rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Tényleg sírnak a krokodilok

  • Share on Tumblr

    Két ausztrál kutató egy vizsgálat során megfigyelte, hogy a krokodilkönnyek tényleg léteznek, igaz azoknak valószínûleg nincs közük a bûntudathoz. Amikor valaki szomorúságot tettet "krokodilkönnyeket hullajt". Ezen szólás egy régi mítoszból ered, mely szerint az állatok táplálkozás közben sírnak.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    A Floridai Egyetem kutatója most azon következtetésre jutott, hogy a krokodilok ténylegesen sírnak étkezés közben, ám pusztán fiziológiai okok, nem pedig valamiféle cudar, hüllõ lelkifurdalás miatt.

    Kent Vliet zoológus megfigyelt és videóra rögzített négy, fogságban élõ kajmánt és három alligátort - a krokodilok közeli rokonai - miközben azok a floridai St. Augustine Alligátorfarm Zoológiai Parkban étkeztek. Kiderült, hogy a hét állat közül öt könnyekben tört ki, ahogy beletépett táplálékába, néhányuk szeme habzott és bugyborékolt is.

    Vliet szerint, "az általános irodalomban számtalan utalás van arra, hogy a krokodilok táplálkoznak és sírnak, ám mindez majdnem teljesen anekdotálás. Biológiai szemszögbõl némi zavar figyelhetõ meg a tárgyat érintõen a tudományos irodalomban, így eldöntöttük, hogy közelebbrõl is megvizsgáljuk a jelenséget".

    Vliet elmondta, akkor kezdett neki a kutatásnak, amikor felhívta D. Malcolm Shaner neurológiai konzulens és neurológus professzor. A kutató - aki társszerzõje a most megjelent tanulmánynak - egy relative ritka szindrómát vizsgált, mely az embereknél olyan arcbénulást okoz, hogy a betegek étkezés közben sírnak. Egy neurológusoknak szánt prezentáció elkészítéséhez, az orvos arra volt kíváncsi, hogy az úgynevezett krokodilkönnyeknek van-e biológiai alapjuk.

    Shaner és Vliet számos utalást talált a krokodilkönnyekre a különbözõ könyvekben, több száz évvel ezelõttõl napjainkig. A kifejezés "Sir John Mandeville Utazása és Hajóútja" címû, 1400-ban publikált könyv egyik bekezdésével nyerhetett széles körû népszerûséget. A könyv szerint "abban az országban rengeteg krokodil van. ... Ezek a kígyók megölik az embereket és sírva elfogyasztják õket".

    Shaner és Vliet a síró krokodilokra a tudományos irodalomban is talált utalásokat, ám azok vitatottak vagy zavarosak voltak. Egy kutató a múlt század vége felé megpróbálta feltérképezni, hogy a mítosz igaz-e. Tette mindezt úgy, hogy hagymát vagy sót dörzsölt az állatok szemeibe. Amikor a krokodilok nem törtek ki könnyekben, a kutató azon konklúzióra jutott, hogy az állítás hamis - mondja Shaner. A kutató szerint, "a probléma ezen kísérletekkel az volt, hogy a tudós nem akkor vizsgálta meg az állatokat, amikor azok étkeztek. Csak hagymát és sót tett a szemeikbe".

    Ennek eredményeképpen, Vliet úgy döntött, elvégzi saját megfigyeléseit. A mítosz szerint, a krokodilok gyakran sírnak, miközben embereket esznek. Természetesen a két kutató nem embereket adott az állatoknak. Vlietnek be kellett érnie a kutyakeksz-szerû alligátor táplálékkal, mely a St. Augustine farm egyik legfõbb árucikke. A kutató úgy döntött, alligátorokat és kajmánokat vizsgál krokodilok helyett, mivel ezen állatokat már betanították, hogy a szárazon egyenek. Ez nagyon fontos tényezõ ahhoz, hogy lássák a könnyeket, mivel a vízben az állatok szeme amúgy is nedves.

    A farm gondozói azért nem tanították meg a krokodilokat szárazon táplálkozni, mivel azok annyira agilisek és agresszívek - mondja Vliet. Ám elmondta, biztos benne, hogy ugyanazon reakciókat kapja a kajmánok és alligátorok esetében is, mivel azok szoros rokoni kapcsolatban állnak a krokodilokkal.

    Az egyelõre továbbra is rejtély, mi váltja ki az állatoknál a könnyezést. Vliet szerint elképzelhetõ, hogy a fújtatás és sziszegés eredménye lehet, mely gyakori, a táplálkozáshoz társuló viselkedést. Az arc- és orrüregeken átpréselt levegõ elvegyülhet a krokodilok könnyüregében a könnyekkel, és a szemen át ürülhet ki. Egy dolog azonban biztos, nem a bûntudat a kiváltó tényezõ. Vliet elmondta, "tapasztalatom szerint, amikor a krokodilok valamit a szájukba vesznek, azt komolyan is gondolják".


