Még ha az állat-és növényvilágot gyötri is a klímaváltozás, a méheknek nem okoz gondot. "A méhek rendkívüli mértékben képesek alkalmazkodni" - mutatott rá Hans Vockenhuber méhszakértõ, az ORF rádió szerkesztõje. Ha túlságosan felmelegszik a levegõ a kaptárban, akkor víz bevitelével hûtenek, télen pedig szárnyizomzatuk mozgatásával fûtenek a méhek.
"A méhek a klímaváltozás nagy haszonélvezõi" - vélekedett Vockenhuber. Mérsékelt eredmény esetén egy méhész átlagosan évi 15 kiló mézet takaríthat be méhcsaládonként. Ez volt a helyzet 2006-ban is. Jó esztendõkben, mint amilyennek az idei is ígérkezik, az átlagos mézhozam méhcsaládonként 18 kilóra emelkedhet - feltételezi Vockenhuber. És ez szép eredmény lenne, mivel az Osztrák Statisztikai Hivatal adatai szerint az osztrákok nem kevesebb mint 60 millió kiló mézet fogyasztanak évente.
A méhek tehát rendkívül jól elviselték az elmúlt meleg telet. A meleg idõ okán sokkal gyakrabban repültek. A hõmérséklet emelkedése könnyen oda vezethet, hogy a hõséghez szokott afrikai méhek életben maradnak Olaszországban vagy Spanyolországban - véli Vockenhuber. Problémát a közeljövõben nem a méhek kihalása - mint jelenleg az Egyesült Államokban -, hanem a méhészek "kihalása" fog jelenteni.
Hozzájárul még ehhez, hogy egyre kevesebben foglalkoznak kedvtelésbõl méhészettel. Ez pedig problémát fog jelenteni a növények gazdag termést biztosító beporzása terén. A "szabadidõs" méhészek kis létszámú méhcsaládjai különösen fontosak az egyenletes beporzáshoz. Ami ezt a problémát illeti, az alsó-ausztriai Friedrich Haselsteiner méhészeti szakértõ külön a beporzásra használható méhcsaládokat ajánl. Mint mondja, az Egyesült Államokban ez már bevett szokás.
Vizsgálatok kimutatták, hogy ezáltal gyümölcsféléknél több mint 80, repcénél több mint 50 százalék lehet a termés növekedése, napraforgónál pedig meghaladhatja a 30 százalékot. Az Egyesült Államokban 150 dollárba (37 ezer forint) kerül az egyszeri beporzás és a mandula virágzásakor nagyon gyakran alkalmazzák.
