
A legmagasabb hangokat is meghallja a nagy viaszmoly (Galleria mellonella): hallószerve 300 kilohertzes frekvenciájú hangokat is érzékel. Az állatvilágban ez az eddig mért legmagasabb frekvencia brit kutatók szerint, akik tanulmányukat a brit tudományos akadémia Biology Letters című szaklapjában mutatták be. Összehasonlításképpen: az ember hallóképessége 18-20 kilohertz közelében maximalizálódik. A nagy viaszmoly hallóképessége meghaladja az eddigi rekordtartóét, az amerikai gyapjaslepkéét is, sőt, annak duplája.
Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám:
18464654-1-06 📋
(Kattintson az adószámra a másoláshoz.)
✔ Adószám kimásolva – kérjük illeszd be az
eSZJA felület megnyitása felületen, az szja 1% felajánló részen – 🙏 Köszönjük!
A legmagasabb ismert hang, amelyet a molylepkékre vadászó denevérek kiadnak, csak 212 kilohertzesek. Az evolúció fegyverkezési versenyében, amely az ultrahanggal vadászó denevérek és áldozataik, a molylepkék között folyik, láthatóan a nagy viaszmoly nyer.
Az evolúció elvei alapján ennek okát nehéz megérteni. Moir és kollégái szerint a magas hangok felismerésének szélsőséges képessége inkább egy melléktermék. Feltehetőleg a molylepkék hallómembránjának keménységéből adódik, ami azért szükséges, hogy az állatok külön tudják választani az egymást gyorsan követő jeleket. A viaszmolyok hallószerve egyszerű felépítésű: egy rezgő membránból és négy hallósejtből áll.