõtti órákban Nyírbéltek külterületén egy burgonyaföldön az õszi betakarítási munkák keretében, - kihasználva a napsütéses, kellemes hétvégi idõjárást - a krumplit szedte fel egy gazda, népes segítõkkel támogatva. A burgonyát lóeke segítségével ekézte fel, melyet aztán szorgos kezek gyûjtöttek össze zsákokba. A burgonyaföld egyik végén egy nem túl mély kanális húzódott. Ekézés közben az egyik sor végéhez érve, éppen a kanálisnál az állat visszafordítása túl nagy ívûre sikeredett és a „Pajkos” névre hallgató 4 éves csõdör megcsúszva a sáros mély talajon, oldalára dõlve a kanálisba esett.

  • Ha kihalnának a méhek...

    Ha kihalnának a méhek, sokkal drágábbak lennének a zöldségek és gyümölcsök!

    Párizs - A világélelmezés egyensúlya alapvetõen megváltozna a beporzó rovarok kihalása esetén - figyelmeztetett a hét végén a Francia Agronómiai Kutató Intézet (INRA).

    A világ agrártermelésének 35 százaléka függ a beporzó rovarok tevékenységétõl. Ide tartoznak jelentõs mértékben a gyümölcsök, a zöldségek és az olajnövények és - kisebb részben - a kávé, a kakaó, a csonthéjasok és a fûszernövények.

  • Játékos vak kutyus - videóval!

    Myron, az Ausztráliában élõ kutya imád labdázni és frizbivel játszani, pedig pár hónapos korában mindkét szemét ki kellett operálni. A négyéves boxer és Border Collie keverék Ausztrália egyik leghíresebb és legnagyobb szeretetnek örvendõ kutyája különleges története miatt.

    Myron gazdája, a 41 éves Raquel Wood rendszeresen kiviszi a helyi parkba játszani, ahol élvezettel szaladgál és elkapja a játékokat.

  • Méhek támadtak egy tûzoltóra

    Mentõt kellett hívni egy tûzoltóhoz a fõváros XVII. kerületében, mert egy méhcsalád befogása közben összeszurkálták az állatok, és allergiás rohamot kapott. Molnár Péter, a tûzoltóság szóvivõje rádiónknak elmondta, kollégájuk már jól van.

    A mostani idõszakban, a méhek rajzása miatt naponta 15-20 alkalommal kell kivonulniuk hasonló esetekhez a tûzoltóknak a fõvárosban.

  • Szemléletváltás a kutyaürülék eltakarításában

    A fõváros szemléletváltással igyekszik megoldani a Budapesten keletkezõ napi 40 tonna kutyaürülék problémáját - közölte Demszky Gábor fõpolgármester. A "kutyagumi gondot" a felmérések szerint a budapestiek többsége a közlekedés és a köztisztaság mellett a harmadik legnagyobb fõvárosi problémának tekinti.

    Demszky Gábor vasárnap, a Felvonulási téren zajló Arc plakátkiállítás keretében sorra került civil napon tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a fõváros - az eddigi évi 115 millió forint mellett - 200 milliót fordít a kulturált, európai ebtartásért indított kampányára.

  • Új állatmenhelyet és állatvédelmi rendészetet - fõvárosi szakbizottság

    Egy új fõvárosi állatmenhely létrehozására, illetve állatvédelmi rendészeti hatóságra volna szükség hazánkban is - nyilatkozta a fõvárosi önkormányzat városrendészeti bizottságának elnöke.

    Danielisz Béla az MTI-nek elmondta, hogy több mint egy tucat civil állatvédõ szervezet képviselõjével egyeztettek a hangsúlyosabb állatvédelemmel összefüggõ feladatokról.

  • A cápák hatodik érzéke és az emberi gének

    Egy új kutatás szerint a cápák hatodik érzékét biztosító gének szerepet játszanak az ember bizonyos jellegzetességeinek kifejlõdésében

    Ugyanazon gének, melyek a cápákat felruházzák a hatodik érzékkel és lehetõvé teszik, hogy a halak érzékeljék az elektromos jeleket, felelõsek az ember fejének és arcvonásainak kifejlõdéséért - mutatta ki egy új tanulmány.