    Share on Tumblr
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Felfüggesztett börtönt kapott a balatonlellei állatkínzó

    Felfüggesztett börtönt kapott a balatonlellei állatkínzóNyolc hónap - két évre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélt állatkínzás miatt egy balatonlellei nőt szerdán a Fonyódi Járásbíróság. A 26 éves nőt azért állították bíróság elé, mert július 3-án Fonyódon, egy áruház parkolójában hosszabb időre a lezárt autóban hagyta vizsla fajtájú kutyáját, és az állat az átmelegedett autóban elpusztult. A bíróság határozata ellen az ügyész és a védő is fellebbezett, így jogerős ítéletet az ügyben a Kaposvári Törvényszék hoz majd - mondta el Marosiné Tumó Tünde, a Kaposvári Törvényszék sajtótitkára.

  • Házikedvencbõl is megárt a sok

    Eljárást kezdeményezett férje ellen egy iráni nõ. Az asszony szerint a férfi túl sok háziállatot tart otthon.

  • Hasig érõ trágyában tartott a lovát a szomolyai állatkínzó

    Állatkínzás miatt ítéltek el egy férfit, aki a lovát hasig érõ trágyában tartotta, kutyái pedig méteres láncra kötve pusztultak el.

  • Mobiltelefon-keresõ kutya kezdte meg a munkát Brazíliában

    Megkezdte munkáját az elsõ, mobiltelefonok felkutatására képzett munkakutya Brazíliában.

  • Megmutatták a 14 pandabocsot Kínában

    Megmutatták a 14 pandabocsot KínábanA csengtui óriáspandakutató- és szaporító központ hétfőn több mint egy tucat, mesterséges szaporítással született pandabocsot mutatott be a sajtónak. A fotókon látható pandabocsok július és szeptember között születtek, ez az első alkalom, hogy születésük óta egy csoportban fotózták le őket. A pandák szaporodása eleve nehézkes a terméketlenség és alacsony libidó miatt, ezért számos szokatlan módszert vetettek már be, hogy rávegyék őket a párosodásra. Kiderült, hogy a pandák nemi vágya valójában igen erős, ám évente mindössze három napig tart, amikor a nőstények tüzelnek.

  • Mankójával verte agyon a vérengzõ mókust

    Õrjöngõ mókus támadott meg több embert is a bajorországi Passauban. A megvadult állatot végül egy nyugdíjas fékezte meg.

  • A keák ügyesebben lopnak, ha elõre tervezhetnek

    Az új-zélandi keának nincs túl jó híre hazájában: a mintegy 45 centiméteres hegyi papagájfaj például elõszeretettel rongálja meg a parkoló autók gumiszigetelését, és még számtalan trükköt tartogat tarsolyában, lepipálva a tolvaj szarkát is.

  • Útszélit elgázolták...

    Útszélit elgázolták...Évente majd száz olyan kutya érkezik az Orpheus Állatvédő Egyesület állatvédelmi központjába, akinek olyan (gázolás miatti, bántalmazásból eredő, hanyag tartásból eredő) sérülése van, mely a gondos orvosi ellátás ellenére is az élettel össze nem egyeztethető. Útszélit, a szegény párát egy állatbarát autós találta gázolás után néhány pillanattal (persze a gázolást elkövető szépen elillant a felelősségvállalástól félve). A sokszoros csonttörés, a gerinc sérülés, a belső szerveinek a sérülése végett néhány óra szenvedés után elpusztult. Nehéz, de ez van.

  • Knut mostoha sorsa

    Már a politikába is begyûrûztek a berlini állatkert népszerû jegesmedvéjének mostoha sorsa által vert hullámok, miközben internetes fórumokon a park bojkottjára buzdító felhívások keringenek.

  • Nikotinfüggõ lett a páncélos

    Dohányzó teknõc

    Cigarettázásra szoktatta teknõcét egy férfi Kínában, ami annyira jól sikerült, hogy az állat - a teknõs - látszatra már nikotinfüggõ. Önállóan rágyújtani azonban nem tud, sem a gyufával, sem az öngyújtóval nem boldogul.

  • Új módszerrel figyelik meg a világ legnagyobb állatát

    Új akusztikus szondákat mutattak be Sydney-ben a kékbálnákkal foglalkozó nemzetközi kutatási programban részt vevõ ausztrál tudósok: az eszközzel több száz kilométeres távolságból meg lehet állapítani a cetfélék tartózkodási helyét. Ausztrál óceánkutatók és zoológusok január és március között tesztelték a szondákat kékbálnák nyomait kutatva az antarktiszi vizeken.

