A Budapesti Rendõr-fõkapitányság (BRFK) eljárást indított egy budapesti nõ ellen, aki állatorvossal indokolatlanul akarta elaltattatni kutyáját.
Állatvédõk tettek feljelentést 2011 augusztusában egy 45 éves budapesti nõ ellen, aki korábban egy józsefvárosi állatorvosi rendelõbe vitte négyéves kutyáját, hogy altassák el. Az állatorvos szerint a kutya állapota ezt nem indokolta, ezért a hatályos állatvédelmi törvény figyelembevételével megtagadta az elaltatást.
Az adatgyûjtést végzõ rendõröknek több lakó elmondta, hogy az állat gazdája nem megfelelõ körülmények között, bezárva tartotta kutyáját. Házkutatást tartottak a nõ lakásán, és a kutyát átadták a hatósági állatorvosnak, õ pedig a Tetovált Állatmentõk Egyesületére bízta.
Az ügyben a BRFK VIII. kerületi Rendõrkapitánysága állatkínzás vétségének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen eljárást indított.
Kilakoltatás fenyegeti azt a chilei férfit, aki a 101 kiskutya című filmen felbuzdulva dalmatákat „gyűjt”. Az 55 éves Nelson Vergara a főváros, Santiago egy peremkerületében él, és még messze van a 101-től. Csak 42 dalmatánál tart, de szomszédai ekkora ebseregletet is sokallnak, főként a bűzre panaszkodnak. Az illetékes önkormányzathoz fordultak, amely azzal fenyegeti a dalmatagyűjtőt, hogy kilakoltatja otthonából. Vergara azzal védekezik, hogy ő csupán jó példával akar elöl járni: szeretné mások lelkiismeretét felébreszteni kóbor kutyák befogadása végett.
Bénítópisztollyal vetettek véget a 18 hónapos zsiráf életének vasárnap reggel a koppenhágai állatkertben. Mariusnak azért kellett elpusztulnia, mert nem volt elég jó a génállománya. Az állatkert döntésével a szigorú európai szabályozás követte, mely a beltenyészettől védi az állatkerti populációkat. Ahhoz, hogy a koppenhágai zsiráfszaporulat genetikailag tiszta és egészséges maradjon, Mariusnak egy másik állatkertbe kellett volna új otthonra lelnie, de senki sem akarta megvenni a fiatal állatot. A döntést nagy felháborodás övezte, több ezren írták alá az online petíciót.
Hosszas latolgatás után felvette az Egyesült Államok a jegesmedvét a veszélyeztetett fajok listájára. A döntést a sarkvidéken élõ állatok fennmaradásához létfontosságú sarki jég fokozatos olvadásával indokolták. Környezetvédõk szerint a döntés többhónapos késlekedése mögött pusztán olajipari érdekek álltak. Az 1973-ban megalkotott Endangered Species Act (Törvény a veszélyeztetett fajokról) értelmében az amerikai döntéshozás a második legkomolyabb védettség alá helyezte, veszélyeztetett fajnak nyilvánította a jegesmedvét, elismerve, hogy kellõ védelem nélkül hamarosan a még komolyabb kritikusan veszélyeztetett kategóriába kerülhet, azaz élõhelyérõl belátható idõn belül teljesen vagy részen kipusztulhat. 