  • Brigi sikeresen hazakerült!

    A felnõtt, sárga bolhanyakörves, nyakláncos szuka rottweiler kutya egy magánházas környéken kóborolt el otthonról. Az ott lakókat és a járókelõket az állat folyamatosan támadni próbálta. Az emberek a rendõrségtõl kértek segítséget, akik az Ebrendészetet hívták, és kérék az állat befogását. A kutya sikeresen be lett fogva. Az állatot az Ebrendészeti telepen külsõ és belsõ parazitáktól mentesítettük. A kutya emberi közeledésre tényleg agresszívan reagál.

    A kutya gazdáját felkutattuk, az állatot hazavitte.

  • Április 24. a kísérleti állatok védelmének világnapja

    Kutyákon is kísérleteznek, emlékezzünk meg róluk is!

    Joga van-e az embernek (mint csúcsragadozónak) más fajú élõlényeket felhasználni arra a célra, hogy saját maga számára a túlélést segítse?!? Emberi szemszögbõl a válasz egyértelmû: igen. De ha beleképzeljük magunkat egy laboratóriumi kísérleti állat bõrébe, a kérdésre adott válasz már nem ilyen egyértelmû.

  • Óriáskígyó a Balatonban?

    Óriáskígyót látott két horgász még október végén a Balatonban. Az eset után a balatonújlaki Kocsis György több hivatalos szervet is megkeresett, de segítséget sehonnan sem kapott.

    Szakemberek szerint csak akkor lehetséges, hogy trópusi hüllõ van a Balatonban, ha az állatot megunta a tartója és beleengedte a vízbe - írja a reggel.hu.

    A téli hideg miatt azonban az állat már biztosan nem él: túl hideg számára a víz. A balatoni horgásszal, aki három hónap múltán rászánta magát, hogy elmondja a történetet, de arra kért, utána felejtsük el az egészet...

  • Meg fog halni a nagykutya?!

    Szomorúan végzõdhet a legnagyobb kutya élete

    Nehéz helyzetbe került a Nagy Britannia legnagyobb kutyájának a tulajdonosa, Samson nevû kutyáját ugyanis el kell altatni, ha nem sikerül összegyûjteni az operációjára szükséges pénzösszeget. Nagy gondban van Nagy Britannia legnagyobb kutyájának a tulajdonosa, bár a hatalmas állat Julie és Ray Woods legnagyobb büszkesége, most mégis nehéz helyzetbe került kutya és gazdája.

  • Az öreg Dobó megmenekült!

    A nyolc év körüli, kan magyar vizsla egy panelház körül rohangált ugatva, gazdáját keresve, majd behúzódott a lépcsõház bejáratához. Az ott lakók nem tarthatták az utcán a kutyát, és hogy az állatnak ne történjen a hideg éjszakán komoly baja, kérték az Ebrendészet segítségét.

    A kutyus beszállítását követõen fertõtlenítettük, majd elláttuk élelemmel és vízzel. Az állat szocializált, pórázhoz szokott, barátságos. Szerencsénk volt, az állatot vissza tudtuk juttatni eredeti gazdájához.

  • Patkány harapástól sérült az ovi udvarán a kisgyermek

    A szegedi Baross Utcai Óvoda udvarán játszadozó kisgyermeket harapott meg egy fehér patkány. Az állatot az Orpheus Állatvédõ Egyesület Ebrendészete sikeresen befogta, és megfigyelésre karanténba helyezte. A fehér patkány az állatkereskedések egyik kedvenc terméke, bárki bármikor néhány száz forintért megvásárolhatja. Nagy valószínûséggel a harapós állat is kedvencként kezdte, de megunt állatként végezte: lelketlen tulajdonosa kitette az utcára. Az állat nagy valószínûséggel nem veszett, így a kisgyermeknek nem kell kockázatoktól sem mentes oltássorozaton átesnie.