Míg mi gyakran bélelt csizmában is alig bírjuk, addig házikedvenceink mezítláb is elfutkosnak a sûrû, fehér áldásban. Na de hogy lehet ez?
Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám:
18464654-1-06 📋
(Kattintson az adószámra a másoláshoz.)
✔ Adószám kimásolva – kérjük illeszd be az
eSZJA felület megnyitása felületen, az szja 1% felajánló részen – 🙏 Köszönjük!
Ninomija Hirojosi egyetemi professzor válasza: belsõ központi fûtéssel. A titok nyitja az, ahogy a kutyák keringetik a vérüket, megakadályozva azt, hogy a fagyos felületek miatt végtagjaik hideg vére megfagyassza testük többi részét. A vénás hideg vért oxigénben dús, artériás meleggel "langyosítják" a tappancsaikban, és a vénás már normális hõmérsékleten kerül vissza az eb szívébe és más szerveibe.
A tudós elektromikroszkóppal vizsgált tappancsokat, és felfigyelt arra, hogy a mancspárnákban nagyon közel vannak egymáshoz az artériás és a vénás erek, így az elõbbiek könnyen adhatnak hõt az utóbbiaknak, ez a hõcsere pedig állandó hõmérsékleten tartja a mancsokat még szélsõséges hidegben is.
De nem csak a kutyáknak van ilyen hõcserélõ rendszere, a delfinek is hasonlóval bírnak - jegyezte meg Hirojosi. Hozzátette: a kutyák a farkasoktól származnak, és ennek köszönhetik hidegálló képességüket, ám ma már annyi fajta kutya van, hogy akad köztük olyan is, amely nem állhatja a hideget.