  • Gyerekek ölték meg a kutyát

    Gyerekek ölték meg a kutyátMegdöbbentő dolgot műveltek gyerekek kutyákkal, pusztán szórakozásból az egyik faluban. Gyerekek raboltak el egy kutyát a gazdájától, majd ezután harci kutyákkal széttépették az elrabolt kutyust a közeli szeméttelepen, pusztán szórakozásból. A helyi állatvédők véleménye szerint a faluban egyre több az ehhez hasonló eset, valószínűleg az illegális kutyaviadalokra készítik fel ilyen kegyetlenül a harci kutyákat. A faluban lakók egyre jobban félnek, egyre többen tartanak vad kutyákat és egyre több kutya tűnik el a faluban.

  • Fán fészkelõ rókák

    London - Fán fészkel egy rókacsalád Nagy-Britanniában, 10 méter magasan, ráadásul egy (ember)család kertjében.

    A rókáknak szárnyuk ugyanakkor nincs. A rókafamíliát egy 26 éves nõ fedezte fel felpillantva a suffolki családi ház kertjében az egyik fára, ahol meglátott egy rókakölyköt, melyrõl elõször azt hitte, hogy macska. Közelebb lépve aztán felismerte, hogy rókát lát, ráadásul hamarosan még egy kölyköt megpillantott. Nem akart hinni a szemének, ami nem csoda, elvégre a rókák inkább föld alatti üregekben éldegélnek, nem pedig madár módra a fák tetején.

  • Elefánt taposott halálra egy turistát Indiában

    Amsterdam – Feldühödött elefánt taposott halálra Indiában egy holland férfit, nyolc másik turista épp, hogy csak megmenekült – jelentette az ANP holland hírügynökség kedden.

  • Táskaszarka róka

    Basel - Táskatolvaj róka garázdálkodik Svájcban.

    A vörös ravaszdi egy mezõn dolgozó parasztasszonytól lopta el annak táskáját. A nõ észrevette, amint a róka elfut pofájában a szatyorral, amelyben az asszonynak nem csak a pénztárcája volt, hanem házának összes kulcsa is. Egy férfi a róka után eredt, ám az állat jóval gyorsabb volt és hamar abbamaradt az üldözés.

  • Belehalt a kutyatámadásba egy 79 éves férfi

    Belehalt a kutyatámadásba egy 79 éves férfiSzombat este támadt rá a 79 éves liverpooli férfira egy kutya, miközben az úr mit sem sejtve, nyugodtan kertészkedett saját otthona kertjében. Sajnálatos módon tragédia lett az eset vége. A kínok kínját élhette át az az idős férfi, akit egy megvadult kutya ölt meg szombat este. A 79 éves férfi Liverpool Clubmoor-nak nevezett részén lakik, s éppen a kertben volt, amikor megtámadta az őrjöngő állat. Védekezésre szinte esélye sem volt. A rendőrség törvényszéki orvosszakértőt is felkért, hogy kiderüljön, pontosan hogyan is történt a baleset.

  • A Kastély Cicája

    Volt egy gyönyörû, barnaszõrû cica, aki grófi kastélyban született, selyempaplanos ágyban. No ebbõl rögvest valami irígylésre méltó cicasorsra gondoltok, pedig nem jó túl korán ugrani az egerecske felé!

  • Kézenálló és -járó kétlábú disznó

    Kétlábú disznót nevelget nagy szeretettel egy gazda Kínában. Az állat csak mellsõ lábakkal született, így aztán nem majdani sonkái miatt kegyelmezett meg neki gazdája, hanem az élet tisztelete okán. Bár felesége azt mondta neki, hogy ne bajlódjon a torz malaccal, a férfi esélyt adott az állatnak a túlélésre, mi több, egy hét elteltével elkezdte tanítgatni "kézen" járni úgy, hogy felemelte a farkánál fogva.

  • Az oroszlán rokona

    Gyorsanugró Kázmér épfogú, épkörmû, épeszû macska volt, aki nagyravágyás helyett megelégedett egérre vágyással és egérelkapással, valamint a gazdasszonytól idõnként kikunyerált tejecskével.Így volt ez sokáig, de nem örökké.Egyszer ugyanis a Máté gyerek képeskönyvébõl csudamód kiokosodott. Rájött, hogy neki, mint házimacskának, igen elõkelõ rokonai vannak, mindenekelõtt az oroszlán, az Állatok Királya, de más nagyhatalmú uraságok szintén: a tigris, a leopárdnak is nevezett párduc, a jaguár, a zsákmány után villámgyorsan futó gepárd, de többek között a puma és a hiúz is - mind “macskaféle ragadozó”. No és az õ fejbúbján látható fehér folt így talán éppen hercegi korona helye!

  • Folyamatosan változik a bálnák éneke

    A kutatók a hosszúszárnyú bálnák hím egyedeinek énekét vizsgálták, és kiderítették, hogy az eddigi elméletekkel ellentétben az állatok párzási éneke kis mértékben ugyan, de folyamatosan változik, és ez az új verzió végigsöpör az összes óceánon – általában nyugatról keletre.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása