Kuszkuszkölyök született a Fõvárosi Állat- és Növénykertben. Bár a kis erszényesnek anyja már az elmúlt év végén életet adott, a napvilágot csak nemrég látta meg: idáig az erszény rejtekében cseperedett.
A kuszkusz ideje jó részét a fák ágain kúszva tölti, az egyszínû kuszkusz azonban csak részben nevezhetõ fán lakó fajnak. Viszonylag sokat mozog a talajszinten. Az állat akár ember alkotta üregekbe, például vízelvezetõ csövekbe is beköltözhet. Az egyszínû kuszkusz õshazája az Ausztráliától északra található hatalmas sziget, Új-Guinea, illetve a jóval kisebb Aru-sziget.
A nõstények bõ két hétig vemhesek, az embriószerûen fejletlen újszülöttek növekedése a hasi erszényben folytatódik tovább. Rendszerint egyetlen utód születik, de ikrek is elõfordulhatnak. A kölyök általában 108 napos kora körül hagyja el elõször az erszényt, ekkorra nemcsak a szõre nõ ki, hanem a szeme is kinyílik. Egy hónappal késõbb már legalább annyi idõt tölt az erszényen kívül, mint magában az erszényben. Véglegesen pedig a 160. és a 200. életnap után költözik ki az erszénybõl.
Kik azok a kutyaszaporítók? Akik egyszerűen egy bármilyen fajtájú kutya nőstényét pároztatják egy bármilyen fajtájú hímmel, majd a megszületett kicsiket értékesíteni próbálják. A kutyaszaporító nem figyel az egészségre, legtöbbször az számít neki, hogy minél több kutyát adhasson el, hogy nagyobb haszna legyen. Az Orpheus Állatvédő Egyesület véleménye az, hogy \"Annak a kóbor állatnak a legjobb, amelyik meg sem születik\", így ha lehet a felesleges állatszaporításoknak megálljt kell végre parancsolni, hogy holnap már kevesebb állat szülessek és váljon utcára kidobva kóborrá...
Élelem mellett szeretetre is vágynak az Afrikában elárvult elefántbébik. Rachel Murton meg is adja nekik, de arra is vigyáznia kell, hogy eközben a kétszáz kilós ormányos óvodások össze ne nyomják. Az orvvadászok Afrikában a mai napig válogatás nélkül gyilkolják az elefántokat. Rengeteg kilőtt tehén után marad árva elefántbébi. A kicsikre a természetben a biztos halál vár. Egy angol lány, Rachel Murton az elefántkölykök megmentésére tette fel az életét. A szerencsétlen sorsú kis ormányosokat hosszas táplálás és tanítás után vezeti vissza természetes környezetükbe.
Ezúttal a mókuscickányoknál születtek kölykök. Méghozzá mindjárt négy, ami egészen kivételesnek számít, mert az ellésenkénti utódszám általában egy és három között szokott lenni ennél az állatfajnál. Már az is látszik, hogy a négy kölyök mindegyike rendesen fejlődik. Az apróságok ugyanis még július végén, tehát bő másfél hónapja jöttek a világra, mostanáig azonban a gondozókon kívül más nemigen láthatta őket. A tupaja néven is ismert állatok egy védett odúban kialakított fészekben nevelik utódaikat, ahonnan a kölykök csak egy hónap eltelte után merészkednek elő - írja az intézmény közleményében.
A nyári szabadtéri élmények elrontója, jellegzetes veszélyforrása a toklász. Néhány fontos tudnivalót érdemes kiemelni ezzel kapcsolatban minden állattartó számára. A toklász az egérárpa (Hordeum murinum) nevű gyomnövény megszáradt, széteső kalászának egy darabkája. A fű kaszálása után a kiszáradt növény termése megszárad, lehullik és potenciális veszélyt jelent kedvenceinkre. A séták alkalmával a fűből alattomosan a szőrzetbe kerülő toklászok igen nagy gondot jelenthetnek. Éles, tűszerű elülső részükkel képesek a bőrbe furakodni és a bőr alatt haladva komoly szövetroncsolást, szövetkárosodást okozhatnak. 
Az Angliában élő Mark Mason Gardner szinte naponta találkozik kertjében egy különös párossal, akik együtt érkeznek hozzá néhány finom falat reményében. A férfi házának udvarán rendszeresen feltűnik egy fiatal mókus, aki mindig bekukucskál az ablakon, mögötte pár méterrel pedig mindig ott várakozik egy róka is. A mókus láthatóan nem tart a vörös rókától, aki békésen üldögél a kertben, elfogyasztja a neki kitett ételt, pihen egy kicsit, majd visszatér az erdőbe. A 48 éves férfi elmondta, hogy a már évek óta eteti a környéken élő állatokat, akiket szívesen fényképez, és örömmel figyeli őket. 
