Medúza miatt hanyatló kaviárbiznisz

Tönkreteheti a növekvõ medúzaállomány a Kaszpi-tengeren virágzó kaviár-üzletet. A szapora állat egyszerûen kiszorítja a vízbõl a többi élõlényt. Mnemiopsis leidyi. Ez a tudományos neve annak a kis medúzának, amit a Kaszpi-tenger halászai csak "szörnyetegnek" neveznek. Elsõ ránézésre az élõlény nem különösebben tûnik veszélyesnek, színtelen, áttetszõ tenyérnyi kis valami.

A probléma meglehetõsen komplex: egyrészt az élõlény nem része a tó élõvilágának (feltehetõleg egy hajó ún. ballasztvizével került ide), és így nincs természetes ellensége, másrészt a nagyon értékes halikrát (kaviárt) is táplálékként használja. Végül, de nem utolsósorban, nagyon szapora, akár nyolcezer ikrát is lerakhat és nagyon gyorsan megnõ (akár 24 óra alatt megkétszerezi a testsúlyát).

Amióta a medúza megjelent a tó vizében, megötvenszerezõdött a becsült létszáma, miközben a kaviár-ikrát adó vizák száma egyre fogy. Egy legutóbbi kutatás egy négyzetméteren 37 medúzát számolt össze átlagosan. A Kaszpi-tenger öt országnak is komoly gazdasági bevételt jelent: Azerbajdzsánnak, Iránnak, Kazahsztánnak, Türkmenisztánnak és persze Oroszországnak.

Az irániak azonban most új fegyvert próbálnak ki a medúza ellen - egy másik medúzát, ami csak a Mnemiopsis leidyi-vel táplálkozik. Ha beválik a terv, akkor érvényesülhet az õsi elv: szemet szemért.